Barangolás afrikai Szicíliában - V. rész

2017. 06. 02.

Agrigento (Templomok völgye) - Scala dei Turchi - Agrigento

 

Sikerült egész jól aludnunk. Míg Laurent megette az airbnb-s házigazdánk által reggelire itt hagyott croissant-ok felét, addig én lustálkodtam még egy kicsit.

Majd elkészültünk, és útközben a Templomok völgye felé megálltunk egy bárban, hogy én is reggelizzek. Hú, és milyen finomat! Croissant alla crema (de olyan finom krémmel, amilyet csak itt Szicíliában tudnak csinálni) és cappuccinot. Aztán még egy croissant-t. ;-) Tele hassal indultunk tovább.

A Valle dei Templi -azaz a Templomok völgye-, Szicília egyik legszebb ókori látványossága. Ez az épületegyüttes a leghíresebb a szigeten. Kiváló állapotban megmaradt építészeti emlék. Az ókorból származó romokat Agrigento településétől délre, egy völgyben és egy széles fennsíkon találjuk.

Az ókorból származó romokat Agrigento településétől délre, egy völgyben és egy széles fennsíkon találjuk.

Az ókorból származó romokat Agrigento településétől délre, egy völgyben és egy széles fennsíkon találjuk.

 

Agrigento

 

Agrigento ma Olaszország egyik legszegényebb települése, de az ókorban egy virágzó és gazdag görög város állt itt, Akragasz néven (latinul Agrigentum).

A Kr. e. 582-580 között alapították a Gela városából érkező görög telepesek. Akragasz gyorsan fejlődő város volt, és az ókori Görögország leggazdagabb és leghíresebb gyarmatává lett. Gazdagságát a gabonakereskedelemnek köszönhette.
A karthágóiak kétszer is megtámadták. Először Kr. e. 480-ban (első himérai csata), ekkor Akragasz legyőzte a karthágói csapatokat.

Másodszorra Kr. e. 409-ben érkezett Hannibal Mago hatalmas karthágói flottája. Ugyanaz, aki miatt Cave di Cusa kőbánya és falu néptelenedett el, és aki a közelben lévő Selinunte városát is porig rombolta. (Ez a Hannibal nem összetévesztendő Hannibal Barca híres hadvezérrel, aki kb. 200 évvel később élt.) Kr. e. 406-ban a karthágói csapatok kifosztották a várost. Hannibal Mago 406-ban itt, az Agrigento ostroma alatt kitört pestis-járványban halt meg. Akragasz soha többé nem nyerte vissza korábbi jelentőségét.

Kr. e. a III. században az ókori Róma és a karthágóiak is kifosztották.
Róma Kr. e. 210-ben elfoglalta és a neve Agrigentum lett. A Római Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom része lett. Ebben az időszakban a városlakók tömegesen hagyták el alacsonyan fekvő területeit, és a korábbi akropolisznak helyet adó hegytetőre költöztek. Ennek oka nem tisztázott, de a folyamat összefüggésbe hozható a szaracénok és a berberek part-menti rajtaütéseivel. 828-ban a szaracénok elfoglalták a várost, és új neve Kerkent lett. Ebből származik szicíliai elnevezése, a „Girgenti”, amely 1927-ig maradt érvényben. Ekkor Mussolini úgy döntött, hogy a latin elnevezés olaszosított változatát teszi meg a város hivatalos nevévé.

 

Parco Valle dei Templi
Templomok völgye

 

Cím: Agrigento 92100, Strada Panoramica dei Templi
GPS: é. sz. 37° 17′ 26″, k. h. 13° 35′ 08″37.290583, 13.585472
Honlap: http://www.parcovalledeitempli.it/
Telefon: +39 22621611
Fax: +39 2226438
E-mail: parcodeitempli@regione.sicilia.it
Belépő: 10 EUR/fő

 

Az 1. számú bejárat melletti parkolóban hagytuk az autót. A belépőjeggyel ki lehet menni, majd egy másik bejáratnál újra be, de a parkolásért mindegyik parkolóban külön kell fizetni.

A völgyben és a fennsíkon díszes házak, széles utcák, hatalmas terek és templomok hirdették az ókori gabonakereskedő Akragasz gazdasági hatalmát. A város olyan hatalmas területen feküdt, hogy egy részét a mai napig sem tárták fel. Az ősi város déli részén hét dór stílusban épült görög templom romja látható, melyeket a Kr. e. V. és VI. század között építettek. Néhány a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartozik. A templomromok közül az emblematikus Condordia templom szinte teljes egészében megmaradt az utókor számára. Így lett ez a gyönyörű arányokkal rendelkező épület nem csak Agrigento, hanem a UNESCO Világörökség jelképe is (Ennek a templomnak a stilizált változata szerepel a szervezet logójában.) 1997-ben a UNESCO Agrigentói régészeti lelőhelyeit a világörökség részévé nyilvánította 831-es azonosító-számmal, azzal az indokkal, hogy „Akragasz az ókor egyik legnagyobb városa volt a Földközi-tenger térségének és szokatlanul jó állapotban maradt ránk. A dór templomoknak e nagyszerű sorozata a görög műemlékek és kultúra hírnökei”.  

Héra temploma (Tempio di Hera)

A látogatást Héra templománál kezdtük. Ez az egyik épület, mely a legjobb állapotban maradt meg. A Héra templomot Júno néven is hívják. Nem tudjuk, hogy valójában melyik istenségnek szentelték.

A Héra templom Kr. e. 460 és 450 között épült fel, mint 6x13 dór oszloppal. Négylépcsős alépítményre emelték, amely a sziklás talaj egyenetlenségét kiküszöbölő alapra támaszkodik.

A templomot Kr. e. 406 körül a karthágóiak felégették. A Kr. e. I. században a rómaiak újjáépítették. Ekkor az eredeti márvány-cserepeket égetett agyagból készült cserepekkel helyettesítették.

A XVIII. században megkezdték az oszlopok újbóli felállítását. A kör alakú csarnok egykor 34 oszlopából ma 25 áll. Az északi, hosszabbik oldalon valamennyi oszlop rendelkezik oszlopfővel és egy architráv is a helyére került.

 

Városfalak (Mura meridionali)

A Concordia templom közelében a régi városfalak maradványait találjuk. Ezeket a sziklából vésték ki, a felesleget mindkét oldalon függőlegesen lebontva. Valamivel több, mint 1 m vastagok alul ezek a maradványok. Belső oldalukba sírokat véstek bele, melyek a bizánci időkből származnak.

III-as kapu (Porta III)

Az egykori III-as kapu. A mélyedések keréknyomok.

Fórum (Foro)

 

Concordia temploma (Tempio di Concordia)

Ez a másik épület, mely a legjobb állapotban maradt meg. Concordia istennőnek szenteltek. A Concordia templom a legjobb állapotban fennmaradt ógörög templomok közé tartozik. Nevét egy a közelében található római felirat alapján kapta, amelyen az Agrigento lakói közti harmonikus viszonyról (latinul: concordia) esik szó.

Ezt a templomot kb. Kr. e. 440 és 430 közt építették fel. Mivel rendkívül egyenetlen területen épült, ezért olyan alapra építették, amely a sziklás talaj egyenetlenségeit kiegyenlíti. 6x13 oszlopból áll. A Concordia templom Akragasz legprecízebben megépített temploma. Az oszlopok tengelyeinek távolsága csupán 5 mm ingadozást mutat!

Agrigentum püspöke, Gregorius a templomot 597-ben átépíttette bazilikává, azután Péter és Pál apostoloknak szentelte. A templomot egészen a XVII. századig tovább használták a város feladását követően is. Ennek köszönhető, hogy ilyen jó állapotban maradt fenn.

 

Concordia templom olajfája (Olivo del Tempio di Concordia)

Ez az olajfa 6,5 méter magas és 5-600 éves lehet!

 

A kora keresztény nekropolisz (Necropoli paleocristiana)

A Concordia templom körül van a kora keresztény nekropolisz. A legkorábbi sírok a Kr. e. IV. és V. század közti időszakból valók. A sírokat a dombvonulat mészkövébe vájták és lefelé terjednek tovább. Az embriópózban elhelyezett halottak számára rövidebb sírok is készültek.

 

A Héraklész-templom (Tempio di Ercole)

A Héraklész-templom a legöregebb a déli városfalnál állók közt, és még az archaikus időkből való, a Kr. e. V. század kezdetén épült három fokú alépítményre. 6x15 oszlopos.

A templom romjai szétszórva fekszenek a teljes területen, köztük például néhány oszlopfő, amelyen még stukkókat találhatunk. Az északi oldal oszlopainak csonkjait már a XIX. században, a déli oldal nyolc oszlopát 1924-ben állították fel ismét.

 

Olümpieion (Tempio di Giove Olimpico)

(Más néven az olümpiai Zeusz templomának romja). Teron türannosz emelte ezt a templomot Kr. e. 480 körül a Karthágó feletti, himérai csatában elért győzelem emlékére, a görög szellem győzelmét hirdette a barbárok felett.

Az akragaszi olümpieion az antik görögök legnagyobb dór temploma volt, sőt valamennyi templom közt a harmadik legnagyobb.

Kr. e. 406-ban a karthágóiak elfoglalták Akragaszt és a még nem teljesen kész templomot lerombolták. Emiatt is, és azért is, mert viszonylag kis kövekből építették meg, melyek gyorsan értékesíthetők voltak, az egykor monumentális Olümpieionból csak az alap és néhány oszlop, ill. oszlopfő maradt fenn.

Még ma is felismerhető a templomtól keletre az a hatalmas oltár, amelyen egyidejűleg 100 bikát áldoztak fel.

E templom különlegességei voltak a csaknem 8 m magas telamonok (Atlasz-pár, melyek az épületek horizontális elemeinek tartását szolgálják az oszlopokhoz hasonló módon). Ezeket a falak felső részén állították fel és a gerendázat terhének tartása volt a feladatuk. Karthágói jegyeik voltak és a legyőzött barbárokat szimbolizálták, akiknek rabszolgamunkával kellett a győztes görögöket szolgálniuk. 1825-ben az egyik telamont ismét összeállították, ez ma Agrigento régészeti múzeumában látható, itt egy másolata fekszik.

 

Olümpieion körüli lakónegyed (Quartiere residenziale dell’Olympieion)

 

A khthonikus istenségek szentélye (Santuario delle Divinitá Ctonie)

Ez Agrigento legrégebbi ismert kultikus helye. Már a nagy templomok megépítését megelőzően is itt imádták isteneiket a görögök, sőt gyanítható, hogy már az őket megelőzően itt élőknek is kultikus helye volt ez.

A kultikus helyek alapjai a Kr. e. VI. század első feléből valók, azaz röviddel a város alapítását követően épültek meg. A görögök itt a földhöz kötődő, vagyis khthonikus isteneket tisztelték, elsődlegesen a földanyát és termékenység-istennőt, Démétért, valamint lányát Perszephonét, de ugyanígy Hekatét és Hadészt is. Erről kapta ez a körzet a khthonikus istenségek szentélye nevet.

E kultikus hely közepén van egy kerek és egy négyszögletes oltár. A kereknek a közepén mélyedés van, amely valószínűleg folyékony áldozati ajándékokat, vagy pedig az áldozati állatok vérét fogta fel.

