Augsburg

Augsburg

Augsburg Bajorország harmadik legnagyobb városa, Németország egyik legrégebbi városa. Saját ünnepnapja van, augusztus 8-án. 2019 óta a város vízgazdálkodási rendszere UNESCO világörökség. Augsburg a Romantikus út mentén található, számos érdekes látnivalóval várja a látogatókat.

Romantikus út

A Romantikus út (Romantische Straße) Németország legismertebb, legnépszerűbb -és minden bizonnyal legszebb- kiránduló útja. Würzburgtól Füssenig akármerre vesszük az irányt ezen a kb. 400 km-es szakaszon, itt Németország olyan, mint egy mese, egy álomutazás; királyi kastélyokkal, romantikus középkori favázas házakkal, pompás tájakkal és kulináris ínyencségekkel.

A látnivalók felfedezését a városon kívül kezdtük.

→ Eiskanal
→ Augsburg vízgazdálkodási rendszere
→ Szent Anna templom
→ Maximilian Múzeum
→ Városháza, Arany terem, Perlach torony
→ Weberhaus - Augsburgi csata
→ Szökőkutak
→ Fuggerei
→ Bertolt Brecht szülőháza
→ Dóm
→ Wertachbrucker Tor
→ Fischertor
→ Mozarthaus
→ Városfal
→ Evangelisch St. Ulrich
→ Basilika St. Ulrich und Afra
→ Schaezler Palota
→ Fuggerhaus mit Damenhof 
→ Zeughaus
     

Eiskanal

Ezt a mesterséges sekély vizű folyót a világ elsőjének tartják. Az 1972-es nyári olimpiára készült a kajak és kenu szlalom versenyre. Ma is zajlik itt az élet, kajakosok és kenusok edzettek itt, és továbbra is gyakran használják világbajnokságok, világkupák alkalmával. 

Vissza az oldal tetejére

Augsburg vízgazdálkodási rendszere

Kicsit feljebb sétáltunk az Eiskanal mentén, hogy megnézzük a város vízgazdálkodási rendszerének egy részét, mely 2019 óta UNESCO világörökség. A Lech és a Wertach folyók találkozásánál fekvő város gazdasági és kulturális fejlődését e két folyónak, illetve a városliget gazdag ivóvízkészletének köszönheti. A Lech vízi erejét évszázadokon keresztül innovatív módon használták a malmok és az emelőrendszerek üzemeltetésére. Augsburg kézművessége virágzott és gazdagságot hozott a városnak - egyebek mellett azért is, mert az okosan kigondolt csatornarendszernek hála itt adott volt a jó higiénia, és kiváló ivóvíz állt a polgárok rendelkezésére.

Innen a belvárosba autóztunk, ahogy egy mélygarázsban hagytuk az autót.

Vissza az oldal tetejére

Szent Anna templom

Szent Anna-templom egykor karmelita kolostor volt, 1525 óta evangélikus templom. Ez a templom a reneszánsz első német építészeti alkotása.

Martin Luther egy rövid ideig itt tartózkodott, itt fogalmazta meg gondolatait és vitatta meg az akkori teológusokkal. Egyetértés nem született, és erre a templom bejáratánál egy kőtábla emlékeztet.

Lucas Cranach néhány értékes festménye is látható itt.

Az aranyműves kápolnát XIV. századi freskók díszítik.

Érdekesség, hogy itt található a Fugger család temetkezési kápolnája. Egy katolikus kápolna az evangélikus templomon belül.

Vissza az oldal tetejére

Maximilian Múzeum

Augsburg szívében a Maximillianstraße egyik végénél található egy 1546-ban épült polgári házban a Maximilian Múzeum. A homlokzat festése régi minta alapján lett rekonstruálva. Az augsburgi kultúra, arany-és ezüstművesek munkái, és a város gazdag történelmét igazoló leletek láthatók.

A Rathaus Platzon van a turista információs iroda, ahol beszereztünk egy térképet, melyen 4 sétáló útvonal van. Mi egy ötödik útvonalat alkottunk ezekből magunknak és ez alapján jártuk be a várost. Ugyanitt kell megvenni a jegyet a városháza Arany termébe is.

Vissza az oldal tetejére

Városháza, Arany terem, Perlach torony

Augsburg legfőbb látványossága az egykori szabad birodalmi város jelképe: a főtéren álló városháza (Rathaus), a Perlach torony (Perlachturm) és a városi üzletház (Neuer Bau) együttese. Ez a késő reneszánsz egyik legjelentősebb városi épületegyüttese az Alpoktól északra.

Először a régi városháza átépítésével bízták meg Elias Holl építőmestert, majd pár évvel később egy teljesen új városháza építését kérték tőle. Az épületnek helyet kellett biztosítania a birodalmi gyűlés (Reichstag) számára is, amit hagyományosan a mindenkori augsburgi városháza dísztermében rendeztek. Mivel a szomszédos Sankt Peter am Perlach tornya (Perlachturm) szolgált várostoronyként, a városháza két alacsony, hagymakupolás tornyot kapott, és a Perlach tornyot is átépítették 1612 és 1618 között, hogy egységes legyen az összkép. A városháza 1615 és 1620 között épült, de a belső munkálatok csak négy évvel később készültek el.

A Harmincéves háború, majd a II. világháború alatt az épületegyüttes súlyosan megsérült. A bombatámadás után rögtön megkezdték az állagmegóvást a városháza romjain. A háború utántól folyamatosan végzik a helyreállítási munkálatokat.

Az Arany terem (Goldener Saal) a városháza második emeletén található, és belépőjegy ellenében látogatható. A német késő reneszánsz, kora barokk egyik legnagyszerűbb belsőépítészeti alkotása. Egyetlen jelentősebb eseményt rendeztek csak benne, I. József császár (Joseph I. Kaiser) koronázási bankettjét 1690-ben. Az Arany terem 1985-ben nyílt meg újra. A belőle nyíló négy fejedelmi szoba (Fürstenzimmer) közül csak egy van teljes mértékben, egy másik pedig részlegesen helyreállítva. A másik kettő világosra festett falai között kiállítások láthatók. Az egyik teremben a testvérvárosoktól kapott ajándékok kaptak helyet.

A Perlach toronyba a nyári időszakban fel lehet menni.

Vissza az oldal tetejére

Weberhaus - Augsburgi csata

Az augsburgi csata a történelemóráról ismerős kell, hogy legyen, hiszen mérföldkőnek számít a kalandozások korában. 955-ben az Augsburgtól délre fekvő Lech-mezőn I. Ottó német király Ulrich augsburgi püspök segítségével vereséget mért a kalandozó magyarokra. (A németek és más népek nem augsburgi, hanem Lech-mezei csatának (Schlacht auf dem Lechfeld) hívják.) A magyar kalandozások idején a nyugatiak így könyörögtek: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Nos, valószínűleg Ulrich püspök is így fohászkodott éjjel-nappal, hisz a csata német győzelemmel végződött. A magyar vereségnek több oka is volt. Egyrészt eddigre az ellenfél már kiismerhette a magyarok harci szokásait és cseleit, másrészt az időjárás sem nekik kedvezett, hisz esett az eső, így a magyarok nem használhatták íjaikat és kénytelenek voltak kiállni a kézitusára, amely a nehézfegyverzetű lovagoknak kedvezett. A németeket is súlyos veszteségek érték, ám a közelharcban mégis a magyarok maradtak alul. A magyar csapatok vezéreit (Bulcsút, Lehelt és Súrt) Ottó Regensburgban kivégeztette. A csatában elszenvedett vereség magyar részről a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte. Német részről Ottót császárrá koronázták (hivatalosan 962-ben, de már a csata után császárként ünnepelték), valamint Ulrich püspököt szentté avatták (993-ban).

Vissza az oldal tetejére

Szökőkutak

A Maximillianstraße-n található díszes szökőkutak az 1600-as években épültek. Értékes bronzszobrok díszítik őket, ezért télen le vannak takarva, így nem sokat láttunk belőlük.

Merkurbrunnen a Weberhaus előtt

Herkulesbrunnen a Schaezler palota előtt

Vissza az oldal tetejére

Fuggerei

1367-ben Hans Fugger szegény falusi takácsként költözött Augsburgba. Másfélszáz év múlva leszármazottai kezében volt a Német-római Birodalom vagyonának körülbelül egytizede. A Fugger család egyre nagyobb politikai és gazdasági befolyást szerzett, ezzel tovább emelve a város jelentőségét.

A Fuggerei a világ első szociális lakótelepe, mely még ma is működik, és ahol 500 éve változatlan a lakbér! Ma is eredeti alapító okirata szerint működik a Fuggerei, amelyet a XVI. században alapítottak a Fuggerek - rossz nyelvek szerint - bűntudatuk csillapítására. A régi házakat eredetileg a város szorgalmas, de elszegényedett katolikusainak építette Jakob Fugger 1521-ben. A mai napig 1 gulden átszámított értéke (azaz kevesebb, mint 1 euró) az itt lakók éves lakbére. E mellett feltétel napi három ima: a Miatyánk, az Üdvözlégy és a Hiszekegy elimádkozása a Fugger család lelki üdvéért. Ahhoz, hogy valaki itt kaphasson lakást, 3 feltételnek kell megfelelnie: katolikusnak kell lennie, szociálisan rászorultnak, és legalább 2 éve augsburgi lakosnak. Ma ez a kis zárt város a városban 67 épületből, 140 lakásból és egy templomból áll. Négy kapuja van, ebből az egyik a bejárat az érdeklődők részére, ahol meg lehet venni a belépőjegyet. 

Bár a Fuggerei létrehozása pont nem a szűkmarkúság, fösvénység példája, fukar szavunk a Fugger családnévből származik.

A régi házakat eredetileg a város szorgalmas, de elszegényedett katolikusainak építette Jakob Fugger 1521-ben.

A Fuggerei bérlőit a II. világháborúban egy búvóhely védte, ez is megtekinthető.

A szociális lakótelepnek volt egy nevezetes lakója is: Wolfgang Amadeus Mozart dédnagyapja, Franz Mozart is itt élt 1681 és 1693 között. A házon emléktáblát láthatunk.

Az egyik lakás múzeum, ebben az eredeti bútorokat láthatjuk.

Vissza az oldal tetejére

Bertolt Brecht szülőháza

A Lech folyó egyik csatornája mentén található az a tipikus kézművesház, ahol 1898-ben megszületett Bertolt Brecht drámaíró. A ház ma múzeum.

Vissza az oldal tetejére

Dóm

Európa egyik szokatlan katedrálisa (hiszen nincs igazi homlokzata és karzata sem), a város egyik leghíresebb látványossága a dóm (Hoher Dom Mariä Heimsuchung). Román-gótikus stílusban épült a XI. században. Itt láthatók Németország legrégebbi eredeti ólomüveg ablakai, amelyek a prófétákat ábrázolják. A román stílusú kripta a X. századból való. A négy mellékoltár képei id. Hans Holbein alkotásai. Falait értékes freskók díszítik.

A nagy, XI. századi bronzbejárata ma a szomszédos Egyházmegyei Múzeumban látható. 

Vissza az oldal tetejére

Wertachbrucker Tor

Augsburgot egy óriási városfal vette körül, melyet a XVI. században építtetett Anton Fugger, aki abban az időben a világ 20 leggazdagabb embere között volt! A kapu-tornyot a késő középkori alapokra építette Elias Holl 1605-ben. 

Vissza az oldal tetejére

Fischertor

A jelenlegi kaput a XIX. század végén építették az eredeti helyére.

Vissza az oldal tetejére

Mozarthaus

Wolfgang Amadeus Mozart édesapja, Johann Georg Leopold Mozart ebben a XVI-XVII. századi polgárházban született 1719-ben. Ő is zenész volt. A ház ma múzeum, ahol a kiállított tárgyakon keresztül bepillantást nyerhetünk a Mozart család életébe. Sajnos felújítás miatt épp nem volt nyitva.

Vissza az oldal tetejére

Városfal

Mielőtt visszatértünk a városfalhoz, elhaladtunk a börtön épülete mellett is.

Schwedenstiege 

Oblatterwall 

Jakober Brunnenturm

Fünfgratturm

Jakoberwall, Jakobertor 

Vogeltor

Rotes Tor

Freilichtbühne

Vissza az oldal tetejére

Evangelisch St. Ulrich

Az 1458-ban elkészült evangélikus Szent Ulrik templom közvetlenül a bazilika előtt található. 

Vissza az oldal tetejére

Basilika St. Ulrich und Afra

A bencés rendi épületet 1500 környékén építették. Barokk és reneszánsz stílusban készült, benne gótikus bútorokkal és dekorációkkal, valamint Szent Afra, Szent Ulrik és Szent Simpert síremlékével.

A Római Birodalom idején Augusta Vindelicorum városában nagyobb keresztény közösség élt. Őket sem kerülte el a keresztényüldözés, és 304-ben itt szenvedett vértanúhalált Szent Afra, a város és az egyházmegye későbbi védőszentje. 

810 körül Szent Simpert püspök alatt kezdték el építeni az első bazilikát, Szűz Mária tiszteletére, ekkorra Augsburg és a környező bencés kolostorok a szellemi és kulturális élet központjai lettek.

Az egyik legjelentősebb püspöke Szent Ulrik volt, aki 923-tól ötven éven át volt a város püspöke. Nagy szerepe volt a város védelmében a magyar kalandozások idején.

Szent Ulrik sírja

Szent Afra sírja

Szent Simpert sírja

Elöl az evangélikus Szent Ulrik templom, hátul a Szent Ulrik és Szent Afra bazilika

Vissza az oldal tetejére

Schaezler Palota

Liebert von Liebenhofen bankár városi palotája egy régi rokokó stílusú kastély hatalmas díszteremmel. 1765-1770 között épült. Ma a Német Barokk Galériának és a Bajor Állami Galériának ad otthont. A gyűjteményekben a legnagyobb német mesterek, mint például az idősebb Holbein, Cranach, az idősebb Hans Burgkmair és Albrecht Dürer műremekeit. 

Vissza az oldal tetejére

Fuggerhaus mit Damenhof

Jakob Fugger lakó- és kereskedőháza 1512-1515 között épült, olasz reneszánsz stílusban. Szép belső udvara van (Damenhof (Hölgyudvar)).

Vissza az oldal tetejére

Zeughaus

Arzenál, azaz fegyverraktár volt annak idején, ma pedig étterem működik benne, aminek nyáron van egy nagy kiülős része is. Itt zártuk a napunkat egy jó kis vacsorával.

Vissza az oldal tetejére




A Romantikus út más városait itt találod. Nyisd ki és válassz! Nördlingen - A meteoritkráterbe épült gyémántváros Nördlingen - Romantikus adventi vásár Wieskirche Neuschwanstein kastély Hohenschwangau kastély Rothenburg - A csodaváros Würzburg - A világ legnagyobb egybefüggő freskója Dinkelsbühl - Németország egyik legszebb óvárosa Dinkelsbühl - Németország legnagyobb csarnoktemploma

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Németország világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei
2019 új világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/2019_%C3%BAj_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei
Augsburg MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Augsburg
Augsburgi csata MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Augsburgi_csata
Szent Ulrik MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ulrik
Fugger család MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fugger_csal%C3%A1d
Augsburgi egyházmegye MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Augsburgi_egyh%C3%A1zmegye

A turista információs irodában kapott sétáló térkép, a magyar nyelvű anyag, és a Le Routard útikönyvek Allemagne 2016 c. kötete: ISBN 978-2-01-912442-7.