turmdersinne
(Az érzékek tornya)
Telefonszám: +49 911 99288715
Fax: +49 911 99288769
Webhely: http://www.turmdersinne.de/
e-mail: info@turmdersinne.de
Nyitva tartás:
Kedd-péntek: 13:00-17:00Szombat-hétfő: 10:00-18:00
Belépő:
Felnőtt 8 €, diák: 5,50 €, családi jegy: 18 €, gyerekeknek 7
éves korig ingyenes
A dolgok nem mindig olyanok, amilyennek látszanak, nem kell mindig hinni a
szemünknek. Az agyunk folyamatosan dolgozza fel a külvilágból érkező
impulzusokat, de vannak esetek, amikor kicsit megzavarodik. :-)
Az ember életének egyik legjelentősebb tapasztalata az, hogy
rájövünk, hogy meg lehet téveszteni bennünket. Nem mindig hihetünk annak, amit
érzékelünk.
Az érzékcsalódás (vagy illúzió) egy pszichológiai jelenség, amelynek során félreértelmezünk a valóságból érkező ingereket, azaz az agyban az érzékszervek által közvetített információ felhasználásával egy az objektív valóságtól eltérő megjelenítés keletkezik. Érzékcsalódást bármelyik érzékszerv okozhat, ezért vannak optikai csalódások, hallási, szaglási, tapintási illúziók, valamint az időérzékkel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatosak is. Az illúziók között a legszélesebb körben az optikai csalódások ismertek, ennek valószínűleg az az oka, hogy az érzékelésünkben a látás a vezető érzékelési mód. Az érzékek tornyában jó pár érdekes illúziót tapasztalhatunk meg. Minden érzékszervünket letesztelhetjük itt. :-)
Az érzékcsalódás (vagy illúzió) egy pszichológiai jelenség, amelynek során félreértelmezünk a valóságból érkező ingereket, azaz az agyban az érzékszervek által közvetített információ felhasználásával egy az objektív valóságtól eltérő megjelenítés keletkezik. Érzékcsalódást bármelyik érzékszerv okozhat, ezért vannak optikai csalódások, hallási, szaglási, tapintási illúziók, valamint az időérzékkel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatosak is. Az illúziók között a legszélesebb körben az optikai csalódások ismertek, ennek valószínűleg az az oka, hogy az érzékelésünkben a látás a vezető érzékelési mód. Az érzékek tornyában jó pár érdekes illúziót tapasztalhatunk meg. Minden érzékszervünket letesztelhetjük itt. :-)
Jellemző az érzékcsalódásokra, hogy az emberek többségénél
ugyanazt a hatást, vagy nagyon hasonlót váltanak ki. Sokszor a „trükk” ismerete
sem képes eloszlatni az érzéki csalódást.
turmdersinne
Az érzékek tornya (Turm der Sinne) egy interaktív gyakorlati múzeum a nürnbergi történelmi városfal egyik tornyában. A múzeum régi falai között a középpontban az érzékelés áll.
Ebben a gyakorlati múzeumban, a torony 6 emeletén álmélkodhatunk,
tapasztalatra, és tudásra tehetünk szert. Megtudhatjuk, hogyan működnek az
érzékeink, hogy mikor és miért lehet bennünket megtéveszteni, és hogy ennek
ellenére el tudunk-e érni egy megbízható tudást.
Izgalmas gyakorlati kísérletek, megdöbbentő illúziók és lenyűgöző tudományos háttér-információk segítségével érthetjük meg saját érzékszerveink működését.
Meglepődünk, felfedezzük agyunk figyelemre méltó képességeit, valamint érzékeink erejét és korlátait.
Megfigyelhetjük, hogy elemi érzéki jelenségek egyfajta csodát hoznak létre, és kíváncsivá tesznek a magyarázatra.
Játékos formában tapasztalhatjuk meg az érzékelés-tudomány és a neurológia legújabb eredményeit.
Izgalmas gyakorlati kísérletek, megdöbbentő illúziók és lenyűgöző tudományos háttér-információk segítségével érthetjük meg saját érzékszerveink működését.
Meglepődünk, felfedezzük agyunk figyelemre méltó képességeit, valamint érzékeink erejét és korlátait.
Megfigyelhetjük, hogy elemi érzéki jelenségek egyfajta csodát hoznak létre, és kíváncsivá tesznek a magyarázatra.
Játékos formában tapasztalhatjuk meg az érzékelés-tudomány és a neurológia legújabb eredményeit.
A múzeumot 7 éves kortól ajánlják. Mi egy 2 és egy 6 évessel
mentünk. A 6 éves jól szórakozott annak ellenére is, hogy fordítani kellett
neki, hogy hol mit/hogyan kell csinálni. A 2 éves számára is voltak élvezhető
részek, de őt nem kötötte le annyira, hamar elunta magát.
A játékok/feladatok mellett németül van kiírva csak, hogy
mit kell csinálni. A bejáratnál adnak angol, francia, spanyol, orosz nyelvű
instrukciós füzetet. Magyar nyelvű nincs.
Ames-szoba
Rögtön az alsó szinten találjuk az Ames-szobát. A megfigyelő egy adott szemszögből betekintve a
szobába jelentős méretbeli eltéréseket tapasztal a szoba két különböző sarkában
álló személy között, még akkor is, ha a két személy közel egyforma magas. A szoba
különlegesen épített, mégis egy bizonyos szögből teljesen normálisnak és téglalap
alakúnak látszik.
Egy bizonyos szögből nézve az amúgy hiányos lécek úgy tűnnek, mintha teljesek lennének.
Pörgettyű |
Szaglás-teszt
Édes, keserű, sós, savanyú… ismerős ízek. De mi az az umami?
Az ötödik, újabban felismert -és némileg még vitatott- íz az umami. Neve
japánul „jó ízt” jelent, magyarul általában húsíznek vagy fehérjeíznek mondják.
Hinta-palinta
Ha jobbra-balra dölöngélsz a kép előtt, úgy látod majd, mintha folyna a víz.
Sikerül-e a különleges lencsén át nézve befűzni a cérnát?
Hány kávéscsészét látsz?
Kettőt? |
Aki kettőt mondott, tévedett! Csak az egyik igazi! A másik csak egy kép! :-) |
Pörgettyű |
Thatcher effektus
Peter Thompson foglalkozott a Thatcher effektussal, melynek
lényege, hogy a fejjel lefelé fordított arcokba normális állású szemeket
illetve ajkat helyeztek, melytől a kép valódisága semmit sem változott, azaz,
teljesen normálisnak látszik. Ezt első ízben Margaret Thatcher, egykori brit
miniszterelnök fényképével szemléltette, és a nevét is innen kapta.
Érdekessége, hogy a képet helyes szögbe visszaállítva az
arcok igencsak rémisztő hatást keltenek, egyáltalán nem nevezhetőek
normálisnak. Íme:A fejjel lefelé fordított arcokba normális állású szemeket illetve ajkat helyeztek, melytől a kép valódisága semmit sem változott, azaz, teljesen normálisnak látszik. |
A képet helyes szögbe visszaállítva az arcok igencsak rémisztő hatást keltenek, egyáltalán nem nevezhetőek normálisnak. |
A fejjel lefelé fordított arcokba normális állású szemeket illetve ajkat helyeztek, melytől a kép valódisága semmit sem változott, azaz, teljesen normálisnak látszik. |
A képet helyes szögbe visszaállítva az arcok igencsak rémisztő hatást keltenek, egyáltalán nem nevezhetőek normálisnak. |
A szenzoros homunculus torz alakja
A szobor ábrázolja a test egyes régióinak
érzőreprezentációját. Látszik, hogy a kéz, különösen pedig a mutatóujj, az arc
egyes részei (beleértve a nyelv csúcsát), aránytalanul nagyobb kérgi
reprezentációval rendelkeznek, mint a többi terület.
A sarkokban is találunk valamit...
Mi a turpisság?
Megtalálod a kódot?
Így készítsünk filmet egyszerűen ;-)
VIDEO!!!
Hermann-rács
Fekete négyzetek hálózata, amelyeket fehér
sávok választanak el egymástól. A fehér vonalak találkozásánál jön létre az
illúzió.
Középen a Hermann-rács |
VIDEO!!!
Egyensúlypróba
VIDEO!!!
VIDEO!!!
"Szemüveg" nélkül könnyű beletalálni a piros karikába. Igen ám, de a szemüveggel???
Kilátás a turmdersinne tetejéről a Kaiserburgra és a nürnbergi történelmi városfal egy részére (Ebben nincs semmi csalás :-) ) |
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!
https://de.wikipedia.org/wiki/Turm_der_Sinne
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%BAzi%C3%B3
Ötletes, mókás dolgok! :-D
VálaszTörlésIgen, tényleg jó móka volt :-)
TörlésUgyanilyenek voltak a fejreállított házban, amiről legutóbb posztoltam én is :-)
VálaszTörlésMi teljesen elszédültünk a sok optikai csalódástól.
Olyan fejreallitott házba szivesen elmennék én is. Már néztem is, de tőlünk mind nagyon messze van :-(
TörlésMegnézem a te blogodat is, most kicsit el vagyok maradva az olvasással. :-(
Szórakoztató :) Emlékszem, a pszichológia szakon az Észlelés tankönyvben volt kb. egy egész alfejezet az észlelési torzításoknak. Üde színfolt volt az egyébként száraz könyvben :)
VálaszTörlésPróbáltam utánanézni, hogy mi lehetett ez, de sehol nem találtam semmi használhatót, vagy könnyen érthetőt róla. Pedig érdekel(t volna), hogy miért pont így alakultak a szobor méretei. De akkor azért nem, mert "egy egész alfejezet" szól csak róla. ;-)
Törlés