Château de Fontainebleau
(Fontainebleau kastély)
Cím: 77300 Fontainebleau, Place Charles de Gaulle
Telefon: +33 1 60 71 50 70 / 60 Fax: +33 1 60 71 50 71
Hivatalos honlap: http://www.chateaudefontainebleau.fr/
E-mail: reservation@chateaudefontainebleau.fr
Fontainebleau Franciaországban, Seine-et-Marne megyében
Párizstól 55 km-re, egy 19000 hektáros róla elnevezett erdőben fekszik.
Fontainebleau városában található Franciaország legnagyobb
királyi kastélya és a hozzá tartozó, 19000 hektáros park.
A kastélyt 300 ezren látogatják évente, de a hozzá tartozó
erdőt még többen: több mint 11 millióan!!! (Más források szerint több mint 13
millióan.) A fontainebleau-i erdő területe 280 km2, tölgy (44%),
skót fenyő (40%), és bükk (10%) a legjellemzőbb fái. Az erdőben 3 ezer
gombafaj, és 700 állatfaj él, melyek közül 500 rovar. Különleges virágok,
madarak, és sziklák is felfedezhetők.
A kastély 1981 óta a UNESCO Világörökség része, referencia
száma 160. Ma múzeumként működik.
Az első írott forrás 1137-ből származik, amikor még
vadászház állt itt.
A középkori kör alakú kastélyból ez az egy torony maradt meg, amit az idők folyamán aztán teljesen körbeépítettek.
A torony a Cour Ovale felől
A torony a Cour de la Fontaine felől
A torony a Jardin de Diane felől
A Fontainebleau-i kastély legrégebbi részét már a 12. század
vége felé is használták. Ekkor VII. Lajos király birtokában állt, akinek
tiszteletére az épülethez tartozó kápolnát (Chapelle Saint-Saturnin) Beckett Szent Tamás szentelte fel.
Fülöp Ágost majd IX. Szent Lajos (1214-1270) kedvenc
tartózkodási helye volt Fontainebleau, mely ekkoriban vadászkastélyként
funkcionált. IX. Lajos kibővítette az épületet.
Itt született és halt meg (Szép) IV. Fülöp (1268-1314).
A kastély alapítója állítólag VII. Lajos volt; építtetője azonban I. Ferenc, aki azt francia és olasz művészek segítségével alapjából építtette föl újra. Az épület ekkor nyerte el igazi, reneszánsz pompáját. I. Ferenc olasz mestereket kért fel a kastély belső berendezésének és díszítésének kivitelezésére. A király invitálására még maga Leonardo da Vinci is megfordult itt. Elmondható, hogy a reneszánsz innen terjedt el az egész országban. 1522-1540 között készült az I. Ferenc Galéria, melynek freskóit Rosso Fiorentino foglalta stukkókba. Ez az ország első ilyen jellegű galériája.
A kastély alapítója állítólag VII. Lajos volt; építtetője azonban I. Ferenc, aki azt francia és olasz művészek segítségével alapjából építtette föl újra. Az épület ekkor nyerte el igazi, reneszánsz pompáját. I. Ferenc olasz mestereket kért fel a kastély belső berendezésének és díszítésének kivitelezésére. A király invitálására még maga Leonardo da Vinci is megfordult itt. Elmondható, hogy a reneszánsz innen terjedt el az egész országban. 1522-1540 között készült az I. Ferenc Galéria, melynek freskóit Rosso Fiorentino foglalta stukkókba. Ez az ország első ilyen jellegű galériája.
II. Henrik és IV. Henrik kibővítették.
I. Ferenc itt fogadta nagy pompával 1539-ben V. Károly
német-római császárt.
1551-ben itt született III. Henrik.
IV. Henrik (1553-1610) uralkodása idején készültek el a
Diána kertje felé eső szárnyak, a Dauphine kapu és további épületrészek. Ebben
az időben dolgoztak a kastély szépítésén a második fontainebleau-i iskola
művészei: Ambroise Dubois, Toussaint Dubreuil és Martin Fréminet. A kastély
parkja is nagy figyelmet kapott. IV. Henrik alatt alakítottak ki egy 1200 méter hosszú
csatornát, melyen ma is sokan horgásznak. Fenyőket, szilfákat és gyümölcsfákat
telepítettek a park területére.
1601-ben itt született XIII. Lajos.
IV. Henrik itt fogatta el Biron marsallt, akit rövidesen (1602-ben)
a Bastille-ban kivégeztetett.
Ausztriai Anna anyakirályné kormányzósága alatt a svéd
Krisztina királynő lakott a kastélyban, aki az anyakirályné kegyencét,
Monaldeschi-t itt végeztette ki 1657. november 10-én.
XIV. Lajos (1638-1715) ritkán lakott Fontainebleau-ban, a
kastélyt csak a vadászidény alatt használta. Ennek ellenére uralkodása nem múlt
el nyomtalanul; ekkoriban dolgozott rajta a híres kertépítő Le Nôtre, akinek
a nevéhez fűződik a Versailles-i kastély parkja is, valamint
Hardouin-Mansart, aki új pavilonokkal és szárnyakkal bővítette a kastélyt. XIV.
Lajos 1700-ban itt fogadta a hírt II. Károly spanyol király haláláról és itt fogadta
el unokája, Anjou Fülöp nevében a spanyol örökséget.
Nagy Péter cár és VII. Keresztély dán király itt voltak XV.
Lajos vendégei.
A 18. században a kastély hanyatlásnak indult. A francia
forradalom idején sok kárt szenvedett, eredeti berendezésének jelentős részét
eladták és próbáltak minden értéket pénzzé tenni, hogy biztosítsák a forradalom
anyagi hátterét és megakadályozzák a Bourbonok visszatérését a trónra.
I. Napóleon császár (1769-1821) és Lajos Fülöp király
(1773-1850) restauráltatta. Bonaparte Napóleon célja az volt, hogy az épületet
saját nagyszerűségének jelképévé tegye. 1804-ben VII. Pius pápa itt
vendégeskedett, mielőtt császárrá szentelte volna Napóleont. A kastély mai
arculata az ő uralkodása idején alakult ki. Később 1812-14-ig Napóleon itt
tartotta fogva VII. Piusz pápát és itt írta alá 1814. április 5-én lemondását a
császári trónról, majd száműzetésbe vonult. Fontainebleau Napóleon egyik
kedvenc helyének számított, sok időt töltött itt.
A Fontainebeau kastély a reneszánsz egyik csodája, mely a francia történelem nyolc évszázadát öleli át. A középkor óta e falak közt élt az összes francia uralkodó, szám szerint 34(!); királyok, királynék, császárok és császárnék váltották itt egymást.
Hála I. Ferencnek és az utána következő uralkodóknak egészen
Napóleonig, akik szívükön viselték Fontainebleau sorsát, és a legjobb festőket,
szobrászokat, építészeket és kertészeket hozatták ide, Fontainebleau az ország
leglenyűgözőbb kastélyává vált.
Az épület berendezése a 16. századi manierista stílust
tükrözi, amit később a kastélyról fontainebleau-i stílusnak neveztek el. Ez a
stílus megjelenik szobrokban, freskókban, festményeken; kifinomultság és a
részletek aprólékos kidolgozása jellemzi. A stílus a fontainebleau-i iskola
keretében aztán továbbterjedt Európa északi részeire, Antwerpenbe,
Németországba és Londonba is.
A kastély egy nagy, szabálytalan alakú épület, amely öt
udvart (Cour du Cheval Blanc vagy des Adieux, de la Fontaine , ovale, des
Princes és des Officis) zár körül.
A kastély legszebb részei a Chapelle de la Trinité , Martin Fréminet
tetőfestményeivel,
a Salle du Conseil Boucher festményeivel, a Salle du Trône, gyönyörű tetővel;
a Galérie de Daine, mely most könyvtár, Merry-Joseph Blondel és Abel de Pujol mitológiai festményeivel;
a Salon Louis XIII., Ambroise Dubois festményeivel;
a Galerie d’Henri II., Niccolò dell’Abbate és Francesco Primaticcio festményeivel;
a Galérie de François I., egyike a legszebbeknek, Rosso Rossi festményeivel;
a Galérie des Fresques, illetve
a színház.
I. Napóleon Múzeum (Le musée Napoléon Ier)
Ajándékok, melyeket a világ minden tájáról kapott
A bébi II. Napóleon ágya
Ebben már nagyobbként aludt
Ruhája
Játékai
Így a nagy lakosztályokban (Les Grands Appartements) folytattuk a sétát. Ez a rész számos szalont, galériát és apartmant foglal magában.
La galerie des Fastes et la galerie des Assiettes (A dicsőség galériája és A tányérok galériája)
Galerie François-Ier (I. Ferenc galéria)
Salle des Gardes (Őrszoba)
Fűtés
Salle de bal (Bálterem)
Chapelle Saint-Saturnin (Szent Saturnin kápolna)
Ez az a kápolna, melyet VII. Lajos király tiszteletére Beckett Szent Tamás szentelt fel.
Porte du Baptistère et Cour Ovale (Keresztelő kapu és Ovális udvar)
La Nature (A természet)
Ez a 80 méter hosszú és 7 méter széles terem ma a kastély könyvtárának ad otthont.
Salon Blanc (Fehér szalon)
Grand Salon de l'impératrice (A császárnő nagy szalonja)
Chambre de l'impératrice (A császárnő szobája)
Ebben a szobában aludtak az uralkodónők Medici Mária királynőtől (IV. Henrik felesége) Eugénia császárnőig.
Boudoir de la reine (A királyné budoárja)
Salle du trône (Trónterem)
Ez volt az egykori királyi hálószoba III. Henriktől XVI. Lajosig. Napóleon uralkodói szalonná alakíttatta 1804-ben, majd trónteremmé 1808-ban.
Petite chambre à coucher (Kis hálószoba)
Annak idején XVI. Lajos dolgozószobája volt, Napóleon ágyat rakatott bele.
Annak idején XVI. Lajos dolgozószobája volt, Napóleon ágyat rakatott bele.
Ebben a szalonban mondott le 1814. április 6-án Napóleon.
Passage des bains/Salle de bain (Átjáró a fürdőszobákhoz/Fürdőszoba)
Salon des aides de camp de l'Empereur (A császár segédtisztjeinek szalonja)
Chapelle de la Trinité (Szentháromság kápolna)
1259-ben itt telepedett le IX. Szent Lajos, I. Ferenc csatolta a kastélyhoz, II. Henrik alatt felújították, IV. Henrik és XIII. Lajos alatt kapta jelenlegi formáját, XIV. Lajos, XV. Lajos és XVI. Lajos pedig tovább díszítették.
Ezzel fejeződött be a kastély látogatható részeinek megtekintése. A parkok/kertek következtek volna, de ezt el kellett halasztanunk, mert a sok szürke felhő ekkor adta meg végleg magát, és elkezdett zuhogni az eső. Önmagában ez nem lett volna akkora gond, de nagyon fújt a szél, így lehetetlen volt sétálni. Ezért beültünk egy közeli bárba, enni és inni valamit.
Szerencsére, mire mindent befaltunk és picit át is melegedtünk, elállt az eső! :-) Így visszamentünk a kastélyhoz, hogy körbejárjuk az udvarokat és parkokat.
A kastély impzáns bejárata volt egykor az Aile de l'escalier du Fer-à-cheval (Lópatkó alakú lépcső). Előtte terül el a Cour d'Honneur (más néven a Cour des Adieux, vagy Cour du Cheval Blanc) (Becsület udvara, más néven Búcsúzások udvara vagy Fehér ló udvara).
Le Jardin de Diane (Diána kertje)
A kert Diánáról a vadászat istennőjéről kapta a nevét, a benne található szökökút őt ábrázolja. Ez a legkisebb a kertek között. Még Medici Katalinnak épült, és privát kert volt.
Cour de la Fontaine (A szökőkút udvara) et Étang aux Carpes (Pontyok tava)
La porte Dorée (Aranykapu)
1538-ból
Le Grand Parterre (Le Parterre, Grand Jardin, Jardin du Roi) (A nagy virágoskert vagy más nevein A virágoskert, Nagy kert, vagy A király kertje)
Ez Európa legnagyobb virágoskertje. I. Ferenc idejében épült, majd IV. Henrik és később André Le Nôtre tervezte és alakította át. Szezonban 45000 virág ontja szirmait benne!!!
Le Parc - Le Grand Canal et Bassin des Cascades (A park - A nagy csatorna és A vízesések medencéje)
A parkban található csatorna 1200 méter hosszú. IV. Henrik alatt készült.
Bassin des Cascades
Le Grand Canal
Végigjártunk mindent, amit lehetett, ami nyitva volt. Érdemes egy egész napot rászánni, megéri!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél
lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó
blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes
tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
LINKEK / FORRÁSOK:
Hivatalos honlap: http://www.chateaudefontainebleau.fr/
Fontainebleau MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/FontainebleauFontainebleau a UNESCO honlapon: http://whc.unesco.org/en/list/160
Manierizmus MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Manierizmus_(m%C5%B1v%C3%A9szet)
Micsoda pompa, bámulatos! Mennyi prominens élvezhette (vagy nem) az ottani életet. Még olykor egy diktátor is képes a jóra, szépre és tesz is érte. Az már más kérdés, hogy mi célból.
VálaszTörlésVan az a mondás, hogy "a cél szentesíti az eszközt". Bár ezzel nem (mindig) értek egyet...
Törlés