Johann Christoph Friedrich SCHILLER - WEIMAR

Johann Christoph Friedrich Schiller

 

Johann Christoph Friedrich Schiller, (Marbach am Neckar, 1759. november 10. - Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész volt. Őt tartják a legjelentősebb német drámaírónak, továbbá Goethe, Wieland és Herder mellett a weimari klasszikusok legfontosabb képviselőjének. Több színdarabja a német nyelvű színházak állandó repertoárjában szerepel, a balladái pedig a legkedveltebb német versek közé tartoznak.

Anton Graff portréja Schillerről (1790)

Élete, sőt még „halála utáni élete” is tele van érdekességekkel.

→ Az iskolás Friedrich már 13 éves korában színdarabokat írt, (Absalon és Die Christen), amelyek azonban nem maradtak fenn.

→ Még 15 éves korában is ágybavizelési problémái voltak, mely miatt kétszer keményen meg is büntették. A stuttgarti katonai akadémián a növendékeket brutális katonai módszerekkel nevelték, valószínűleg emiatt volt a probléma.

→ Titokban tubákot szippantott és a barátaival együtt tiltott irodalmat olvasott.

→ Károly Jenő herceg tizennégy napra bezáratta. "A haramiák" című színdarab ősbemutatóján Schiller a hercegi tilalom ellenére ugyanis mégis megjelent. Károly Jenő (Karl Eugen) herceg azt is megtiltotta neki, hogy komédiákat és „hasonló dolgokat” írjon.

→ Megszökött a württembergi hadseregből. Katonaorvosként egy vidéki városban albérletben lakott egy hősi halált halt százados fiatal özvegyénél. Schiller szép szerelmes verseket írt a főbérlő asszonyhoz, melyek meg is jelentek. A hír eljutott az udvarig is, és Károly Jenő újra maga elé rendelte a költőt. Parancsot kapott, hogy amíg katona, addig semmit nem ír, legfeljebb indulókat menetelő katonák számára. Schillernek választania kellett: vagy katonaorvos marad, vagy megszökik a württembergi hadseregből. Megszökött.

→ A „szentimentalizmus” szót Schiller találta ki.

→ Maláriás volt. Mannheimbe visszatérve 1783-ban maláriában betegedett meg, amely gyakori betegség volt akkoriban a mocsaras Rajna-völgyben.

→ Az Örömóda c. költeménye (1786) Beethoven megzenésítésében a humanizmus világhimnusza lett.

→ Károly Ágost herceg, miután megismerkedett a Don Carlos-szal, weimari tanácsosi címet adott Schillernek.

→ Goethe és Schiller első találkozása rosszul sikerült. A pedáns Goethe első pillanattól idegenkedik a paróka nélkül, hanyagul fésült hajjal, poros csizmával elébe lépő Schillertől, akiről már hallotta, hogy dohányos ember, kedveli a szeszes italokat, hajnalig hajlandó az íróasztal mellett dolgozni, ha belelendült a munkába, de azután másnap akár délig is alszik, és akiről azt is tudta, hogy orvosnak indult, és hogy katonaszökevény.

→ Véletlenül találkoztak újra. Egy társaságbeli úrhölgy ismerte mindkettőjüket, és egy baráti beszélgetésre meghívta a minisztert is, a már neves drámaírót is, akik nem ismerték meg egymást. Schiller ezúttal illő módon jelent meg. A háziasszony Goethét kegyelmes úrnak nevezte, Schillert doktor úrnak. Így ők is így szólították egymást. Itt, a véletlen folytán egy sarokban egymás mellé kerülve, ahogy irodalomról és színházról esett szó, Goethét elragadta az ismeretlen új ismerős óriási tudása. Úgy gondolta, ennek az embernek az ő fennhatósága alá tartozó jénai egyetemen kellene tanítania. Oda ment a háziasszonyhoz, és megkérdezte, ki ez a „doktor úr”. Elképedve vette tudomásul, hogy az a Schiller, akivel olyan rosszul sikerült az első találkozásuk. Visszament hozzá, bemutatkoztak egymásnak, és a miniszter most már azt kérdezte, hogy annak a weimari színháznak, amelyet ő tervezett és szervezett, nem lenne-e a munkatársa. Schiller igenjével kezdődött el a barátságuk és közös munkájuk.

→ Nemesi oklevelet kapott. 1799. végén a költő családjával Weimarba költözött. 1802. november 16-án átadták Schillernek a nemesi oklevelet, innentől kezdve Friedrich von Schillernek nevezhette magát.

→ Magyarországon főként utolsó befejezett drámája, a Tell Vilmos által ismert: a német elnyomás ellen lázadó svájci nemzeti hős mellett társai és ellenségei láthatók a hagyományos magyar kártya lapjain. (A történetet nem mellesleg filmeposzokban és operában is feldolgozták.)

A svájci nemzeti hős, Tell Vilmos és társai a hagyományos magyar kártya lapjain.

→ Még életének idejében terjesztette róla egy újság, hogy halott. 1805 februárjában Schiller valóban súlyosan megbetegedett, és május 1-jén utoljára ment Goethével színházba. Május 9-én halt meg.

Schiller élete

→ Ólommérgezésben szenvedett. Korábban azt feltételezték, hogy Schiller tuberkulózisban halt meg. Az új genetikai vizsgálatok, melyeket Schiller megőrzött hajtincsein végeztek, azt mutatják, hogy Schiller súlyos ólommérgezésben szenvedett. Az ólom a szobájában talált és analizált tapéta festékanyaga, ill. annak párlatának belélegzésével juthatott a szervezetébe.

→ 1826 tavaszán Goethe titokban elvitte Schiller koponyáját az Anna Amalia Könyvtárból. Goethe vizsgálatokat végzett a koponyán.

→ Schiller földi maradványait ezután a weimari Jakobinus-temetőben helyezték végső nyugalomra. Holttestét 1827. december 16-án exhumálták, és Goethe kérésének megfelelően az új weimari temetőben helyezték el, Goethe koporsója mellett.

→ A közelmúltban folytatott genetikai és egyéb kutatások szerint Schiller koporsójában nem Schiller holtteste nyugszik! Sőt, az eddig Schiller-koponyának tartott koponya a weimari hercegi család egy tagjáé, míg a csontok 2-3 különböző személyhez tartoznak. Felmerült az is, hogy Schiller édesapja valójában Károly Jenő (Carl Eugen) württembergi herceg lehet. A zűrzavar a temető egykori felbolygatásából ered. Feltételezik, hogy Schiller holtteste a weimari Jakobinus-temetőben nyugszik.

Mivel a szállásunkat a CouchSurfingen foglaltunk, és a házinénink korán elment dolgozni, reggeli után kellett néznünk. Vasárnap lévén ez nem volt egyszerű, ugyanis ilyenkor szinte minden zárva van Németországban. Előző este láttunk pár szimpatikus helyet a Schillerstraßén, ami pont útba is esett. Ahogy vártuk, útközben elhaladtunk pár zárva lévő kávézó előtt. De ami a legszimpatikusabb volt előző este, az szerencsére nyitva volt! Ez a Schillerstraße végén a Giancarlo's Gelateria Italiana volt. Jól bereggeliztünk.

 

Giancarlo's Gelateria Italiana

Giancarlo's Gelateria Italiana

Cappuccino, forró csoki tejszínhabbal

Sonkás tojásrántotta, sajtos tramezzinivel, paradicsommal, uborkával

Bécsi waffel eperlekvárral, vanília fagyival, tejszínhabbal

 

 

Weimar rendkívüli hatású kulturális felvirágzáson ment keresztül a XVIII. század végén és XIX. század elején hála Anna Amália hercegnő (Károly Ágost herceg édesanyja) támogatásának. Csak nagyjából 50 évig (Goethe haláláig) tartott a Weimari klasszika, mégis az európai szellemi történelem egyik legnagyszerűbb korszaka volt.

A „Klasszikus Weimar” 11 része vált UNESCO világörökséggé, melyek közül ezek kötődnek szorosan Schillerhez:

 

Schiller lakóháza (Schillers Wohnhaus)

Friedrich Schiller életének utolsó éveit az akkori Esplanade-n (ma Schillerstraße 12.) álló 1777-ben épített polgárházban töltötte, melyet 1802-ben vásárolt meg. Az épületben 1988-ban nyílt múzeum a ház korának stílusában, részben eredeti tárgyakkal van berendezve. A „Schiller Türingiában” című állandó kiállítás betekintést nyújt a költő életébe és munkásságába. Az épület második emeletén látható Schiller halálos ágya, mellette az íróasztal, ahol a Tell Vilmos című műve is született.

Schiller lakóháza (Schillers Wohnhaus)

Schiller lakóháza (Schillers Wohnhaus) a költő születésének 100. évfordulójára díszbe öltöztetve.

A bejárat plafonja

A bejáratnál "Schiller auf der Flucht" című festmény
Maximilian Stieler képe Schillert és Andreas Streichert ábrázolja

Kiállítás Schiller életéről és munkásságáról

Kiállítás Schiller életéről és munkásságáról

Cselédszoba
Schiller személyi szolgája, Georg Gottfried Rudolph szobája

Konyha

Konyha

Konyha

Tell Vilmos kiállítás
Schiller a drámát ebben a házban fejezte be.

Tell Vilmos kiállítás
Schiller a drámát ebben a házban fejezte be.

Nappali és étkező

Társasági szoba
Ebben a szalonban fogadták vendégeiket

Charlotte privát szobája
Itt olvasott, vagy írt

Charlotte privát szobája
Itt olvasott, vagy írt

Charlotte privát szobája

Charlotte hálószobája

Lányaik szobája, beépített szekrénnyel

Schiller fogadószobája

Társasági szoba
Schiller itt fogadta barátait, ismerőseit, kiemelkedő személyiségeket. Itt olvastak, beszélgettek, szórakoztak.

Társasági szoba
Schiller itt fogadta barátait, ismerőseit, kiemelkedő személyiségeket. Itt olvastak, beszélgettek, szórakoztak.

Társasági szoba
Schiller mellszobra, Johann Heinrich Dannecker munkája

Schiller dolgozószobája
Ebben van Schiller íróasztala és halálos ágya is.
Itt írta utolsó drámáit, A messinai menyasszonyt, és a Tell Vilmost is.

Schiller dolgozószobája

Schiller dolgozószobája

Schiller dolgozószobája
Schiller íróasztala
Itt írta utolsó drámáit, A messinai menyasszonyt, és a Tell Vilmost is.

Schiller dolgozószobája
Schiller íróasztala
Itt írta utolsó drámáit, A messinai menyasszonyt, és a Tell Vilmost is.

Schiller dolgozószobája
Schiller halálos ágya

Schiller hálószobája volt eredetileg.
A berendezéséből semmi nem maradt meg.

Öltöző

A múzeumban van egy műhely, ahol ki lehet próbálni a tollal-tintával írást. A kész írást homokkal kell behinteni, hogy felszívja a felesleget és ne maszatolódjon el.

Ugyanitt árnyképet is készíthettünk egymásról. Jó móka volt!

A hercegi kripta a történelmi temetővel (die Fürstengruft mit dem Historischen Friedhof)

Az emlékekben gazdag óriási sírkert fejedelmi kriptájában nyugszik Goethe és Schiller is. (Bár, ahogy korábban írtam, lehet, hogy Schiller koporsójában mégsem Schiller nyugszik.)

 

 

 

 

Szobrai közül az egyik legnevezetesebb a weimari kettős szobor (Goethe és Schiller) Rietscheltől, mely a Német Nemzeti Színház (Deutsches Nationaltheater) előtt áll.

ELŐZMÉNY ITT, ITT ÉS ITT, FOLYTATÁS ITT és ITT!!!

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Weimar MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Weimar

A klasszikus Weimar MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_klasszikus_Weimar
Németország világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei
Anna Amália hercegnő NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Anna_Amalia_von_Braunschweig-Wolfenb%C3%BCttel
Johann Wolfgang von Goethe MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Wolfgang_von_Goethe
Johann Christoph Friedrich Schiller MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Schiller Johann Christoph Friedrich Schiller MAGYARul: http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag074.htm

LeRoutard útikönyvek sorozat Allemagne kötete ISBN978-2-01-912442-7
A helyszíneken kapott Klassik Stiftung Weimar füzetkék


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)