Vikingskipshuset (Viking hajómúzeum) - Oslo, Norvégia

Vikingskipshuset
(Viking hajómúzeum)

Cím: Huk Aveny 35, 0287 Oslo, Norvégia

Telefon: +47 22 13 52 80, +47 22 85 19 00

Megközelíthető: a városközpontból a 30-as busszal, vagy hajóval

A mai napra egy igazán érdekes dolgot terveztünk be, a viking hajómúzeumot, Oslóban. Eredetileg hárman mentünk volna, két kolléganőmmel, de az egyik félúton rossz híreket kapott, és vissza kellett mennie haza, így Ilaria-val ketten mentünk csak.
Rygge reptérről a shuttle busszal felmentünk Oslo-ba a buszterminálig. Onnan legyalogoltunk a kikötőbe, ahol hajóra szálltunk, és átmentünk a Bygdøy-félszigetre. A hajóút az Oslofjord-on kb. 15 perc volt.

Ilaria-val

A Bygdøy-félszigeten a néprajzi múzeum mellett található Oslo egyik legérdekesebb múzeuma a Vikingskipshuset, a viking hajómúzeum.

A templom alakú épületben három viking hajót állítottak ki, köztük a leghíresebb és legdíszesebb viking hajó lelet az Oseberg-i. Az Oseberg-i hajóleletre az Oslo fjord mentén az Oseberg farmon, egy sírban találták 1903-ban. A hajó a viking művészet kimagasló remekműve. Mivel az elásott hajó agyagba ágyazódott, ennek köszönhetően konzerválódott és nagyon jó állapotban maradt fent. Mivel a temetéskor kövekkel töltötték fel, azok szétnyomták a hajótestet, így a hajót évek munkájával fadarabokból kellett újjáépíteni. Nem nyílt tengeri használatra tervezték, hanem inkább partközeli közlekedésre. Egyes kutatók szerint egyenesen a temetés céljára építették, de ennek ellentmondanak a hajón található használódási nyomok. Formája rendkívül kecses, orr- és fartőkéje gazdagon faragott, valószínűleg „luxushajó” volt. A 15 pár evezős hajót tölgyfából építették, hosszúsága 22 m, szélessége 5 m, az árboca 9-10 m magas. A leletet igazán a síremlékek gazdagsága teszi egyedülállóvá. A dendrokronológiai analízis szerint a temetés 834-ben történt, egy úrnőt és szolgálóját temették el. Egyes kutatók szerint az úrnő a legendás Åse (Ósze) királynő volt az Yngling-házból, Széphajú Harald nagyanyja, az óskandináv birodalom megalapítója. Az igen gazdag sírmellék alapján annyi bizonyos, hogy rendkívül előkelő volt, a túlvilági útjára gazdagon felszerelve bocsátották. Az ékszereket sírrablók ellopták, de ami maradt, az is rendkívüli forrása a vikingek hétköznapi életét vizsgáló kutatóknak.

A másik két hajó a Gokstad melyet az Olso fjord nyugati partján találtak 1880-ban, és egy törzsfő hajósírjaként szolgált (a feltételezések szerint Åse mostohafiát temették el benne 50-60 évvel az Oseberg-i után). A Gokstad a 9. században épített viking hajó, 23 méter hosszú, palánkos építésű, vékony tölgyfából készült, amelyet tizenkilenc bordával és vaslemezekkel erősítettek a törzshöz.

Valamint a Tune, melyre a keleti parton, Fredrikstad közelében bukkantak 1867-ben. A Tune a 9. századból való. Kb. 22 méter hosszú és 4,35 méter széles és 11 vagy 12 pár evezős volt.

A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást.

A temetési szertartásokat gyakran kísérte emberáldozat, s az elhunytat gyakran temették el értékes ékszerekkel, eszközökkel, aminek hasznát vehette a túlvilágon. A sírokban sok nehéz, tömör, de díszesen faragott, fémveretekkel ellátott bútort, ládákat, szekrényeket találtak. A pogány rítusok a vikingek korának végére természetesen eltűntek, de még a kereszténység felvétele után is előfordult, hogy ajándékokkal akarták megvesztegetni régi isteneiket.

A vikingek művészetére eleinte kizárólag a germán állatornamentika volt a jellemző, de később megjelent a növényábrázolás, s fellelhető benne római eredetű és keleti, sztyeppei eredetű réteg is. Művészetük kizárólag díszítőművészet, nem ismerték az önállóan létrehozott művészeti alkotásokat. De ez az ornamentika kitöltött minden rendelkezésre álló felületet, legyen az egy hajó orra vagy melltű, csat.

A vikingek legjelentősebb, legismertebb alkotásaik hajóik, amelyek segítségével vakmerő hadjáratokat, felfedező utakat tettek. Hajóik voltak legféltettebb kincseik, legfőbb büszkeségeik, tekintélyük megalapozói.

Érdekességek a vikingekről:

- a vikingek soha nem hordtak kétszarvú sisakot, ez a tévedés valószínűleg Wagner operáinak jelmeztervezőjének köszönhető. A vikingek ruházatáról pontos képet kaphatunk az osebergi faliszőnyeg és a Bayeux-i kárpit vizsgálatával;

- a vikingek nem voltak olyan ápolatlanok, mint ahogy az utókor elképzelte. A Hávamál lelkükre köti például a rendszeres tisztálkodást, s így elképzelhető, hogy ápoltabbak voltak, mint a korabeli Európa „mosdóvízkerülő” lakossága;

- a vikingek előszeretettel faragtak ágyaik végére, a sátorpóznák tetejére ijesztő állatfigurákat, mert hitük szerint ez elijeszti az ártó szellemeket. Úgy látszik, nem csak az ártó szellemeket ijesztette el, ugyanis Izlandon törvény mondta ki, hogy a sziget felé közeledő hajók szereljék le állatfej formájú csúcsdíszeiket, nehogy elijesszék a sziget jó szellemeit. Ezért sok hajó már eleve leszerelhető orrdísszel készült;

- a sebesült viking harcossal hagymával készült főzetet etettek. Ha a hagyma szagát nem érezték a hasi seb körül, nem volt bélsérülése, volt némi halvány reménye a felépülésre;

- a hét hat napjának neve egy-egy mitológiai alak nevét őrzi: Tyr-Dienstag/Tuesday/tirsdag, Odin-Wednesday/onsdag, Frigg (Freya)-Freitag/Friday/fridag, Thor-Donnerstag/Thursday/torsdag, Sol (Nap)-Sonntag/Sunday/søndag, Mani (Hold)-Montag/Monday/mandag. Szombaton fürdöttek, mostak: laug-lørdag (dán)/lördag (svéd);

- a vikingek kiterjedt kereskedelmét bizonyítja, hogy a svédországi leletek között találtak egy Észak-Indiában készült Buddha-szobrocskát, amely kb. 9000 km-t utazott.

Visszafelé megint hajóval jöttünk, csak hogy stílszerűek legyünk. :-) A hajónk indulása előtt volt még idő sétálni picit a kikötőben.

 És a hajóút vissza...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK:

Viking hajómúzeum ANGOLul: http://www.khm.uio.no/english/visit-us/viking-ship-museum/index.html

Vikingek MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vikingek