Mindenütt jóóó: Johann Gottfried HERDER

Johann Gottfried Herder

Johann Gottfried Herder, (Mohrungen, (mai nevén Morąg, Lengyelország) Kelet-Poroszország, 1744. augusztus 25. - Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt. Irodalmi tevékenysége az weimari klasszicizmus meghatározó egyéniségévé tette. Christoph Martin Wieland, Johann Wolfgang von Goethe, valamint Friedrich Schiller társaságában a német klasszicista irodalom legfontosabb alakjai közé tartozik.

Johann Gottfried Herder szobra a Városi templom előtt

Rendkívül vallásos szülői házban nőtt föl, ezért teológiát tanult.

Egy orosz katonai sebész javaslatára 1762-ben Königsbergbe utazott, hogy sebész legyen. Herder már az első boncolás láttán elájult, ezért mégis inkább a teológiát választotta.

Miután tanulmányait befejezte, 1764-69-ig Rigában sikeres gimnáziumi tanár és lelkész volt. Itt belépett a Zum Schwert (A kardhoz) nevű szabadkőműves páholyba.

Strassburgban fél évet töltött, hogy egy szemét gyermekkora óta bántó könnycsatornáját gyógyíttassa. Ekkor ismerkedett meg vele az ifjú Goethe, akire a nagy tudományú, gondolkodó és szellemes Herder rendkívül nagy hatással volt.

1775-ben Károly Ágost herceg Goethe közbenjárására meghívta Herdert Weimarba. Itt az egyház és iskola, az irodalom és közművelődés terén nagyszabású és egész Németországra, sőt a külföldre is kiható munkásságot fejtett ki.

Weimarba költözése után Herder belépett az Illuminátus rendbe, 1800 és 1803 között csatlakozott Friedrich Ludwig Schrödernek a szabadkőműves rituálék megújítása érdekében végzett munkájához.

1802-ben nemesi rangra emelték. (Ugyanabban az évben, mint Schillert.)

Életének végén legjobb barátaival, Goethével és Schillerrel is meglazult a régi bensőséges viszony, s végül a világtól elzárva élte utolsó napjait.

Magyarországon leginkább a magyar nyelv eltűnéséről szóló jóslatáról ismerjük Herder nevét. Jóslata szerint „A magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni.” Herder részéről inkább mellékes megjegyzés volt a „jóslat”, ami hatott a magyar szellemi életre. Egyrészt politikai feszültséget gerjesztve gátolta a magyar megmaradási küzdelmet, másrészt dacos ellenállásra sarkallta a magyarságot a megmaradásért vívott harcban. A nyelvújítás során mind a magyar nyelv modernizálásáért küzdők (pl. Kazinczy), mind a változtatásokat ellenzők (pl. Verseghy) a herderi jóslat elkerülésének céljával támasztották alá elképzeléseiket.

A „Klasszikus Weimar” 11 része vált UNESCO világörökséggé, melyek közül ezek kötődnek szorosan Herderhez:

Városi templom (Szent Péter és Pál templom) (Stadtkirche de nevezik Herderkirchének is)

Ez a Herderről elnevezett téren (Herderplatz) található templom nem csak azért érdekes, mert tíz évig Bach is itt orgonált, vagy mert itt nyugszik Herder, és a Wettin-dinaszta több tagja, illetve Anna Amália hercegnő is. Két Cranachnak is köze van hozzá.

Johann Gottfried Herder sírja

Fejedelmi sírok

Az idősebb Lucas Cranach (Kronach, 1472. október 13. - Weimar, 1553. október 16.) német festő, grafikus, a szász festészeti iskola megalapítója volt. A reformáció korában Németországban ő volt „A német festő”.

Szoros barátság fűzte Luther Mártonhoz. Luther volt Cranach egyik lányának, Annának a keresztapja. A festő kérte meg a vallásreformátor számára Katharina von Bora kezét, majd az esküvőjükön ő volt a tanú. Cranach lett Luther első gyermekének keresztapja.

Id. Cranach házasságából három lány és két fiú született. A lányok közül Barbarának egyenes ági leszármazottja -nyolc nemzedékkel később- az egyik legnagyobb német költő, Johann Wolfgang von Goethe volt!

Ifjabb Lucas Cranach 1550-ben vette át apjától a műhely vezetését. Művészi fölényben lévő apja árnyékából nem tudott kiszabadulni.

1552-ben költöztek Weimarba. Az idősebb Cranach a piactéren ma is álló, pompás házban rendezkedett be, és két segédet is szerződtetett. Eszébe sem jutott nyugalomba vonulni, pedig már 80 éves volt.

Cranach-ház

Cranach egy sor oltárképet festett a reformáció szellemében. A reformáció elindítói (többek között Luther) is szerepeltek a festményeken. Ő kezdte el a nagy hármasoltárt a weimari Szent Péter és Pál templomban, melyet halála után fia, ifjabb Lucas Cranach fejezett be 1555-ben. (Egyes kutatási eredmények szerint azonban teljes egészében az ifjabb Lucas Cranach munkája.) Az oltár oldaltábláin a szász fejedelmi család, a Wettinek térdeplő tagjai láthatók.

Az utókor Cranach munkássága, valamint a reformációban való részvétele előtt a maga nemében egyedülálló módon rótta le tiszteletét: a szárnyasoltár középtábláján a keresztfa alatt Luther, Keresztelő János és Szent János evangélista társaságában ott áll Lucas Cranach, akinek fejére Krisztus vére csorog. A Wettin-dinasztia így akarta a reformátort, és annak barátját, az idősebb Lucast megörökíteni, aki ötven éven át hűséggel szolgálta őket.

Idősebb Lucas Cranach sírja a templom szentélyében van.

Az ifjabb Lucas 1586. január 25-én szintén Weimarban halt meg.

Régi Gimnázium (Altes Gymnasium)

A Régi Gimnázium a Városi templom mögött található.

Herder-ház (Herderhaus)

Herder egykori lakóházát szintén a Városi templom mögött, a Régi Gimnázium szomszédságában láthatjuk.

Herder egykori lakóháza
(Herderhaus)

A hidegre való tekintettel beültünk egy kis uzsonnára a Café am Markt nevű helyre a Marktplatz sarkán. Forró csokit és forralt bort ittunk, és gofrit ettünk.

ELŐZMÉNY ITT, ITT, ITT és ITT FOLYTATÁS ITT!!!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Weimar MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Weimar

Mindenütt jóóó

Oldalak

Rólam

2018. február 18., vasárnap

Johann Gottfried HERDER - WEIMAR

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!