2017. november 18., szombat

Český Krumlov, a "legendás"



 
A hétvégét Csehországban töltöttük, ahol az első megállónk Český Krumlov volt. Már nem tudom, hogyan jött az ötlet, hogy ezt a színes házikós, girbegurba, macskaköves szűk utcácskás, kanyargó folyóval átszelt, tornyocskákkal tűzdelt és ódon várral uralt és legendákkal teli várost látnunk kell.

 
Pénteken munka után indultunk útnak, és este valamivel 8 után érkeztünk meg az airbnb-n foglalt szállásunkra, a Pension Reginába, Větřní-be. Átvettük a kulcsokat, kipakoltunk, majd mivel itt „ilyen későn” már nem lehetett meleget vacsorázni, bementünk Český Krumlovba.

Parkolni a városközponton kívüli fizetős parkolókban lehet, onnan viszont pár perc séta alatt már a „sűrűjében” találtuk magunkat.

A Restaurace Gotika nevű helyre esett a választásunk. Még szerencse, hogy gyorsan döntöttünk, mert itt is mi voltunk az utolsó vendégek. Ezért cserébe viszont csak a miénk volt a hangulatos, boltozatos pincehelyiség. A pincérnő pár cseh szavas próbálkozásainkat nagyra értékelte.




Az adagokban sem kellett csalódnunk, ahogy az útikönyv figyelmeztetett, óriásiak voltak!

Česnecká s chlebovými krutony
Fokhagyma krémleves krutonnal

Naše Specialita
600 g hromada řízkű - velká hromada smažených vepřových a kuřecích řízkű s hranolkami, okurkami, citrony a hořčicí
Specialitásunk
600 g hústorony - sertés és csirke rántva, sült krumplival, uborkával, mustárral, citrommal
 
Vacsora után picit sétálgattunk a környéken (fogalmunk sem volt, hol vagyunk), de a vár szépen ki volt világítva, így azt több helyről is lefényképeztük. Majd mivel nagyon hideg volt, és fáradtak is voltunk, visszamentünk a panzióba, ahol azt hittük, hogy alszunk egy jót. Ez nem igazán valósult meg, mert a falak papírvékonyak voltak, és kifogtunk egy állat társaságot a mellettünk lévő szobában, akik hajnalig hangoskodtak. Azt is simán hallottuk volna, ha csak beszélgetnek, de ez olyan volt, mintha a fülünkbe kiabálnának. Többször is átdörömböltünk a falon, ami nem igazán hatotta meg őket.


 
Reggel korán kellett kelni, mert 8:00-9:30-ig van a reggeli. Viszont ez is brutál nagy adag! Jól belakmároztunk, majd bementünk a történelmi városközpontba. Most egy másik parkolóban tettük le az autót.



Český Krumlov
 
Český Krumlov városa Dél-Csehországban, a Moldva (Vltava) folyó kettős kanyarulatának partján található. Prága után Csehország második leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét a UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította. Azonosító száma 617-es.



  
Története

Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul görbe mező kifejezésből származik.

A környéken már a kőkorban is éltek emberek. A bronzkorban már nagyobb település, i. e. 400 körül pedig kelta város volt. A szlávok i. sz. VI. században érkeztek.

A korai középkorban több cseh család is birtokolta. Jelentősége a Moldva partján futó kereskedelmi útvonal kiépülésével nőtt meg. A várat 1250 előtt kezdték építeni a Vítkovciak (Witigonen), majd amikor a család 1302-ben kihalt, rokonaik a Rosenbergek (Rožmberk) örökölték a birtokot. A család uralkodásával a település virágzásnak indult, a XVI. századra már fényes reneszánsz város volt. Tovább építették a várat és a környék ezüstkészleteit is alaposan kiaknázták, pénzt is verettek belőle.

A Rosenbergek 300 évig birtokolták a várost, ekkor a felhalmozott adósságok miatt kénytelenek voltak eladni azt. 1622-ben az Eggenbergek kapták ajándékba a várost, a harmincéves háborúban nyújtott katonai segítségükért. Kb. 100 év múlva az Eggenberg család is kihalt, őket a házasság révén rokon Schwarzenbergek követték, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat. Mindkét család komoly fejlesztéseket vitt végbe. A XVIII. század elején a kastély modern és fényűző volt.


A XIX. századra a város jelentősége csökkent, új építkezésekbe nem nagyon fogtak, ennek köszönhetően a hely megőrizte reneszánsz-barokk karakterét. A városban és környékén ekkor több vízimalom működött.

1918. október 28-án a Csehszlovákia kikiáltásakor a város Ausztriához szeretett volna tartozni.

1920. április 30-án a Krumau helyett a város hivatalosan is a Český Krumlov nevet kapta.

1938-as müncheni egyezménnyel Krumlov és környéke a Harmadik Birodalomhoz került. 1945-ben amerikai csapatok szabadították fel, a német lakosok többségét pedig kitelepítették.

A rendszerváltás után az igen rossz állapotban lévő házakat renoválták, ma kedvelt turistacélpont és környék kulturális központja is.
 
Český Krumlov címere


Az autót ezúttal a vár tövében lévő parkolóban hagytuk.


Látnivalók és legendák 


A vár

A legenda

A sötét középkorban, amikor még sem város, sem kastély nem volt a Moldva völgyében, sűrű sötét erdő borította a vidéket. Ezen a sűrű és sötét erdőn vezetett keresztül egy kereskedő útvonal a mai Ausztria és Csehország között. A folyó fölötti sziklák közt az erdőben rabló bandák, tolvajok, fosztogatók tanyáztak, és megtámadtak, kiraboltak mindenkit, aki átkelt a vidéken. Egy napon azonban egy hős lovag, Vítek felfedezte a rablók rejtekhelyét és felégette a területet. Ezt követően megépítette a legyőzhetetlen Krumlovi várat, mely őrszemként figyel a Moldva fölött.

A vár (Zámek) a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Úgy építették, hogy néhány helyen a hegyből faragták ki. Folyamatosan bővítették a XIV. századtól a XIX. századig. Mai elrendezését a reneszánsz időkben, a XVI. század elején nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sok emelet magas, boltozatos híd tölti ki.








 


A medve

A Rosenberg család jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A kapcsolattal a Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért a medvék is fontos szerepet kaptak. A várban a XVI. századtól tartottak medvéket, először az udvarban volt ketrecük, majd a XVIII. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket. Jelenleg egy darab nőstény medve van a várban, de ez is nagyon öreg, 16 éves. A társa nem régen halt meg. Tavasszal kerül ide majd 2 új, fiatalabb medve. Valószínűleg neki is nagyon hideg volt, mert bár többször is elsétáltunk arra, ki sem dugta az orrát. L


 

A vár udvarait és a kastélykertet szabadon látogathatjuk, csak a kastély belső termeihez, és a toronyhoz kell belépőt váltanunk.

 

A vártorony

Ha a várban járunk, érdemes megmászni a vártorony (Zámӗcká vӗž) tetejére vezető 162 lépcsőfokot is. A kör alakú vártorony a város egyik jelképe. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült, a XIII-XVI. században. Az alsó szintek a vár legrégebbi részéhez tartoznak, míg a harangtorony a reneszánsz korban épült. A felső részén lévő boltíves erkély 1581-ben a vár átépítésekor került rá, a szobrok, domborművek és festett minták 1590-ben. Négy harangjából kettő 1406-os datálású. A hol fából, hol betonból készült, szűk csigalépcsőkön felverekedve magunkat csodás látvány tárul elénk a városra és a környező hegyekre.



Börtön

Börtön

A négy harang egyike

Kilátás a várból
közelebb a néhai Szt. Jodock templom tornya, a Moldva folyó, hátrébb a Szent Vitus-templom

Kilátás a várból
közelebb a várudvar, a Minorita kolostor és templomának tornya, a Moldva folyó, hátrébb az Eggenberg sörgyár

Kilátás a várból
várudvar, a vár egyéb épületei, a Moldva folyó, hátrébb a többszintes híd

Kilátás a várból
Moldva folyó

A vártornyot díszítő arcok


Itt a toronyban tűnt fel, hogy milyen sok az ázsiai turista. Őket számban aztán a magyarok követik.
 


A vármúzeum

Az alsó várban (ez a legelső épületrész a toronnyal) látogatható a vármúzeum, ahol a változatos gyűjteményben régi festményeket, fegyvereket, XIX. századi enteriőröket, egyházi és világi kincseket láthatunk.





 
 
 
 





 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 


 
 
 
 


A kastélyszínház

Egyedülálló látványosság a jó állapotban fennmaradt és azóta fel is újított barokk kastélyszínház (Divadlo), amihez hasonló csak néhány van a világon. (Magyarországon a Gödöllői Királyi Kastélyban láthatunk egy ilyet.) 1776-ban építették, akkoriban egészen modern díszletmozgató mechanikával, ami a mai napig is működik. Több darab eredeti jelmezei is fennmaradtak. A színház látogatható, de a téli időszakban, csakúgy, mint a felsővár zárva tart.
Így nem maradt más, mint az udvarokon keresztül sétálni a többszintes hídon át a Kastélyparkig.
 













A többszintes híd

Az utolsó várudvar után egy felséges kilátást nyújtó római vízvezetékre emlékeztető többszintes híd íveli át a szakadékot. Ez vezet a várszínházhoz. Az épület után egy másik hídon átkelve jutunk a hatalmas kastélyparkhoz (Zámӗcká zahrada).







Kiérve a fedett híd alól, havas eső fogadott. Viszont a másik oldalról meg sütött a nap, és meg is lett az eredménye egy jó nagy szivárvány formájában.




 

A kastélypark

Kihagyhatatlan a várhoz tartó óriási kert is, amely sövénylabirintusaival és szökőkútjaival szép látvány lehet nyáron. Most a szökőkutak le voltak takarva, a szobrok szintén.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
 


LINKEK/FORRÁSOK
 

 
LeRoutard útikönyvek sorozat Rép. chéque, Slovaquie ISBN: 978-2é01-912449-6
 
 
 
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
 
 
 

2017. november 16., csütörtök

Finnország – szerelem első látásra (Szerző: Waga Katalin)


2017. november. Az e havi vendég bejegyzést Waga Katalinnak, az Our Life, Our Travel blog (egyik) írójának köszönhetjük. Ő lengyel párjával Finnországban él. Sokan irigyelni fogjátok őket, hisz Lappföldön, Rovaniemiben, a Télapó városában van a bázisuk! Kis csapatuk egy új taggal bővült kb. fél éve, ugyanis megszületett kisfiuk. Bebizonyítják, hogy bár gyermekkel (különösen egy ilyen picivel) kihívás az utazás, de korántsem lehetetlen! Nézzetek be hozzájuk is, jó olvasást!

Csodálatos természet télen-nyáron

2011 telén először jártam Finnországban, és azonnal beleszerettem a havas tájba, az erdőkbe, a befagyott tavakba és a csendes, nyugodt környezetbe. Kicsit gyermekkorom karácsonyait idézte fel. A táj fehérbe öltözött és a fákon több centiméteres hótakaró volt. Éreztem, hogy itt a helyem, itt szívesen maradnék, akár hosszabb távon is.

Ez az érzésem az első nyáron sem változott, amikor egy tíz napos túra során bejártuk északról délfelé az egyik lappföldi nemzeti parkot. Ezen a szélességi körön már fák nem voltak, csak apróbb cserjék, áfonyabokrok és lágyszárú növényzet. Mivel a sarkkörön túl terül el a Pallas-Yllästunturi Nemzeti Park, a nap ‘éjjel’ sem bukott a horizont alá, és nappali világosságban élveztük ki az egész hetet. A különbség éjjel és nappal között annyi volt, hogy dél vagy észak felől sütött-e a nap. A rövid, nyári időszakban előforduló szúnyogok mindenképp említést érdemelnek. Nem csak jávorszarvasokat, rénszarvasokat, lemmingeket és madarakat lehet nagy számban látni, hanem ezeket a bosszantó kis vérszívókat is. Szúnyogriasztó és hosszúujjú viselet kötelező.

A sok pozitívum mellett fontos megemlíteni, hogy télen nagyon hideg van, -30°C – -35°C minden évben előfordul néhány hétig. Cserébe gyakran lehet sarki fényt látni. Általában az könnyen kárpótol a különösen fagyos éjszakákért. És ha a fények után szeretnénk egy kicsit felmelegedni, nincs is jobb, mint ezt egy igazi finn szaunában megtenni. A szauna és a szaunázás a finn mindennapi élet része. Nem csak télen, hanem az egész évben.

Finnországban ismerkedtem meg férjemmel is, és idén született a kisfiunk, akinek igyekszünk átadni a világjáró szenvedélyünkből. Nem csak a terhesség alatt járta velünk a nemzeti parkokat, de már az első félévben is számos országot bejártunk együtt a lappföldi kirándulásaink mellett. Most azért nem megyünk el egy hétre túrázni víz, villany és mindenféle komfort nélkül 😊 Jelenleg Lappföldön, Rovaniemiben, a Télapó városában van a bázisunk.

