2017. június 15., csütörtök

Így nyaraltak az ókoriak (Szerző: Jánosi Vali)




2017. június. A múlt hónapban egy érettségiző diák, ebben a hónapban pedig egy volt történelem tanárnő a vendégíró a blogomban. Mindez teljesen véletlen, hisz a vendégírókat a jelentkezők közül sorsolással választom ki. Jánosi Vali picit kilóg a sorból, ugyanis -bár neki két különböző témájú blogja is van- ő nem egy utazós blogger. Van azonban egy-két nagyon érdekes írása, mely a témába vág. Most egy ilyen rendhagyó bejegyzés következik.



Így nyaraltak az ókoriak

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nyaralás és a turizmus a 20. vagy esetleg a 19. századi emberek kiváltsága volt. Valójában a pihenés, gyógyulás vágya, az ismeretlen tájak iránti kíváncsiság egyidős az emberiséggel. És természetesen már az ókori görögök és rómaiak is jártak nyaralni, elindultak megnézni saját koruk „antikvitását”.

A rómaiak abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy belső tengerükké tették a Földközi-tengert, így bárhová is utaztak nyaralni, belföldön maradtak. Ki is használták szerencsés helyzetüket, és rengeteget utaztak, különösen az után, hogy Pompeius megtisztította a Földközi-tengert a kalózoktól. Persze az utazás azért így sem volt veszélytelen, rablók, kalandorok bármikor rátörhettek a gyanútlan utazókra, tengeri viharok akármikor a tenger fenekére száműzhették őket örökre. Ennek ellenére igen forgalmasak voltak a birodalom útjai, hiszen ehhez minden adottságuk megvolt: kiváló, kövezett utak, napi járásra elhelyezkedő fogadók. Még térképeik is voltak, ugyanis Caesar elrendelte, hogy mérjék fel és rajzolják le a birodalom útjait. 35 év alatt el is készült az egész birodalom úthálózatát tartalmazó térkép, amelyen nemcsak az utakat, de a távolságokat és a fogadókat is feltüntették. Ha hiszitek, ha nem, még útikönyvek is készültek a római turisták számára. Persze ne könyvformátumban képzeljétek el, hanem tekercseken. Egy Pausanius nevű görög utazó i.sz. 160 körül elkészítette az ókori Görögország útleírását a római turisták számára.

Az utak mellett fogadók álltak az utazók szolgálatára, ahol ételt, italt kaphattak a vendégek, némelyikben pedig még éjszakára is meg lehetett szállni. A fogadók falai vendégkönyvként is funkcionáltak, ahová a vándorok felfirkálták a véleményüket. Például leírták, mit érdemes rendelni az adott helyen, hol lehet jó bort kapni, és a fogadó melyik örömlánya milyen szolgáltatásban kiváló. És néha egyáltalán nem fogalmaztak finoman…

Hová utaztak a rómaiak?

Természetesen az egész birodalmat bejárták. Nagyon kedveltek voltak a gyógyfürdő-kúrák. Például a mi Óbudánk (Aquincum) is igen híres volt gyógyvizéről, sokan keresték fel messzi vidékről azért, hogy itt gyógyuljanak.
Aquincum - Óbuda
Forrás: (Fotó: By Kaboldy - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=905934)


Léteztek csoportos, szervezett utak, melynek során idegenvezetést, ételt, italt, szállást kínáltak az utazóknak, sőt magát az utazást is megszervezték. A „klasszik csomaguk” az úgynevezett grand tour volt, mely elsősorban a gazdagabb rómaiak körében volt népszerű. Természetesen Rómából indult, lementek Nápoly környékére, itt megnézték a kedvelt üdülőhelyeket, kicsit pihengettek, majd átkeltek Görögországba, mert számukra ez jelentette az antikvitást és a kultúrát. Ámuldozva megcsodálták Athént, felmásztak az Akropoliszra, megérintették a Parthenon oszlopait, sétáltak az athéni agorán, elméláztak azon, hogy itt tanított Szókratész és Platón, majd amikor már elegük lett a kultúrából, megegyeztek egy hajóskapitánnyal, és ha kedvük úgy tartotta, hajóztak egyet az Égei-tengeren.
Akropolisz - Athén
Forrás: (Fotó: «© A.Savin, Wikimedia Commons»)

 
A görög szigetvilág nem igazán érdekelte őket, mert ott jobbára csak görög parasztok és pásztorok laktak. Ha igazán tengerparti pihenésre vágytak, akkor Kis-Ázsiába utaztak, a mai török tengerpartra, mert ott épültek ki a felkapott tengeri üdülőhelyek. Ha kedvükre kipihenték, kiszórakozták magukat, akkor azok, akik még vágytak egy kis kultúrára, ellátogattak Trójába, ugyanis ez volt a rómaiak „Jeruzsáleme”. Trójába utazni felért egy szentföldi utazással. Elképesztő mértékben csodálták a rómaiak Homérosz műveit. A gyerekek a homéroszi eposzokon tanultak írni-olvasni, így érthető, hogy szinte vallásos áhítattal lépkedtek a romok között. A helyi papok teljes lelki nyugalommal mutogatták nekik Akhilleusz (hamis) pajzsát és Hektór (hamis) kardját, és bár nem tudom, hogy maradt-e régészeti nyoma, de biztos vagyok benne, hogy apró agyag csecsebecse formájában a nyakukba is sózták a görög hősök kicsinyített agyagszobrait.

Trója
Forrás: (Fotó: CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=282591)


A grand tour megkoronázását a rómaiak számára igazi egzotikumot jelentő egyiptomi Alexandria adta. Bolyongtak a bazárban, jósoltattak maguknak az egyiptomi mágusokkal, majd továbbindultak délre, megcsodálták a gízai piramisokat. Sokan hajóra szálltak, és a Níluson indultak tovább délre, le egészen a Királyok Völgyéig.

A másik nagyon kedvelt körutazás az ókori világ hét csodájának a felkeresése volt. Kr. e. II. században szidóni Antipatrosz összeállította az ókori világ hét csodáját (a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony), melyek a gazdag rómaiak számára rendkívül vonzó látványosságnak számítottak, és pénzük is volt ahhoz, hogy meglátogassák ezeket a nevezetességeket. Természetesen a kor utazási viszonyait ismerve ezek a körutak nem két hétig, hanem inkább két-három évig tartottak.

A gízai piramisok és a Szfinx
 

Az igazán gazdagok

Az igazán gazdagok, a korabeli multimilliárdosok nem törték a testüket hosszú, fárasztó utazásokkal, inkább felépítették a maguk luxusvilláit, ahol szolgák hada leste minden kívánságukat. Így épült fel Tivoliban (az ókorban Tibur) Maecenas, Augustus és Horatius nyaralója. De az igazi nagy durranás Hadrianus császár nyaralója volt, ami szinte város volt a városban. A császár annyira megszerette a helyet, hogy egy idő után be sem dugta az orrát Rómába, hanem innen irányította a birodalmat.

A másik felkapott nyaralóhely Capri-szigete volt, amit először Augustus fedezett fel magának, később pedig Tiberius császár is ide építtette szerény vityillóját.
Tiberius villája - Capri-szigete
Forrás: (Fotó: By http://www.flickr.com/photos/tylerbell/ - http://www.flickr.com/photos/tylerbell/4099737408/,
CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8791305)

 

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!



A következő vendégíró júliusban Kozma Judit - Kétpöttöm lesz. Ő is kilóg egy picit a sorból, mert webdesign tanulás vizsgafeladat kapcsán jött a blog ötlete. Így született meg a Kétpöttöm, ahol két gyermekkel és sok ötlettel teli életébe enged minket bekukkantani. Nézzetek be hozzá is, ahol otthon, utazás, kreatív, életmód és ünnepek kategóriában találtok olvasnivalót!


6 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes cikk és tetszett az "ízes" fogalmazás. Kedvet kaptam az időben visszautazni, persze csak ha gazdag római lehetnék. :-)

    VálaszTörlés
  2. Elképesztően izgalmas! Pláne, hogy Yuval Noah Harari "Sapiens" c. könyvében azt írja, hogy a turizmus és a szomszéd népek felkeresése puszta kíváncsiságból modern jelenség. Éreztem én, hogy nem így van, és már az ókorban is fontos volt világot látni (és nem csak a hadsereg tagjai számára...)!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, ez tényleg érdekes!
      Meg persze ne feledkezzünk el a NAGY UTAZÓKól sem! Őket is csak inspirálta valami/valaki annak idején, nem?!

      Törlés
    2. A modern mádia előtti időkben bizonyára a kalandvágy, az ismeretlen meghódítása, az elsőnek ott lenni, no meg a király/né aranya. :-)
      Belegondolva mennyit változott a világ ott is, ha a mai nagy utazókat (persze ők már nem jutnak el ismeretlen országokba) nézzük... őket mi inspirálja...?

      Törlés
    3. Örökölték/örököltük... a génjeinkben van ;-)

      Törlés