Sølvgruvene
Ezüstbánya
Cím: Malmveien 5, 3614 Kongsberg
Telefon: (+47) 919 13 200
Drøbak-ból Kongsberg felé vettük az irányt. Az idő továbbra is borús volt, többször esett is az eső.
Átmentünk az Oslo-fjord alatt, egy 7,3 km-es alagúton.
Aztán még számos rövidebben is.
Az előző heti minden napos repülés után eléggé fáradt voltam, ráadásul az idő is pocsék volt, szóval az út utolsó kb. fél-egy óráját végigaludtam. Laurent akkor ébresztett fel, mikor a Labromuseet-hez értünk. Nem volt egyértelmű, hogy az Ezüstbánya merre van, de itt útbaigazítást kaptunk. És mennünk is kellett, mert meg van adva, hogy mikor lehet látogatni a bányát.
 |
Labromuseet
Folyó múzeum
|
 |
| Gát |
Numedal
(Nume-völgy)
A Numedal (Nume-völgy) történelmi táj Norvégia délkeleti részén, Buskerud megyében. Észak-déli irányban terül el az Oslofjord-ba ömlő Numeldalslågen folyó völgyében, részben a Hardangervidda-fennsíkon, Kongsberg és Rødberg városok között. Népessége mintegy 7000 fő körül van, nagyobb települései Flesberg, Rollag és Nore og Uvdal.
A kőkor óta lakott vidék, sok helyütt ma is láthatóak a
közel nyolcezer éves emberi hajlékok, tumulusok (halomsírok) és gyepvasérclelőhelyek
maradványai. A középkor tanúja a vidék mintegy negyven boronaháza (stabbur) és négy fatemploma
(stavkirke). A Numedalt szelte át az ország nyugati (Vestlandet) és
keleti régióját (Østlandet) összekötő kereskedelmi út, a Nordmannsslepa, de a
vidék felvirágzása a 17. században jött el. A század elején ezüstlelőhelyeket
fedeztek fel a Numedal völgyében. A megnyitott bányák leendő munkásai 1624-ben
megalapították Kongsberg városát, amely 8 ezer lakosával (ennek legkevesebb
fele bányász) hamarosan Norvégia második legnépesebb települése lett. A Numedal-i
bányákban még most is van ezüst, de annyi már nincs, hogy érdemes legyen továbbra is bányászni, így a bányák bezártak, az utolsó 1957-ben. A
Kongsberg közelében lévő királyi ezüstbánya (Kongsgruvene) ma múzeumként
fogadja a látogatókat, de a városban továbbra is jelentős maradt az évszázados
hagyományoka épülő ötvösművesség.
Sietnünk kellett, hogy elérjük az utolsó vonatot, ami 16:00-kor indult be a bányába. Megvettük a jegyeket, és még volt időnk egy gyors ebédre is.
 |
Az én kajám
Laksefilet med garnityr
(Lazacfilé körettel (cukkini és krumpli)
|
 |
Laurent-é pedig
Dagens middag med kaffe
(Napi ajánlat kávéval, ami aznap borjúhús volt, szósszal, gombával és krumplival)
|
Indulás előtt még arra is volt idő, hogy beszerezzem a kötelező hűtőmágnesemet. :-)
Sølvgruvene
(ezüstbánya)
Ahogy már írtam, a Sølvgruvene-be (ezüstbánya) bejutni nem lehet csak úgy; egy kis vonat visz be a hegybe 2,3 km mélyen, és 342 méterre a föld alá. A járat éppen csak akkora, hogy a vonat elfér benne. És olyan hangos, hogy a jegyeddel együtt egy pár füldugót is kapsz az útra. Néha jól jött. A bányában iszonyatos hideg van: 6 fok, szóval meleg ruhát vinni kell!!! Ez a 2,3 km-es vonatozás kb. 15 percig tartott. Itt a csoportot ketté osztották, azokra akik norvégül, és azokra akik angolul kérték a vezetést. Lent kb. 1,5 órát töltöttünk. A túra a vonatozással együtt picit kevesebb mint 2 óra volt.
Legenda
Sok érdekes dolgot mondott a vezetőnk, sajnos nem tudtam megjegyezni mindent. De arra, hogy az ezüstöt hogy találták meg, arra igen: Egyszer egy testvérpár játszott az erdőben, mikor jött egy nagy vihar. Az eső elöl bemenekültek egy barlangba. Itt találtak valami szépen, fényesen csillogót. Úgy gondolták, hogy ez értékes lehet, így vittek belőle haza. Az apuka rájött, hogy ez bizony ezüst. De mivel abban az időben minden ilyen fajta érték automatikusan a király tulajdonába került, úgy döntöttek, hogy megőrzik a titkot maguknak. Apuka többször is elment a barlangba, és hozott ezüstöt, amit aztán a környék piacain eladott. De ahogy ez lenni szokott, ez hamarosan szemet szúrt valakinek, és ráküldték a családra a rendőrséget, mert azt hitték, hogy lopta az ezüstöt. Hogy a nagyobb büntetést megússzák, be kellett vallaniuk a barlangot. A király ennek rettenetesen megörült, olyannyira, hogy sebtiben bányát nyittatott, és az addig lakatlan területet benépesítette. Többnyire bányászokkal és családjukkal.
 |
Ezek voltak az első kisvonatok, melyeket az ezüst szállítására használtak
|
Járatok
 |
Ja igen: ilyen édes sárga sapkát is kaptunk :-)
|
 |
Lift
5 személy utazhatott benne
|
 |
"Mozgólépcső"
Az egyik ága felfelé, a másik lefelé megy, mikor a lépcsőfokok egymás mellé érnek, át kell lépni az egyik ágról a másikra.
|
Kovácsműhely
 |
| A közeli folyó |
ELŐZMÉNY ITT, FOLYTATÁS ITT, ITT, ITT, ITT és ITT.
Ha tetszett a
bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról,
akkor kövess minket a Mindenütt
jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper
közösséggel találkozhatsz!
LINKEK:
Labromuseet ANGOLul: http://www.kongsberg.no/en/experience/the-labro-museum/
Ezüstbánya ANGOLul: http://norsk-bergverksmuseum.no/en/the-silvermines-3/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése