2020. február 4., kedd

Prissiano / Prissian




A Bolzanótól kb. 15 kilométerre található Prissiano / Prissian kastélyfalu, valamint a környékbeli falvak a régmúlt idők egyedi drágakövei. Az arisztokrácia és a burzsoázia az itteni kastélyaiban töltötte a nyarat, itt pihentek és jártak túrázni a környéken.



A szállásunk Prissiano (Prissian) településen volt, a neten találtam. Ezúttal sem az airbnb-n, sem máshol nem volt barátságosabb árú szállás. Mivel hivatalos ügyet kellett intéznem Bolzanóban, és nem volt biztos, hogy egy nap alatt végzünk, semmilyen programot nem szerveztünk le magunknak előre, ahogy máskor szoktuk. A szállásokon úgyis mindig van egy csomó prospektus, ahol jobbnál-jobb helyeket ajánlgatnak, hát azok közül válogattunk. A házigazdánk hívta fel a figyelmünket a „kastélyok ösvényére”.
Reggeli nem volt az árban, így miután a szomszédos település egyik bárjában megreggeliztünk, nekiindultunk az ösvénynek, mely Prissiano (Prissian) központjából indul.










Il sentiero circolare dei castelli / Schlossrundweg

Kastélyok ösvénye


A Fahlburg, a Wehrburg, a Zwingenburg és a Katzenzungen kastélyok, a Pfeffersburg és a Holz kastély romjai ma is mind magántulajdonban vannak, és aktívan használják őket. A középkori Wehrburg kastély ma szálloda. Esküvőket és más rendezvényeket tartanak a reneszánsz Katzenzungen és a Fahlburg kastélyokban. A Versoaln, mely a világ legnagyobb és talán legöregebb szőlője, a Katzenzungen kastély szőlőültetvényein nő.


Balról jobbra: Katzenzungen kastély, Szent Márton templom és a Fahlburg kastély


Schloss / Castel Fahlburg

Fahlburg kastély


A Fahlburg kastélyt a XIII. században építették, és a von Zobel urak birtokában volt. A család kihalása után örökösödési vita merült fel. Úgy tartják, hogy Barbara Jäger itt tartotta fogságban Oswald von Wolkenstein vándorénekes költőt, aki dalaiban kesergett a kínzásokról. 1597-ben Jakob Andrä von Brandis vette meg a Fahlburg erődöt, melyet reneszánsz kastéllyá alakítottak át 1640-ig. Ma is a von Brandis dinasztia egyik leszármazottjának, Jakob von Brandis grófnak a tulajdonában van. A kastélyban még ma is megtalálhatók régi cserépkályhák, famennyezetek és Stefan Kessler barokk festő festményei. Van egy felszentelt, kétszintes kápolnája is. Ma esküvők, konferenciák, koncertek stb. helyszíne.





Kirche St. Martin / Chiesa San Martino

Szent Márton templom


A Szent Márton templomot először 1380-ban említik. Zárva volt, csak bekukucskálni tudtunk. Érdekessége, hogy a templom tetejének csak az egyik oldala van szép színes cseréppel fedve.








Schloss / Castel Katzenzungen

Katzenzungen kastély


A Katzenzungen kastélyt először 1244-ben említik, amikor Henricus de Cazenzunge tulajdonában volt. A XVI. és a XVIII. század között élte a kastély az aranykorát, ekkor az eredetileg Elzászból származó von Breisach urak tulajdonában volt. Akkoriban ez volt az ország egyik legelegánsabb arisztokrata rezidenciája. A dinasztia kihalása után a reneszánsz kastélyt mezőgazdasági területté alakították, és csak akkor renoválták, amikor a Pobitzer család 1978-ban megvásárolta a területet. Néhány éve a Katzenzungen kastélyt csodálatos szobáival, a reneszánsz társalgókkal, a fekete dohányzókonyhával és az íves mennyezetű pincékkel ismét az eredeti céljára, azaz „nyári rezidenciának” használják. Kulturális és gasztronómiai eseményeket tartanak itt.
A Katzenzungen kastély szőlőültetvényein nő a Versoaln, mely a világ legnagyobb és talán legöregebb szőlője.









Schloss / Castel Wehrburg

Wehrburg kastély


A Wehrburg kastélyt a XIII. században építették, és több mint öt évszázadon át a von Andrian-Wehrburg urak birtokában volt, a dinasztia 1798-es kihalásáig. 1520-ban a kastélyt felújították, az eredeti épületszerkezetet nagyobb mértékben nem változtatva. A kastélyban még mindig van néhány régi (XVI. és XIX. századi) kályha. A várkápolna feltételezhetően a XV. században épült. Szent Erasmusnak szentelték, és figyelemre méltó freskóval, valamint egy kiváló minőségű pietával rendelkezik, amely 1420 körül készült. Egy magyar gróf, Albert von Eperjessy teheráni királyi és császári követ megvásárolta a Wehrburg kastélyt és átfogó felújításokat végzett rajta. 1957-ben Hermann Holzner vásárolta meg, és szállodává alakította.












Az utolsó két hely felkereséséhez autóba ültünk. Eltúrázgathattunk volna azokhoz is, de akkor arra ráment volna a napunk, nekünk pedig még terveink voltak.


Ruine / Rudere Casatsch-Pfeffersburg

Casatsch-Pfeffersburg kastély



A Casatsch (más néven Pfeffersburg) kastélynak -a már említettekkel ellentétben, amelyek mindegyike többé-kevésbé épen megmaradt-, csak néhány romos fala látható. 1194-ben Beseno II. Konrad, Trento püspöke adta a „Casac” nevű dombot, és engedélyezte néhány embernek a kastély építését, azzal a feltétellel, hogy a kastélynak mindig rendelkezésére kell állnia a püspöknek, annak utódjainak és Appiano grófjának, akiknek az építők alá voltak rendelve. A XIV. század második felében a kastély tulajdonosai von Greifenstein urai voltak, 1390-ben pedig a Botsch-dinasztia kezébe került. Néhány kisebb szünettel a Casatsch kastély a Botsch család kezében volt. Marx Sittich von Wolkenstein hívta a kastélyt Pfeffersburgnak. Miután a Botsch-dinasztia kihalt, a rom a Castel Stachelburg urainak, majd a Castel Schneeburg báróinak kezébe, végül pedig a Giovanelli család tulajdonába került. A jelenlegi tulajdonos, Verena Jordan kiterjedt felújítási munkákat szervezett, amelyeket 2002-ben fejeztek be.











Schloss / Castello Zwingenburg

Zwingenburg kastély


A források által 1237-ben már említett Zwingenburg kastély 1274-ben II. Meinhard uralkodó herceg tulajdona lett. 1800 körül már romokban parasztok kezébe került, mezőgazdsági terület lett. Gróf von der Schulenburg 1900 körül megszerezte a romokat és újjáépítette a várat. Ma ismét földtulajdonosok kezelik.
(Gróf Friedrich Werner von der Schulenburg neve számunkra több helyről is ismerős: Bajorországban láttunk egy másik kastélyt, amit szintén megvásárolt, és fel akart újítani, majd a nyugdíjas éveit ott tölteni. Ez a hely a Burg Falkenberg.)












Ezúttal a Café-Pizzeria Tisene nevű helyre ültünk be, Tesimo (Tisens)-ben, a szomszédos faluban, ahová reggelizni is jártunk. Minden nagyon finom volt itt is.




Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK / FORRÁSOK



(A bejegyzésben szereplő képek közül párat Laurent készített.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!