 

Dioszkuroszok temploma (Tempio dei Dioscuri)

A Dioszkuroszok temploma a Kr. e. V. század közepén épült. A XIX. században az északnyugati sarkot ismét felépítették. Ez a rekonstrukció Agrigento ismertető jegyévé, és legtöbbet fényképezett objektumává vált.

 

Kolümbétra-kert (Giardino della Kolymbetra)

A khthonikus istenségek szentélyétől északnyugatra egy völgymélyedés vágja át a dombvonalat. E völgymélyedés az antik város természetes vízelvezetését képezte. Feltevések szerint itt volt egykor a Kolümbétra nevet viselő nagy vízgyűjtő medence, amely a város vízellátását szolgálta.

A völgymélyedés lassú folyamatban termőfölddé alakult át és benne gazdag gyümölcsös- és zöldségeskertek jöttek létre. Ezeket nevezték el Kolümbétra-kertnek. Ma itt citrom- és narancsfák állnak, valamint füge-kaktuszok, mandula- és olajfák, amelyek részben több évszázadosak.

 

Elértünk a terület végére, így elindultunk visszafelé. Ez több km sétát jelent!!! A terület nagyon nagy, és árnyék alig van. Június elején is nagy a hőség, így a romok bejárását érdemes a reggeli vagy a kora délelőtti órákra időzíteni. A napszúrás ellen érdemes sapkát/kalapot vinni, és rengeteg vizet, mert vannak ugyan kutak, de mindre ki van írva, hogy nem ivóvíz.

Van itt egy kis bár is, ahol lehet enni- és innivalót kapni. Mi is itt ebédeltünk meg. És bár rég volt már a reggeli, egy nagy adag vegyes gyümölcsnél többet nem bírtam enni. Laurent bevágott egy jó nagy szendvicset.

 

A régészeti területen kívülre esik, és autóval megközelíthető, sőt még egy icipici ingyenes parkoló is van a San Nicola magaslaton.

San Nicola magaslat (Poggetto San Nicola)

Az antik város területének közepén emelkedő kis dombon áll Agrigento Regionális Régészeti Múzeuma (Museo Archeologico) és a San Nicola templom (Capella S. Nicola).

A San Nicola eredetileg a ciszterciták kolostorának temploma volt. Ugyanúgy, mint maga a zárda is a XIII. századból való.

A múzeumtól délre található az ekklésziasztérion, vagyis az ekklészia, a népgyűlés helye a hellén korban. A domb oldalában 20 sorban voltak félkör mentén a sziklába vájva az ülések, a félkörök közös centrumában kerek szónoki emelvény volt. Az ekklésziasztérion kb. 48 m átmérőjű. Megközelítőleg 3000 ember számára adott helyet.

Az ekklésziasztérion körül és részben annak üléssoraira épült a Phalaris oratóriuma (imádkozó helye).

Sajnos ide nem tudtunk bemenni, mert zárva volt, így a fényképek a kerítésen kívülről készültek.

 

Hellén-római városnegyed (Quart. Ellenéstico romano)

A hellén-római városnegyedbe szintén „kívülről” lehet(ett volna) bemenni, de sajnos ez is zárva volt. Így nem maradt más, tovább indultunk.

 

A délutánt a közeli Scala dei Turchi ragyogó fehér sziklákkal díszített strandján terveztük eltölteni, napozással, strandolással.

 

ELŐZMÉNY ITT, ITT, ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK: 

Agrigento MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Agrigento

Agrigento régészeti lelőhelyei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Agrigento_r%C3%A9g%C3%A9szeti_lel%C5%91helyei

Hivatalos honlap (több nyelven): http://www.parcovalledeitempli.it/

Le Routard útikönyv Sicile, ISBN: 978-2-01-002766-6

Aranykönyv - Szicília, ISBN: 978-88-476-1696-7

 

Valamint a látványosságoknál kihelyezett táblák, illetve az azokról szóló szórólapok.  

 

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)