Talán azért is vonz az ország annyira, mert a területe Magyarország háromszorosa, lakossága viszont csak feleannyi, és az is nagyrészt délen, a tengerparton koncentrálódik, így a nemzeti parkokból maximum egy-két falut vagy kisebb városkát látsz és a végtelen természet terül el körös-körül. Erdők, tavak, tunturik, tavak. Minden nagyon nyugodt, csendes és tiszta.

Szeretném nektek bemutatni a kedvenc nemzeti parkjainkat, ahová mindenképp érdemes ellátogatni, ha Finnországban jártok.


Koli Nemzeti Park, Kelet-Finnország

Joensuuban, Finnország keleti részén laktam először az országban, és szerencsére rengeteg természetvédelmi terület és nemzeti park volt a környéken. A kedvencem a Koli Nemzeti Park volt, csodás gránit sziklatömbjei emelkednek a Pielinen-tó fölé. Télen, a sajátos mikroklímából adódóan a környező területeknél több hó van a parkban, ami tökéletes helyszín síelni, sífutni, hótalpas túrázni, vagy csak egyszerűen sétálni és fényképezni.


Koli Nemzeti Park télen

A park nyáron, illetve összel is népszerű célpont, bár akkor leginkább csak saját autóval közelíthető meg, de megéri felkeresni.

Koli Nemzeti Park nyáron


Pallas-Yllästunturi Nemzeti Park, Lappföld


Pallas-Yllästunturi Nemzeti Park

Pallas-Yllästunturi Nemzeti Park

Az első lappföldi park, ahol jártam. Szintén, bármelyik évszakban nagy élmény meglátogatni.

Közel 150 km kiterjedésű észak-déli irányban, ezért is telt több, mint egy hétbe, hogy áttúrázzuk a park egy részét Hettából a Pallastunturi turista központig. Telente több síközpont is található itt, de mindenképpen érdemes más helyekre is elmerészkedni. Rénszarvasokat is könnyen lehet megfigyelni a környező dombon, vagy csak arra ébredni reggel, hogy a szállásotok körül éppen békésen reggeliznek.

Pallas-Yllästunturi Nemzeti Park

A sportok kedvelőinek az is érdekes tény lehet, hogy a Taivaskero tunturi tetején őrizték 1952-ben az (egyik) Olimpiai Lángot. Az Olimpia Helsinkiben, a fővárosban, nagyjából 1000 kilométerre innen zajlott.


Pyhä-Luosto Nemzeti Park, Lappföld

Jelenleg Rovaniemiben, Lappföldön élünk, és a Pyhä-Luosto Nemzeti Park már néhány hónap alatt is a szívünkbe lopta magát. A városból kb. másfél órányira található parkot számos alkalommal látogattuk meg. Elsősorban hótalpas túrákat tettünk, ahonnan szuper kilátás nyílt a környező havas tájra.

Pyhä-Luosto Nemzeti Park

Pyhä-Luosto Nemzeti Park

Nyáron érdemes felkeresni a Isokuru kanyont is, télen nehézkes és veszélyes az út egy része. A túraút keresztülvezet a kanyonon, majd fel a Noitatunturi (jelentése: boszorkány domb) tetejére. Végül gyönyörű lápok mellett és fenyőerdőben kanyarog. A park másik különlegessége a Lampivaara ametiszt bányamúzeum, mely egész évben nyitva áll a látogatók számára.

Pyhä-Luosto Nemzeti Park - Noitatunturi

Finnország elsősorban a természeti értékeivel ragadott el: lápok, tunturik, áfonyabokrok, fenyőerdők, nyáron állandó világosság, télen sarki fény és hó. Könnyű  beleszeretni. Ha Észak-Európában jártok, mindenképp érdemes eltölteni egy-két hetet itt a “semmi közepén”.



A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!


A következő (és egyben az ez évi utolsó) vendégíró decemberben Szabó Elvira, a Vargabetűk blog írója lesz. Ő most éppen Brazíliában kalandozik, és a digitális nomád életformát kóstolgatja. Blogját azoknak ajánlja, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra. Nézzetek be hozzá is, jó olvasást!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



2017. november 4., szombat

Különleges Madonna képek



A legtöbb Mária-ábrázoláson nincs semmi különös: Mária és a gyermek Jézus. De a következő képek egy-egy apró részlet miatt kitűnnek a rengeteg Madonna kép közül. Ebbe a kis gyűjteménybe szándékosan nem teszek bele „fekete” vagy „ferde szemű” Madonnákat, mert az csak a mi európai szemünknek furcsa, más országokban, földrészeken rengeteget látni belőlük.

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!