Györköny - Pincehegy

„...a györkönyi fehér elfeledett világmárka, azon kevesek közé tartozik, melyek a legviharosabb tengeri szállítást is bírják, nem törik meg a fényük. Az első pásztát Forster Benő ügyvéd telepítette 1872-ben, és a millenium idején verekedtek érte a New York-i éttermek” - Mészöly Miklós: A kitelepítő-osztagnál című novellája

© Civertan Grafikai Stúdió

Györköny

Györköny község Tolna vármegyében, a Paksi járásában, Pakstól 15 kilométerre nyugatra található.
A régészeti leletek többek közt egy valamikori római település nyomait jelzik. Első említése egy vatikáni adólistában található, 1333-ból. Zivataros történelme során a falu többször elpusztult, elnéptelenedett. A törökök kiűzése után betelepítéssel pótolták a hiányzó munkaerőt. A német ajkú betelepülők két hullámban érkeztek ide. Először a Fertő-tó térségéből, majd Darmstadtból és környékéről, Hessen tartományból. Mivel a betelepülők szőlőtermesztő vidékekről érkeztek, hatásukra a településen a szőlészet és a borászat jelentősen fejlődött. Györköny a Tolnai borvidék tagja, egyben a Tolnai Borút állomása is.
A község legfőbb nevezetessége a Pincehegy.

© Civertan Grafikai Stúdió

© Civertan Grafikai Stúdió

 

Pincehegy

Györkönyben a présházakat és boltozat nélküli pincéket a szőlőktől távolabb, a falu egy meghatározott pontján, csoportosan építették meg. A présházak egységes stílusban épültek, diófák árnyékában, szorosan egymás mellett, hozzátartozó terület nélkül. Ez a dimbes-dombos táj lett a girbe-gurba utcáival a falu délkeleti végében a Pincehegy. A világháború után sok szőlőültetvény és présház gazdátlanná vált. A 80-as évektől felkarolták és rendeletben szabályozták az épített terület értékeinek védelmét. A présházak 1985 óta helyi védelem alatt állnak.
A Pincefalu 11 hektárnyi területén jelenleg 310 présház található, melyek közül a legrégebbiek több mint kétszáz évesek. Magyarországon nem ez a legnagyobb pincefalu, Hajóson 1200 présház található.

Szent Márton napján a wein&speiz fogadóban mi mást is vacsorázhattunk volna, mint libát! Hisz

„Ki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik!”

 

Márton napi legendák, népszokások, hiedelmek

November 11-e Szent Márton ünnepnapja, melyhez számos legenda, népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon.

 

Szent Márton

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, ő volt az első szent, aki nem mártírként halt meg. Márton a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savariában (ma Szombathely) született, egy római katonatiszt fiaként. Ő maga is római tiszt volt, a galliai római lovasságban szolgált. A legenda szerint Márton egy hóviharban kettévágta piros köpenyét, hogy megossza azt egy koldussal. Abban az időben a köpeny Márton tiszti méltóságának jele volt. Azért vágta ketté kardjával a ruhadarabot, mert annak egyik felével az állam rendelkezett, csak a másik fele volt az övé, ezért csak ezt adhatta oda. Álmában Jézus jelent meg Mártonnak a köpenydarabban, és ezt mondta: „Amit a legkisebbekkel tesztek, testvéreimmel és nővéreimmel, velem tettétek meg.” Márton innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.
Jóságáról még életében legendák keringtek, és püspökké választották. A monda szerint a szerény Márton méltatlannak tartotta magát e címre, ezért elbújt egy liba ólban. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták őt, így megtalálták és mégis Tours püspökévé szentelték. A szertartást követően hatalmas lakomát rendeztek a tiszteletére, melyen a menü libasült volt és bor.

Szent Márton kettévágja a köpenyét és a felét odaadja egy koldusnak
Chiesa di San Martino a Mensola, Firenze, Olaszország

A köztudatban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton napi lakomák a legismertebbek. Az első valóban hiteles írásos feljegyzések szerint 1171-ben egészen biztosan tartottak Márton napi libalakomákat. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki nem így tesz, az egész évben éhezni fog.

Márton napja a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen tartanak táncos mulatságot, ahol az asztalról nem hiányozhat a liba és az újbor. A népi megfigyelés szerint ilyenkor a legfinomabb a liba húsa. A nap tipikus ételei a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája; ilyenkor a már kiforrott újborral szokás koccintani. Ezt nevezik Márton poharának.

November 11-e jelezte a tél kezdetét a paraszti világban, ilyenkor fejezték be a földeken a mezőgazdasági munkákat, és szokás volt megritkítani a lúd-állományt. A cselédek megkapták az évi juttatásokat és egy-egy libát is a munkabérükön felül, ami jó esetben szintén gyorsan a kondérban kötött ki.

A Márton napon elkészített liba mellcsontjából megjósolták, milyen lesz a tél. A libamellről óvatosan le kell fejteni a húst, és szemügyre venni a csontot. Ha barna, akkor esős, ha fehér, akkor havas telet vártak.

A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a „püspökfalat” szavunk is.

A nagyobb borvidékeken Mártont az újbor védőszentjeként tisztelik. November 11-e a borászok és az újbor ünnepe is. Általában ekkora készül el az év első újbora, a hagyomány szerint Márton napján kezdik meg a hordókat a gazdák. A libalakoma mellé fogyasztják az újbort. A Márton-bornak különleges gyógyító hatást is tulajdonítottak, hiszen Szent Márton a gyógyítók védőszentje is.

A borászok megfigyelései szerint, ha Márton napján zöld a szőlő levele, enyhe tél lesz. A Márton napi eső pedig bőséges szőlőtermést és szüretet jelzett a következő évre.

© wein&speiz

Pincehegy
Cím: 7045 Györköny, Fő utca 53-55.
Honlap: https://www.pincehegy.hu/
Telefon: +36 20 335 4452
E-mail: info@pincehegy.hu

wein&speiz
Cím: 7045 Györköny, Petőfi utca 386.
Honlap: https://www.bbpince.hu/
Telefon: +36 20 335 4452
E-mail: info@bbpince.hu

Márton nappal kapcsolatban ez is érdekelhet:

💦 Márton napi pancsolás a Gunarasi Strand- és Gyógyfürdőben

♘ Márton napi szokások (főleg) német nyelvterületen

⛪ Chiesa di San Martino a Mensola - Szent Márton templom Firenzében

🚂 Márton napi Gyertyafény Expressz vacsoravonat

  

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő (íz)utazásunkról, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, a blog youtube csatornáján vagy a TikTokon, és az ÍzUtazás Facebook csoportban, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Györköny MAGYARul: Györköny – Wikipédia
Gunarasfürdő MAGYARul: Gunarasfürdő – Wikipédia
Tours-i Szent Márton MAGYARul: Tours-i Szent Márton – Wikipédia
A helyszínen kapott/kihelyezett tájékoztató füzet és térkép.