Liszt Ferenc
Liszt Ferenc többször is élt és alkotott Weimarban.
Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. - Bayreuth, 1886.
július 31.) magyar zeneszerző, -aki egyben a XIX. századi romantika egyik
legjelentősebb zeneszerzője- minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze,
karmester és zenetanár volt.
Majdnem...
Liszt Ádám 1819-ben kezdett zongoratanárt keresni a fia
számára. Először Johann Nepomuk Hummelhez fordult, aki Weimarban udvari
karmester volt. Hummel elvállalta az oktatást, azonban nagyon magas
honoráriumot kért, Liszt Ádám pedig ezt az összeget nem tudta kifizetni.
Mivel most kivételesen az airbnb-n nem találtunk megfelelő
helyet, így adtunk egy esélyt a CouchSurfingnek. És milyen jól tettük! Sikerült
ugyanis a központban, egy történelmi házban megszállnunk. Pont abban a házban,
ahol az a Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) zongorista, zeneszerző, tanár élt
majd 20 évig, akit Liszt Ferenc apja szeretett volna a fiának! Hummel tudott
valamit, mert bár az élete vége felé a hírneve megkopott, az első komponisták
egyike volt, aki gazdag emberként halt meg.
Ebben a házban élt és hunyt el Hummel |
Ebben a házban élt és hunyt el Hummel |
J. N. Hummel |
1820 körül Anton Diabelli kiadó felhívást intézett a kor
zeneszerzőihez, hogy írjanak egy változatot egy bizonyos keringőre. Az
ismertebb zeneszerzők, akik teljesítették a felhívást, Franz Schubert, Carl
Czerny, Johann Nepomuk Hummel, Ignaz Moscheles és Liszt voltak. Liszt egyperces
zongoraművet adott be. A műveket 1824-ben nyomtatásban megjelentették, köztük a
11 éves(!) zeneszerző darabját is. Ez volt Liszt első nyomtatásban megjelent
szerzeménye.
Kettejük „kapcsolata” azonban itt még nem ért véget, ugyanis
Johann Nepomuk Hummel 1819-től Liszt Ferenc elődjeként Weimarban volt
karmester.
Először Weimarban
Liszt Ferenc 1841-ben járt először Weimarban, Maria Pavlovna
nagyhercegnő (Anna Amália hercegnő unokájának a felesége) udvarában, ahol
jótékony célú hangversenyt adott, és kitüntetést is kapott érte. 1842-ben -a
működő karmester jogait nem csorbítva- kinevezték Kapellmeisterré, melynek
fejében évente három hónapot kell Weimarban töltenie. A fennmaradó idővel
tetszése szerint rendelkezhetett.
A város a zenei élet központja lett, az egész világból özönlöttek az ifjú
zongoristák és zeneszerzők a nagy Liszthez.
Letelepedés Weimarban
1848. január 31-én telepedett le Weimarban. Először a
Trónörököshöz címzett szállodában szállt meg a piactéren, a város központjában.
Ebben az évben Drezdában megismerkedett Richard Wagnerrel, akivel élethosszig
tartó, szoros barátságot kötött.
Liszt szerelmi élete igencsak zűrös volt. Ilyen volt Carolyne
Wittgenstein hercegnőhöz fűződő viszonya is. Carolyne és a lánya Weimarba költöztek.
Weimarban Carolyne egy nemesi kúriát bérelt (Altenburg), Liszt pedig a látszat
kedvéért az Erbprinz szállóban lakott továbbra is. Carolyne hercegnő összebarátkozott
Carl Friedrich von Sachsen-Weimar-Eisenach feleségével, Maria Pavlovnával, aki
védelmébe vette a hercegnőt és a lányát, Marie-t. Liszt Weimarban új művészi
korszakához érkezett, a komponálásra koncentrált, zenekari műveket kezdett
írni, itt vált a zongora után a „zenekar művészévé”, és ekkor születtek igazán
nagy és legnépszerűbb művei.
Liszt az év végen a hercegnőhöz költözött az altenburgi
kúriára. Habár a házasságlevél nélküli együttélést a korabeli Weimarban
törvénytelennek és felháborítónak tartották, Liszt és Carolyne hercegnő
együttélését különleges helyzetük miatt mind az udvar, mind a társaság
elfogadta. Amikor Carolyne-t a cár száműzte Oroszországból, ez az eltűrt
kivételezettség is megszűnt, a hercegnő már nem volt szalonképes, nem szívesen
fogadták sehol. Altenburgban ennek ellenére nagy házat vezettek, a hercegné
állandóan vendégeket hívott, zenészek, festők, írók, színészek fordultak meg
(néha laktak is) náluk. Még egy kis Liszt-múzeumot is berendezett, ahol a
Lisztnek ajándékozott tárgyakat gyűjtötték össze.
1861
decemberében a weimari herceg udvari kamarásnak nevezte ki a zeneszerzőt.
Liszt-ház Weimarban
1869 januárjában Carl Alexander nagyherceg meghívására ismét
Weimarba utazott. Itt a nagyherceg egy szép lakást bocsátott a rendelkezésére
az udvari kertészlakban. Ezzel kezdetét vette Liszt életének „Weimar-Róma-Pest
háromszöge”, ahogy ő maga is nevezte ezt az időszakot.
Amennyire ideje engedte, 1869 és 1886 között Liszt ebben a
házban töltötte a nyári hónapokat. Az egykori udvari kertészetben az Ilm
partján lévő park (Park an der Ilm) bejáratánál álló Liszt-ház ma múzeum. A
kétszintes épület felső szintjén, ahol a művész lakott, megnézhetjük a zenész
utolsó lakhelyének szolid berendezését, használati tárgyait, hangtalan úti
fazongoráját, a nappalit, a dolgozószobát, a hálót, az étkezőt és a
cselédszobát.
"Éljen Franz Liszt" |
Zeneszalon és dolgozószoba |
Zeneszalon és dolgozószoba |
Zeneszalon és dolgozószoba |
Zeneszalon és dolgozószoba |
Zeneszalon és dolgozószoba |
Zeneszalon és dolgozószoba |
Hálószoba |
Hálószoba |
Étkező |
Étkező |
Étkező |
Étkező |
Étkező |
Az ún. cselédszoba |
Az ún. cselédszoba |
Hangtalan úti fazongora |
A ház alsó szintjén egy kiállítást láthatunk, egy óriási
térképet utazásairól, koncert helyszíneiről, zenéket hallgathatunk,
lemezborítókat és róla készült szobrokat láthatunk.
Liszt Ferenc halotti maszkja |
Liszt Ferenc úti keresztje |
Utoljára Weimarban
1886. május közepén járt utoljára Weimarban, ahol sokat
betegeskedett: vízkór miatt állandóan fájt a lába, a szemén kialakuló hályog
miatt alig látott.
Liszt 1886. július 21-én megfázva, lázasan és erősen köhögve
érkezett Bayreuthba, ahol lánya élt. Július 31-ére az állapota sokat romlott és
öntudatlan volt. 23 óra 30 perckor halt meg.
Később elkészítették halotti maszkját és lefényképezték a
halott mestert.
A temetésre a bayreuthi temetőben került sor.
Emlékezete
Weimarban a mai napig tisztelettel emlékeznek „Franz
Liszt”-re. A róla elnevezett zeneiskolának a városban több helyen van épülete.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyik épülete (Előtte Carl August szobra) |
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola másik épülete |
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola |
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola másik épülete a Belvedere kastélynál |
Az Ilm partján lévő parkban (Park an der Ilm) szobrot is
állítottak neki. Télire rakhattak volna egy átlátszó műanyagot köré, hogy látni lehessen a szobrot, ehelyett a "faház" helyett.
