2018. február 6., kedd

A nürnbergi Szép kút


 

Schöner Brunnen
Szép kút

Cím: Hauptmarkt, 90403 Nürnberg, Németország
GPS: 49°27′15.23″N 11°04′37.40″E

 

A Schöner Brunnen egy XIV. századi szökőkút, amely Nürnberg fővárosában, a városháza mellett található. A szökőkút körülbelül 19 méter magas, gótikus templomtorony-süveg alakú.

Nürnberg főterén (Hauptmarkt) a mai napig tartanak piacot. Évközben „csak” piacot, karácsony előtt azonban itt tartják a híres Nürnberger Christkindlesmarktot, valamint húsvét előtt a hagyományőrző húsvéti vásárt. A főtér legnagyobb és egyik legrégebbi látványossága a Miasszonyunk temploma (Frauenkirche). Legfontosabb és legnépszerűbb látnivalója pedig a Szép kút (Schöner Brunnen).

A Frauenkirche és a Schöner Brunnen a karácsonyi vásár idején
 
A Frauenkirche és a Schöner Brunnen a karácsonyi vásár idején

A Piactéren (Hauptmarkt) álló Schöner Brunnen-t a városi tanács megbízásából Heinrich Beheim építette 1385-1396 között. A toronysüveg alakú építmény emeletein szobrok állnak. Legfelül, a torony csúcsánál nyolc próféta, alattuk a hét választófejedelem és a kilenc hős, legalul pedig ókori bölcsek a négy evangelista és a négy egyházatya társaságában. A kilenc hőst ma a következőképpen azonosítják: keresztények: Bouillon Gottfried, Nagy Károly, Nagy Constantinus; zsidók: Júdás Makkabeus, Józsua, Dávid; pogányok: Hektór, Nagy Sándor, Julius Caesar. A szobrok mindegyike másolat, az eredetiket a Germanisches Nationalmuseumban láthatjuk.

  






A Szép kút szerepel egy 1447-ben írt versben. A XV. század elején született szerzőt (Hans Rosenplüt) Nürnbergben említik először 1444-ben, ágyúöntőként. Életéről keveset tudni. Valószínűleg 1460 után, klerikusként halt meg. Versében Nürnberg „hét kincsének” bemutatását olvashatjuk. Ötödikként ír a szép kútról.

Hans Rosenplüt: Vers Nürnbergről
(részlet)

1   Midőn ezernégyszáz, negyven és hét
         jelezte a levelek keltét,
         új versek születtek akkor
         híres Nürnberg városáról.
         […]
         Az ötödik kincs egy szép kút,
         ameddig a napfény eljut,
125   nincs még egy kő, ilyen kemény,
         mestereknél ez bölcs vélemény.
         Aki három derék pogányt nézne,
         megtalálja a kúton kivésve,
         s a jámbor zsidót is, mind a hármat,
130   ha kutatja, még itt találhat
         keresztényből is épp három jámbort.
         Ki fenn, Istennél verne égi tábort,
         éljen, mint Eckhart, franciák királya,
         Gottfried belga herceg hasonlít reája,
135   s Károly, a nagy császár, Isten küldte kardját:
         három jó keresztény sorát ők alkotják.
         Három jó zsidója ó törvénynek,
         Dávid király és Józsua herceg,
         s Makkabeus Júdás harmadiknak,
140   pokol tüzétől ők megszabadultak.
         Szerzé Julius császár a pogány jogot,
         Trojanus egykor bírót nyúzatott,
         Harmadik jó pogány Hektór volt Trójában,
         ahogy olvashatjuk ezt a Bibliában,
145   hogy a legjobbaknak kilenc a száma,
         láthatók is mind, a kúton állva,
         s ott a választó is, mind a hét,
         látható, hogy igaz e beszéd.
         […]



 
 
Legenda

A kutat egy védő rács veszi körbe. Ehhez kapcsolódik egy legenda.
Kuhn mesternek -aki a szökőkút fölé építette a rácsot-, volt egy Margret nevű lánya, akinek a mester tanítványa udvarolt. Az apa ezt nem nézte jó szemmel, mivel nem egy szegény legénynek szánta a lányát. Megtiltotta az udvarlást, és kidobta a legényt, mondván: „Nem érsz te semmit! Olyan ügyetlen vagy, hogy a gyűrűket sem tudod a rácsba tenni!” A mester ezután elutazott. A tanítvány persze be akarta bizonyítani, hogy igenis ér valamit, és titokban elkészítette a gyűrűt. Beillesztette a rácsba, forrasztotta, kalapálta, és addig reszelte, míg nem lehetett látni az összeeresztést. Aztán elhagyta a várost, és soha többé nem tért vissza. Miután Kuhn mester visszatért, rádöbbent, hogy túl szigorú volt. Szánta-bánta tettét, és szerette volna az ügyes legényt visszakapni. Még a lányát is neki adta volna. De már túl késő volt. Margret bánatában kisírta a szemeit.



Igazából azonban nürnbergi kézműves ifjak készítették a karikát valamikor régen (nem tudni mikor). Annyi biztos, hogy a gyűrűt Friedrich Beer 1587-ben megemlíti az egyik versében. „Ring ineinander geschlossen - künstlich, meisterlich, unverdrossen” (A gyűrű önmagába záródik – mesterségesen, mesterien, fáradhatatlanul).

Ennek a gyűrűnek csodatévő tulajdonságot tulajdonítottak már elődeink is. Ha valaki egyszer forgatja körbe a gyűrűt, annak teljesül három kívánsága. Egy másik monda úgy tartja, hogy a gyermekre vágyó, fiatal lányoknak háromszor kell megtekerni a karikát. Egy másik verzió szerint ahány teljes kört teker a karikán, annyi gyereke fog születni. Régi hagyomány szerint az újszülötteket a gólya a kútból hozza.

Csak hogy bonyolultabb legyen a helyzet, a rácson két ilyen karika is van, egymással ellentétes oldalon. A turistáknak nem szokták elárulni, hogy melyik a valóban szerencsét hozó gyűrű. Így ők a jól látható, aranyszínű gyűrűt tekergetik. A bennfentesek pedig a másik, kevésbé feltűnő, a rács színével megegyező gyűrűt.

A gyűrű azonban nem eredeti, mert azt ellopták. Majd kicserélték, ellopták, majd megint kicserélték… De ez a nürnbergieknek nem szegi kedvét. Hisznek a varázserejében és élnek is vele. Ők úgy tartják, hogy a vasgyűrű az igazi. Sokszor látni friss házasokat, akik a Városháza épületéből kiérve a kúthoz mennek és megtekergetik a gyűrűt.




A Szép kút a második világháborúban szerencsésen megmenekült, mivel a helyiek előrelátóan a nem mozdítható műtárgyak köré -mint a főtéren álló gótikus Schöner Brunnen-, vasbeton köpenyt építettek. És milyen jól tették, mert 1945. január 2-án a szövetségesek az óváros 90%-át lebombázták.

Blick auf den zerstörten Hauptmarkt 1945 mit eingemauertem Schönen Brunnen - Forrás
A Hauptmarkt 1945-ben, középen a magas betonhenger rejti a Szép kutat
 


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 



LINKEK/FORRÁSOK

Schöner Brunnen ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Sch%C3%B6ner_Brunnen

Marosi Ernő: A középkori művészet történetének olvasókönyve, 15. fejezet, ISBN: 9635061595



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)


6 megjegyzés: