Csak csendesen

 

Csendre vágytam. A természetre. Távol az emberektől, a várostól, de még kisvárosoktól is. Pedig szeretek új helyeket látni, sétálgatni, nézegetni az épületeket.

De most a természet csendje kellett.

A CouchSurfing csoportban rendre jelennek meg programajánlók, hogy kirándulásokat szerveznek ide, oda… amire mi sohasem tudtunk elmenni, mert általában dolgozom azokon a napokon. De ötletnek legalább fel tudtuk használni, így kijegyzeteltük a kis falvak nevét, melyeket érintett az egyik ilyen túra. Miután letelt az ügyeletem, beültünk az autóba, és meg sem álltunk Deinsdorfig.

Leparkoltuk az autót, megnéztük a parkolónál elhelyezett túratérképet, és kiválasztottuk az egyik utat.

 

Egy perc se kellett, és elhagytuk a házakat, és ott voltunk a mezőkön.


Wass Albert: Csak csendesen

Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem...
csak szótlanul, csak csendesen,
csak csendesen...

Megdézsmáltam kicsit a borsót. :-)
Finom volt, zsenge!

Eredetileg a Deinsdorf-Weigendorf-Oed-Deinsdorf kb. 3,5 km-es túrát akartuk végigjárni. Valahogy elkeveredtünk, és Oednél kötöttünk ki, ahol megnéztük a malmot.

Oed

Oedmühle

És akkor itt megint hirtelen beborult az ég, és elkezdett cseperegni az eső. Ezért úgy döntöttünk, hogy mégsem keressük meg a Weigendorf felé vezető utat, hanem visszaindulunk az autóhoz.


Deinsdorf

Egy másik úton tértünk vissza, így közben körülnéztünk a falucskában is.
 

Igaz, nagyon be volt borulva, de pár cseppnél több nem esett, így úgy döntöttünk, hogy autóval elmegyünk Ernhüllbe, és körülnézünk ott is.

Ernhüll

Ez a falu még bájosabb, mint az előző. Tele virágokkal, kertekkel.

Egy picurka temploma van, melyet a temető vesz körül. A templom nem volt zárva, így megnézhettük azt is.

Sankt Margareten - Szent Margit templom

Ernhüllben már a VIII-IX. században állt egy fatemplom, majd később egy román kőépítmény. A jelenlegi templom a XVII-XVIII. században épült. Az oltárképe 1879-ben készült, Krisztus feltámadását ábrázolja.

 

Visszamentünk az autóhoz, és a néni, akinek a portája előtt parkoltunk, szóba elegyedett velünk. Sajnos nem sokat értettünk belőle, mert egyrészt dialektusban beszélt, másrészt úgy hadart! De azt megtudtuk tőle, hogy itt és a környező falvakban sertést és teheneket tartanak, ez utóbbit a tejért (sajtot nem készítenek), és ők látják el a környéket tejjel és friss hússal. Ajánlott is egy éttermet Oedben, ami egy hentes is egyben. Mondta, hogy még Nürnbergből is járnak ki ide enni, annyira friss és jó az áru. Sokáig nem kellett győzködnie bennünket. Ha jó kajáról van szó…

Oed

A Landgasthof * Pension * Metzgerei „Zum Bayerischen Johann” nevű hely a falu méreteihez képest jó nagy. Kiülős része is van, de a csepergő eső miatt mi bent ültünk le. Jól is tettük, mert mire végeztünk, az autó rendesen vizes volt.

Aperitifnek egy „Johann”-t ittunk, ami ribizli szörp, fehérbor, Sprite keveréke és benne egy csomó féle erdei gyümölcs. Ittunk ribizli szörpöt is, és frankföldi vörösbort.

Az étlapon mindössze egy oldal az ételek listája, amit naponta váltogatnak, annak függvényében, hogy éppen milyen húsuk van.

Előételnek egy sonka tálat rendeltünk, másodiknak pedig egy gombaszószos húst, gombóccal.

Schinkenplatte gekocht mit brot
(Főtt sonka-tál kenyérrel)

Halsbraten in Pfifferlingrahmsauce mit Kloß und Salat
(Sült marhanyak rókagombaszósszal, gombóccal és salátával)

Púpra laktunk, így még lementünk a patakpartra sétálni egyet mielőtt hazaindultunk.

Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kérlek, kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!

 

 

LINKEK / FORRÁSOK: 

A látványosságoknál kihelyezett táblák, illetve az azokról szóló szórólapok.  

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)