Auxerre - Franciaország

Auxerre

A város Franciaország középső részén, Burgundiában, Yonne megye központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Yonne folyó szeli ketté.

Auxerre Alsó-Burgundia egyik legfontosabb városa, az alapítói gall törzsek voltak. Már a római időkben jelentős település volt Antissiodorum néven, közelében számos római emlék található. XI. Lajos idejében lett Franciaország része. Azt követően, hogy a város nagy veszteségekkel, de átvészelte a százéves háború és a vallásháborúk viharait, 1567-ben a hugenották foglalták el.

Cadet Roussel

A város lakója volt Cadet Roussel (de Rousselle-ként is előfordul). Róla egy dalt is költöttek, de most a „lábnyomában” járva sétálhatunk keresztbe-kasul a városban, és fedezhetjük fel annak nevezetességeit.

Cadet Roussel annyit tesz, mint a legkisebb Roussel gyerek. (Egyébként Guillaume Roussel-nek hívták.) Nem a város szülötte, valószínűleg 1763-ban, egy évvel apja halála után költözött ide. Először szolgaként és inasként dolgozott, de később végrehajtói állást kapott. Ebből származó jövedelme elég volt arra, hogy csinos kis lakást vegyen magának. Kicsit különcnek, kedélyes bonvivánnak tartották, de polgártársai szimpátiáját élvezte. „Jó forradalmár” volt, amiért egy rövid ideig börtönben is ült (1794-95). Innentől kezdve azonban önfegyelmet tanúsított, és a munkájára koncentrált. 1827. január 28-án Auxerre-ben halt meg.

A dalt 1792-ben egy már létező dallamra írta a szatirikus dalköltő Gaspard de Chenu. A dal szélsebesen terjedni kezdett a város határain kívül is, amikor Auxerre-i önkéntesek bemutatták az Északi Hadseregben (Armée du Nord). Aztán elterjedt a társadalom minden szintjén. Később különböző variációk is születtek rá. A dalt Csajkovszkij A diótörő című darabjában felhasználta más gyerekdalokkal együtt.

Ancienne Abbaye St-Germain

Mi az Ancienne Abbaye St-Germain-nél kezdtük el a városnézést. A Szent Germanus kolostor az óváros északi végében van.

St. Germain (Szent Germanus) kb. 378-kb. 448-ig élt, de halálának dátumát vitatják. Auxerre püspöke volt, 429 környékén Nagy Britanniába ment, térítő útra, és ő volt a Szent Alban kultusz megteremtője és támogatója. Rusticus és Germanilla gyermekeként gazdag nemesi családba született, és a legjobb taníttatásban részesült Arles-ban és Lyon-ban. Rómában szónoklatot és polgári jogot tanult. Eustachia-t vette feleségül, aki szintén nagyra becsült volt felsőbb körökben. A császár kinevezte őt annak a hat herceg egyikének, akiket visszaküldött Galliába, és gall tartományok kormányzásával bízta meg. Ekkor került Auxerre-be. Összetűzésbe került Szent Amator-ral, az akkori püspökkel. Mikor az meghalt, egyhangúlag Szent Germanus-t választották meg a helyére és 418-ban felszentelték. Szétosztotta vagyonát a szegények között, lemondott sok mindenről, és kolostort építtetett a Yonne folyó partján Szent Kozma és Szent Damján tiszteletére. Szabadidejében ide vonult vissza. 429 körül ment először Britanniába, téríteni. Ravennában halt meg, a 440-es évek második felében, de egyes elméletek szerint már 437-ben.

Az V. század óta álló kolostort St-Germain és egyik tanítványa Saturnin alapította. Az apátsági épületekben régészeti múzeum van.

A templom különálló 51 méter magas tornya román stílusú.

A templom homlokzata elég furcsán néz ki, teljesen díszítetlen, ajtónyílása egy csónakra emlékeztet. De nem is innen mentünk be, hanem a múzeum felől. A templom belseje érdekes, a kripta felett van a hajó, a felett a szentély, melyek között pár méteres szintkülönbségek vannak, így a részek elválnak egymástól. Az a IX. századi kripta, melyben a névadó szent sírja is van, csak vezetéssel látogatható az egész múzeummal, sajnos mi későn jöttünk, már nem volt több vezetés, így lemaradtunk róla. Az idegenvezető nélkül is megnézhető részeket bejártuk, a kerengőt, és a belőle nyíló termeket. Itt a névadó St. Germain-ről van kiállítás, mely bemutatja életét, és láthatunk néhány ereklyét is.

Az apátság kerengője

St-Germain múzeum, relikviákkal

Lepel

Tunika

A templom az árkádok alól

St-Germain szobra

A kripta

  

Egy furcsa szobrot is láthatunk a templomban, ez Marie Noël szobra. Több ilyen szoborral is találkozhatunk a városban. Marie Noël (Auxerre, 1883. február 16. - 1967. december 23.) Marie Rouget néven látta meg a napvilágot. Költő volt, és számos költészeti díjat nyert, főleg az ’50-es években. A Légion d’honneur díjat is megkapta. A Noël nevet öccse halála után vette fel. Noël karácsonyt jelent, az öccse egy nappal karácsony után halt meg. A sors fintora talán, hogy Marie Noël pedig egy nappal karácsony előtt hunyt el. Szülővárosát nemigen hagyta el. Egy fiatalkori szerelmi csalódás miatt sohasem házasodott meg, állítólag várta az igazit, aki nem jött el.

La chapelle de l'ancien séminaire 

A régi szeminárium kápolnája korábbi nevén Szent Mária kápolna 1706-1709-ben épült Andrew Colbert püspök (Auxerre 1678-1704) hagyatékából. 1710-ben szentelték fel. Elhagyott, leromlott és nem látogatható, vár az esetleges felújításra.

Cathédrale St-Étienne

Innen átsétáltunk a Szent István katedrálishoz. A Yonne folyó partján magasodó dombon először Szent Amator (St- Amâtre) építtetett egy nagyobb templomot az előző kisebb helyére. Ez egy kilencedik század végi tűzvészben teljesen elpusztult.
A IX. század végén-X. század elején építették a harmadik templomot. 1023-ban ennek is a nagy része, sőt az akkori város nagy része is elpusztult egy újabb tűzvészben.
Az új román katedrálist 1057-ben szentelték fel. Ennek helyén épült a ma is látható Szt. István katedrális 1215-től, körülbelül 1400-ig.
A következő században tovább bővítették a gótikus székesegyházat. Háromhajós, kereszthajós, szentélykörüljárós katedrális. Erős támoszlopok tartják a bejárat két tornyát, a déli befejezetlen. Homlokzata gazdagon díszített, és nagy része szépen meg van tisztítva. Hat méter átmérőjű rózsaablak ékesíti a főhomlokzatot.

A székesegyház kriptájában láthatók az előző templom maradványai. A mai katedrális különlegessége ez az 1030-ban készült románkori altemplom, melynek egy részén megmaradtak a freskók. Ezek közül az egyiken Krisztust lovon ábrázolják! Ez egy igen ritka ábrázolásmód, Franciaországban nincs is több belőle.

A katedrálisban van még egy pici múzeum is, ahol egyházi kegytárgyakat tekinthetünk meg.

Ezek között van egy kereszt, ami Abbé Deschamps-é volt, aki 1905-ben megalapította a ma AJ Auxerre (Association de la Jeunesse Auxerroise) néven ismert futball csapatot. A stadionjuk a Stade l’Abbé-Deschamps a városban az apát nevét viseli, 23467 férőhelyes. És nem mellesleg az apát itt nyugszik a katedrálisban.

A katedrálisnak volt egy ismert látogatója, Jeanne d’Arc. 1429. február 27-én Pothieres-ből Gien-be menet megállt itt. A katedrálisban több dolog is emléket állít ennek.

Történelmi városközpont

Folytattuk a barangolást, a város központja felé. A város történelmi központja a domboldalon, a Yonne-folyó nyugati partján épült ki. Szűk macskaköves utcák labirintusában favázas középkori házak között sétálgathatunk.

Tour de l’Horloge

A városháza közelében találjuk az óratornyot (Tour de l’Horloge). Az óváros központjában álló torony korábban a belvárost védő falak kapuja volt, különleges órája az 1600-as évek óta mutatja az időt. A római falhoz 1483-ban építették az attraktív tornyot, amelynek sisakja egy tűzvész utáni újjáépítéskor, 1825-ben épült. A legenda szerint a már említett Cadet Roussel itt lakott, a loggiás házban, mely a toronyhoz kapcsolódik.

Hotel de Ville (Városháza)

Marie Noël szobra

Tour de l’Horloge

Nicolas Retif de la Bretonne (Restif-nek is írják a nevét) regényíró szintén élt és dolgozott Auxerre-ben. (élt: 1734. okt. 23- 1806. febr. 3.) Szobrát az óratorony közelében találjuk.

Az óratorony túlsó oldalán egy kis téren láthatjuk Cadet Roussel szobrát.

A posta épülete is nagyon szép.

Régen itt volt a piac.
Mára egy részét lerombolták, egy részén parkoló van.

Ebben az épületben régen egy manufaktúra működött, ahol festékeket, szivacsokat, ecseteket, ragasztót, stb. készítettek.

A városban a templomosok nyomaira is bukkanhatunk, a XII. században parancsnokságuk volt a területen. Ma az utca neve és egy oszlop emlékeztet erre. 

Église Saint Eusébe

A Szent Eusebius templom helyén már a VII. században kollégiumot alapítottak. Ma egyházközségi templom. Harangtornya a XII., hajója a XIII. és XV., kórusa a XVI. században épült. Egy IX. századi bizánci ereklyét, St. Germain szemfedőjét őrzik itt.

A város másik híres szülötte Paul Bert (Auxerre, 1833. október 27. - Hanoi, 1886. november 11.) francia tudós és politikus. Orvostanból és természettudományból doktorrá avatták, a természettudomány professzora a bordeaux-i főiskolán, főként az élettan tanulmányozásának szentelte magát. A császárság bukása után lendült fel politikai karrierje. 1886-ban a francia kormány kinevezte Tongking és Annam helytartójává, ahol meghalt. Holttestét visszavitték Franciaországba és nagy ünnepélyességgel temették el. Láthatjuk a házat ahol lakott, és a város egyik hídja is az ő nevét viseli, rajta egy őt ábrázoló szobrot láthatunk.

Église de Saint-Pierre

Innen a Yonne folyó partja felé sétáltunk tovább. Útközben megnéztük az Église de Saint-Pierre-t (Szent Péter templom). A régi, VI. századi Saint-Pierre abbaye (Szent Péter apátság) helyén épült a templom a XVI-XVII. században. A tornya 1536-1577 között épült, homlokzata 1658-ban készült el.

Következő megállónk a Yonne folyón átívelő Pont Paul Bert (Paul Bert híd) volt. Innen nagyon szép a kilátás a Yonne folyó nyugati partján fekvő óvárosra.

A folyóparton sétáltunk vissza az óváros felé. A Place Saint Nicolas-nál (Szent Miklós tér) van egy kis szökőkút.

Innen megint zegzugos szűk macskaköves utcákon sétáltunk vissza az Ancienne Abbay St-Germain-hez.

A városban láthatjuk még a Palais de Justice épületét is.

Sok kisebb nagyobb kápolnát és templomot is találhatunk itt. Ez a Chapelle des Visitandines.    

Auxerre abból a szempontból is különleges, hogy a város kellős közepén, kerítéssel határolva találjuk a szőlőültetvényt. Ez a vidék az otthona a nevezetes francia Chablis borfajtának, de rozé borai is elsőrendűek.

A városközpontban a színházhoz közel található a La P'tite Beursaude étterem. Ez egy pici étterem, maximum 30 fő fér el benne, így családias hangulatú. A személyzet régies ruhákban szolgálja ki a vendégeket. Nevének jelentése körülbelül "a kis töpörtyű". Ez az a fogás, amit kérés nélkül, automatikusan eléd raknak, amit csipegethetsz, míg arra vársz, hogy megérkezzenek az általad rendelt fogások.

Régies bőr kötésű étlap

La P'tite Beursaude (a kis töpörtyű) és gougére (a kis puffancsok)

Salade de saumon

Le foie gras de canard á notre façon

Le magret de canard, jus au cassis, Parmentier de pommes de terre 

Les oeufs en meurette á l'Irancy

Irancy vörösbor

L'assiette de fromages régionaux

Le gâteau mi-cuit au chocolat et boule de glace vanille

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK:

Auxerre MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Auxerre

AJ Auxerre focicsapat MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/AJ_Auxerre
Szent Germanus ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Germanus_of_Auxerre
Paul Bert MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Bert
Marie Noel ANGOLul:https://en.wikipedia.org/wiki/Marie_No%C3%ABl
Cadet Rousselle ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Cadet_Rousselle
Abbaye St-Germain ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Abbey_of_Saint-Germain_d%27Auxerre

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)