Liszt Ferenc szobra (inkongnitóban) |
Készül a fénykép |
Liszt Ferenc szobra egy nem mindennapi szögből ;-) |
Sőt, Franz Liszt patikát is láttunk a városban! (Ezt már csak az autóból, úgyhogy erről nem készült fénykép.)
Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos
kijelentésében meg is erősítette. Bár hosszú ideig élt Párizsban, Weimarban és
Rómában, soha nem vette fel sem a francia, sem a német, vagy az olasz
állampolgárságot, de soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során
minden alkalommal magyar útlevelet használt, az illetőségi hely, amely
útlevelében szerepelt, Sopron volt. Továbbá Liszt gyermekei is magyar
állampolgárok voltak, ez egy 1845-ös leveléből derül ki: „Mivel az én gyermekeim
apjuk állampolgárságát… követik, tehát akár akarják, akár nem, magyarok.” -Liszt
Lamennais abbénak írt levele.
Mielőtt elhagytuk volna Weimart, vacsorázni indultunk. Az étterem, amit az útikönyvből kinéztünk magunknak, sajnos zárva volt. Így egy, a közelében lévő másikba mentünk. Ez az ACC Café Restaurant volt. Az alsó szinten van a kávézó és étterem, a felső szinten pedig egy galéria. Aznap is épp egy kiállítás megnyitója volt ott fent, így az alsó szint is tele volt. Azért még sikerült 2 főre helyet szereznünk. Az étlapon csak pár tétel van, viszont az ételek mind frissek, és nagyon finomak.
ELŐZMÉNY ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!!!Köstritzer (német fekete) sör és almalé |
Karotten-Apfelsuppe mit Vollkorn-Croutons Sárgarépás alma leves teljes kiőrlésű krutonnal |
Furcsa, modern kiállításoknak ad helyet a felső szinten lévő galéria |
Liszt Ferenc háza és sírja Bayreuthban ITT!!!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
LINKEK/FORRÁSOKWeimar MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Weimar
A klasszikus Weimar MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_klasszikus_Weimar
Németország világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei
Anna Amália hercegnő NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Anna_Amalia_von_Braunschweig-Wolfenb%C3%BCttel
Liszt Ferenc MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc
LeRoutard útikönyvek sorozat Allemagne kötete ISBN978-2-01-912442-7
A helyszíneken kapott Klassik Stiftung Weimar füzetkék
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
Egy igazi kozmopolita volt, aki a magyar gyökereit is fontosnak tartotta. Biztosan fontos indíttatást, inspirációt adtak a számára. Bevallom, nem sokat tudtam korábban Liszt életéről, úgyhogy nagyon hasznos volt számomra a bejegyzés.
VálaszTörlésHihetetlen volt számomra is látni, hogy mennyi felé eljutott a világban. És nagyon örömteli, hogy a magyar gyökereiről sem feledkezett meg. :-) Weimarban, látva ezt a nagy tiszteletet, aminek örvend, bevallom, kicsit féltékeny is lettem, úgy éreztem, mintha ki akarnák őt sajátítani maguknak.
TörlésNagyon régóta vágyom rá, hogy eljussak Weimarba, elsősorban Liszt Ferenc miatt - persze más is érdekel. Úgyhogy nagyon örülök, hogy rátaláltam a blogodra. De azt kérdezem, hogy az Altenburgot nem nézted meg? Úgy hallottam, már látogatható. Én borzasztóan szeretném látni, legalább kívülről ott lenni, mert rendkívül fontos hely Liszt életében.
VálaszTörlésHa elfogadsz egy jótanácsot, akkor minimum 2, de inkább 3 napot szánj Weimarra. Mi kettőt töltöttünk ott, és sajnos így sem láttunk mindent. Az Altenburg is kimaradt. :-( Liszt Ferenc mellett rengeteg érdekes helyet nézhetsz meg Goethe, Schiller, Anna Amália, és még sok mindenki mással kapcsolatosan is, melyek többsége UNESCO világörökség is. Szóval minimum 2 nap!!!
Törlés