2012. május 3., csütörtök

San Marino




San Marino, teljes nevén a San Marino Köztársaság (Serenissima Repubblica di San Marino) a világ legkisebb országainak egyike. San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és a Vatikán kisebb nála. Dél-Európában helyezkedik el, Olaszország teljesen körülöleli.



Reggel 07:30-kor keltem, aztán reggeli, meg pakolás és 08:30-kor találkozó a csajokkal (Niki és Timi), és útnak indultunk.
Először ki a vasútállomásra, jegyvétel, majd vonatút Riminibe. Ott volt kb. 1 óránk a busz indulásáig, ami San Marinóba visz, így lesétáltunk (vagy inkább loholtunk) a tengerpartra.



A parton még nem várták a fürdőzőket, hiszen még csak május eleje van.




Aztán loholás vissza a buszmegállóba. Kb. ¾ óra volt a buszút San Marinóig. Itt volt kb. 4,5-5 óránk körülnézni, ami egyébként pont elég is volt. Az időjárással szerencsénk volt, végig nagyon szépen sütött a nap és meleg volt, leszámítva a nagyon árnyékos helyeket, mert ott azért még elég hűvös volt.

Az ország egyik legszebb történelmi emléke, amit mindenképp érdemes megnézni, a fővárosban található, Monte Titano hegyre épített erődítményrendszer. A hegycsúcsokra épített 3 erődítmény San Marino "Libertas" (szabadság) feliratú címerében is szerepel: zöld hegytetőkön a "három toll" a három várat jelképezi. A legnagyobb és legrégibb erőd a Rocca (más néven Guaita) több mint ezer éve épült. Az idők folyamán többször átalakították, ügyelve arra, hogy eredeti formáját, jellegzetességeit megtartsa.

San Mariono történelmi központja és a Monte Titano a UNESCO Világörökség része, ref. száma: 1245.

A kicsivel magasabban elhelyezkedő Cesta (vagy Fratta) erődöt a 13-14. században emelték. Ma mindkét erőd múzeumként működik. A harmadik építmény egy őrtorony, amit abból a célból építettek a 14. század elején, hogy a San Marinoval ellenséges Malatesta család közeli várát megfigyelés alatt tudják tartani, ezzel készülve az esetleges támadásra. A városfalakon belül elhelyezkedő San Marinoi óváros valóságos kis ékszerdoboz. Minden épületet restauráltak, az óvárosba a Szent Ferenc-kapunk keresztül tudunk bejutni. A kapu elődje a 4. században Marino tiszteletére emelt egykori kolostor bejárata volt, amelyet a 15. században a falgyűrű kibővítésekor építették be a városfalba. A falakon belül magasodik San Marino legrégibb temploma, a Szent Ferenc-templom és kolostor, amelyet 1361-ben kezdtek el építeni. A közelében elhelyezkedő kapucinus templom lés kolostor 1549-re készült el. A kapubejárattól balra, a 15. században épített Valloni palotában az Állami Múzeum és Levéltár található, amely tekintélyes érem, bélyeg és festmény gyűjteménnyel rendelkezik.

És akkor beszéljenek inkább a képek erről a gyönyörű kis ékszerdobozról:

Szent Ferenc kapu

 




A San Marino bazilikában, az alapító földi maradványait őrzik.

San Marino a legrégebbi ma is fennálló köztársaság, amelyet 301-ben alapított egy remete kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). A monda szerint Marinus Dalmáciából érkezett 301-ben (más források pontosítanak: Rab szigetéről származott), és hamarosan kolostort alapított a Titán-hegyen (Monte Titano, 749 méter), hogy a Diocletianus római császár által üldözött keresztényeket befogadhassa. Emiatt a San Marinóiak őt tekintik a köztársaság megalapítójának. Írásos dokumentum azonban csak 885-ben említi a kolostort és a körülötte kialakult települést, amelyet alapítójáról San Marinónak neveztek el.
 
San Marino bazilika



A legújabb lovagom :-)




Kipróbáltuk a felvonót is.
 


 
A három erőd lentről

San Marino címere

Kilátás a felvonóból

Újra fent:

San Marino város központja a Szabadság tér, melyet 3 oldalról ódonépületek vesznek körül. A nyitott nyugati oldaláról csodálatos kilátás nyílik a Monte Titanora és a fellegvárosra. A tér közepén helyezkedik el a nőalakot formáló  Szabadság-szobor, melyet a múlt század végén készítettek. A Mercuri palota és a középkor régi épületek a középkor hangulatát idézik. A tér legimpozánsabb épülete a Palazzo del Governo (Kormánypalota), mely a 14. század óta a San Marino kormányzati központja, melyet azóta többször átépítettek. A jelenlegi gótikus stílusú, bástyás, tornyos épületet az 1800-as évek végén emelték. A San Marino bazilikában, az alapító földi maradványait őrzik.
Az óváros házainak többsége műemlék, melyek között számtalan emléktárgy árusító üzlet található a luxusüzletek mellett. Az üzleti élet központja viszont az újváros, ahol nagy áruházak, divatüzletek, szállodák, éttermek sorakoznak.
 


 
A középső erőd a hátam mögött





A 16:45-ös busszal jöttünk le a hegyről, és megint volt majdnem 1 óránk a vonatig. Timi levált, és a tengerpartra ment vissza, mi meg Nikivel a városközpontba mentünk. Nagyon szép ez is, majd még visszajövünk máskor és alaposan körülnézünk itt is.

Kb. este 9-re értem haza. A fiúk megvártak a vacsorával, csicseriborsós-tésztás leves volt (aminek az állaga inkább főzelék volt), utána sült csirke meg krumpli, és a végén profiterol desszertnek. Ebből sajna már csak egyet tudtam megenni, a többivel úgy telezabáltam magam…

San Marino gyönyörű, és ez egy csodálatos nap volt!



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 



LINKEK/FORRÁSOK

San Marino MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/San_Marino


6 megjegyzés:

  1. Régóta vágyom ide is. Még gyerek voltam, mikor a szüleim ott jártak és szájtátva hallgattam mit meséltek. Ajándákba egy rakás bélyeget kaptam - anno nagy gyűjtő voltam - aminek a leginkább örültem.

    A középső erődítmény nagyon szép helyre épült!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mondod! :-o Én is gyűjtöttem a bélyegeket gyerekkoromban!

      Törlés
    2. Meg is van mind! És a tiéd?

      Törlés
    3. Megvannak, bár csak egy albumom van, a többi egy dobozban van, nagy összevisszaságban :-(

      Törlés