Barangolás afrikai Szicíliában - III. rész

2017. 06. 01.

Mazara del Vallo - Campobello di Mazara (Cave di Cusa) - Selinunte - Porto Palo di Menfi - Agrigento

 

Cave di Cusa kőbányájából Selinunte városába indultunk, hogy megnézzük, mi lett az onnan kifejtett kövekből.

Selinunte

 

Selinunte Szicília legfontosabb ókori, történelmi emlékeivel büszkélkedhet. Dél-Olaszország legnagyobb görög kolóniája volt itt egykor. Selinuntében járva olyan érzésünk támad, mintha Görögországban lennénk.

Az ókori Selinunte városromjai nyugaton a Gaggera-domb, keleten a Collina Orientale (Keleti-domb) között szétszórva találhatók. Selinunte az egyik legimpozánsabb klasszikus görög romváros, az egyetlen, ahol a teljes metropolisz fennmaradt.

Történelem

Kr. e. 650-ben a görög Megara Hyblaea városából telepesek egy csoportja Szicília délnyugati részére vándorolt. A Selinos folyó közelében (ma Modione) alapítottak várost, mely gyorsan fejlődött és virágzásnak indult. A várost a görögök Selinosnak hívták, mely nevét a környező hegyek jellegzetes növényéről, a vadzellerről (görögül selinon) kapta, ebből lett később Selinus, majd a mai Selinunte. Az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb kereskedőváros volt a világon, mely a mai Franciaország, Egyiptom és Törökország területeiről is importált. Az árukért a vadzeller-levélt ábrázoló érméikkel fizettek.

A kereskedelemből meggazdagodott város a Kr. e. VI. században hatalmas templomokat emelt a görög isteneknek.

Segesta állandó viszályban állt Selinussal (a mai Selinuntéval). Az első összecsapások Kr. e. 580 és 576 között történtek, majd Kr. e. 454-ben kiújultak. A konfliktus a későbbiekben egész Szicíliára hatást gyakorolt. Kr. e. 415-ben Segesta felkérte Athént, hogy segítsen nekik Selinunte ellen. Ennek folyománya volt az athéniak szicíliai hadjárata (Kr. e. 415-413).

Később Segesta Karthágótól kért segítséget, így a dicsőséges periódusnak Kr. e. 409-ben hirtelen vége szakadt, mert Hannibal Mago hatalmas karthágói flottája megtámadta, és ostrom alá vette Selinuntét. A (Ez a Hannibal nem összetévesztendő Hannibal Barca híres hadvezérrel, aki kb. 200 évvel később élt. Hannibal Mago egyébként 406-ban az Agrigento ostroma alatt kitört pestis-járványban halt meg.)

Bár Selinunte tíz napon át tudta tartani magát, a karthágóiaknak végül sikerült áttörni a városfalon, és porig rombolták a várost. Kegyetlen mészárlást rendeztek, több ezer katonát és civilt megöltek, több ezer embert -nőket és gyermekeket- rabszolgasorba vetettek. Templomaikban is kárt tettek.

Az egykoron virágzó település a támadás után szellemváros lett (csakúgy, mint Cave di Cusa), majd Kr. e. 250-240 körül teljesen lerombolták.

Egy kora középkori pusztító földrengés végezte be a munkát: a templomok ledőltek, a homok és a por betemette. A város a sötét középkorban elfelejtődött. Az arab időkben Casale degli idoli (Bálványok háza) néven volt ismert.

Ásatások 

A XVI. század második felében Fasello azonosította a helyet. Az első ásatások 1823-ban kezdődtek meg.
A romokat feltáró régészek egy egész várost fedeztek fel. Ugyanúgy, mint Pompejinél, itt is hirtelen félbeszakadt életek sokaságával találták szembe magukat a régészek. Félig elfogyasztott (feltételezhetően az életükért menekülő emberek által hátrahagyott) ételeket, és rémült munkások által hátrahagyott kiégetés előtt álló cserepeket és edényeket találtak.

 

Megérkeztünk a parkolóba. A főépületben a pénztárnál be kellett mutatnunk a Cave di Cusa kőbányánál már korábban megvásárolt 6 eurós jegyet, amit itt is érvényesíteni kellett. Választhattunk, hogy az innen nyíló templom-dombra (Keleti-domb), vagy az Akropoliszra megyünk-e először. Az Akropoliszhoz el lehet menni gyalog is, de fel lehet menni autóval, van ott egy másik parkoló (kb. 1 km). Mi úgy döntöttünk, hogy ha már amúgy is itt vagyunk, itt kezdünk, a templomokkal, ami kb. 200 méterre van innen.

(A képen láthatók a vadzeller-leveles érmék is.)

 

Keleti-domb

 

Itt 3 templom található. Mind a 3 templomba be lehet menni, nincsenek lekerítve. A templomok és a kőtömbök méretét elnézegetve érdekes volt elmélázni azon, hogy a „közeli” Cave di Cusa kőfejtőből mekkora munka lehetett a tömböket idehozni, majd aztán egymásra pakolni, és végül összeilleszteni, szépre faragni az oszlopokat. Nem csoda, ha a templomok építése akár egy évszázadig is eltartott! 

 

Héra temploma 

Az első templom (Temple E) a Kr. e. V. században épült, valószínűleg Héra tiszteletére emelték. 25,33x67,82 méteres, 6x15 oszlopos, minden oszlopa 10,19 méter magas. A templomot 1960-ban újjáépítették. 38 oszlopa van. Néhány oszlopfő nagyon szép állapotban maradt meg.

 

Dionüszosz (vagy Athéné) temploma 

A második templom (Temple F) a legkisebb, és a három templom közül ma ez van a legromosabb állapotban. A három közül ez a legrégebbi. 24,43x61,83 méteres, 6x14 oszlopos, minden oszlopa 9,11 méter magas. Nincs megegyezés abban, hogy Athéné vagy Dionüszosz tiszteletére emelték-e.

 

Zeusz temploma 

A harmadik templomot (Temple G) a Kr. e. VI. században kezdték el építeni, de a karthágói seregek a templom befejezése előtt lerombolták a várost. 113,34 méter hosszú, 54,05 méter széles és kb. 30 méter magas volt. Alapterülete 6100 nm volt, háromszor akkora, mint a Parthenón Athénban!! Abban az időben az antik világ egyik legmonumentálisabb és legnagyobb temploma volt. Kb. 1 századig tartott, mire felépítették. Mérete miatt úgy gondolják, hogy ezt a templomot Zeusz tiszteletére emelték.

 

Mivel délelőtt rengeteg időt elvesztegettünk, és nagyon meleg is volt, autóval mentünk fel a nyugati Gaggera-dombra, az Akropoliszra.

 

Gaggera-domb - Akropolisz

Itt pun időszakból származó utcák, házak, boltok, kereskedelmi negyedek, templomok romjait láthatjuk. A terület egy részén még ma is folynak az ásatások. A régészek több mint 10 év alatt azonosították az egész Európa legnagyobb kiterjedésű régészeti lelőhelyén található összes(!) házat. Selinus az első olyan ókori görög város, amelynek részletes térképét is el tudták készíteni, ez alapján pedig pontosan meg tudták becsülni a lakosságszámot is. (És ez a hely nincs a UNESCO világörökség listán… érthetetlen!!!)

Az erődítmény fala

Kilátás az Akropoliszból

 

Temple C 

Itt a legrégebbi és a legnagyobb templom a Temple C. A Kr. e. VI. század első felében épült, előcsarnokos, és 6 homlokzati oszloppal rendelkezik. 1925-ben a 14-ből 7 oszlopot az északi oldalon újra felállítottak. 24x63,7 méteres, 6x17 oszlopos volt eredetileg, melyek 8,62 méter magasak.

A terület egy részén még ma is folynak az ásatások.

 

Temple D 

A dór oszlopos Temple D maradványait láthatjuk. A templom a Kr. e. VI. század második felében épült. 24x56 méteres, 6x13 oszlopos volt, minden oszlopa 7,51 méter magas.

 

Északi kapu 

Az akropolisz felső szélén a karthágói időkből származó erődítményszerkezetek közepén található az Északi kapu (Porta Settentrionale).

Északi erőd

Az Északi kapun át az Északi erődítménybe jutunk.

Torre F (F torony)

 

A végén ettünk egy citromos granita siciliana-t, ami egy jeges édesség, valahol a sorbetto és a gelato között van. Jól esett ebben a hőségben egy kis hűsítő.

 

Visszamentünk az autóhoz, és a közeli Porto Palo di Menfi faluig meg sem álltunk. (Nem, nem ezzel a csodabogárral mentünk :-( )

 
 

ELŐZMÉNY ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK / FORRÁSOK: 

 

Hannibal Mago ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Hannibal_Mago

Segesta MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Segesta

Le Routard útikönyv Sicile, ISBN: 978-2-01-002766-6

Aranykönyv - Szicília, ISBN: 978-88-476-1696-7

Valamint a látványosságoknál kihelyezett táblák, illetve az azokról szóló szórólapok.  

 

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)