Világörökségek nyomában a Boden-tó körül - IV. rész

Sankt Gallen

 

A svájci hegyes-völgyes, dimbes-dombos, tehenes-lovas vidék után megérkeztünk kelet-Svájc legjelentősebb városába. Az autót a St. Leonhard Strasse környékén parkoltuk le. A közeli teret a Broderbrunnen szökőkút díszíti.

Az UBS épülete

Broderbrunnen

Sankt Gallen (franciául Saint-Gall) település az azonos nevű kanton székhelye, a Boden-tó és az Appenzelli-Alpok között helyezkedik el. Apátsága szerepel a UNESCO Világörökségi listáján 268-as azonosító számmal.

 

 

Története

 

A város eredete 614-re nyúlik vissza, amikor egy ír szerzetes, Gallus -Szent Kolumbán egyik tanítványa- egy remetelakot épített a Steinach folyó mellett. A legenda szerint azon a helyen, ahol ma a Steinach patak a völgy felé csobog, Gallus beleesett egy tövises bokorba, és elhatározta, hogy itt alakítja ki remetelakját. Körülbelül száz évvel halála után Szent Otmár bencés szerzetes alapított itt kolostort, melyet Szent Gallusról (Szent Gál) neveztek el, innen származik a város neve is. (Szent Gallus és Szent Otmár relikviáit a templomban láthatjuk.) Az apátság Európa egyik legfontosabb kulturális központjává vált.

Már a VIII. században messze földön híres volt a kolostorban folyó oktatás és kéziratmásolás. Újabb ír szerzetesek jöttek, és csatlakoztak az itt folyó munkához.

 

 

A IX. század elején birodalmi apátsági rangot kapott, majd 854-ben a Keleti Frank Királyságtól is elnyerte függetlenségét. Felívelését a közeli reichenaui apátsággal való konfliktusok majd 926-ban kalandozó magyarok támadása szakította meg. A könyveket Reichenauba kellett menekíteni. (Ezek nagy részét később visszakapták.)

A 937-es tűzvészben az apátság és a köré épült település is leégett, a könyvgyűjtemény azonban szerencsésen túlélte.

1026-ban II. Ulrik apát, aki hercegi címet kapott, megalapította hercegségét.

Az 1500-as évek elején a reformáció alatt új hitre tért lakosság elűzte az apátot, megszüntette a kolostort és birtokai felett átvette az uralmat. Pár év múlva azonban a református szövetségi tartományok legyőzése után az apátságot újraalapították, és a híveket visszatérítették a katolikus hitre.

Az 1600-as évek közepén nyomda is működött itt.

A Toggenburg háború miatt újra el kellett szállítani a könyveket, ezúttal Zürichbe és Bernbe.

Az apátság körül kialakult város történelmében kiemelt szerepe van a textiliparnak és a kereskedelemnek, amelyek lehetővé tették, hogy a gazdagodó polgárság megválthassa magát az apátság hűbérsége alól.

1803-ban született meg Sankt Gallen kanton, ezzel megszűnt a hercegség.

Látnivalók

 

A város legfontosabb látnivalója a UNESCO Világörökség részét képező Sankt Gallen-i kolostor XVII-XVII. századi épületegyüttese, amelynek helyén egykor Gallus letelepedett.

 

A középkori kolostorból ma már kevés látható. A létező épületek többsége, beleértve a katedrálist is, késő barokk stílusban épültek 1755 és 1768 között.

Katedrális 

A katedrális Európa egyik utolsó barokk stílusban épült, nagyszabású épülete. Fehér színű belső falait malachitzöld stukkók díszítik, a központi oltár rózsaszín márványból készült. A mennyezeti freskó bibliai jeleneteket ábrázol, sok felhővel, sok angyallal. Érdekessége, hogy egyik-másik alak kilóg a képből, és szoborként folytatódik.

 

 

Normál esetben itt lenne egy templom bejárata. De itt nem!

 

Az oldalsó bejárat

 

Főoltár

A szentély díszes padjai

 

A kolostor-alapító Szent Otmár bencés szerzetes relikviái

A kolostor-alapító Szent Otmár bencés szerzetes relikviái

Szent Gallus relikviái

A mennyezeti freskó érdekessége, hogy egyik-másik alak kilóg a képből, és szoborként folytatódik.

A mennyezeti freskó érdekessége, hogy egyik-másik alak kilóg a képből, és szoborként folytatódik.

A mennyezeti freskó érdekessége, hogy egyik-másik alak kilóg a képből, és szoborként folytatódik.

A szószék alján a négy evangelista lógatja lábait.

Falba süllyesztett gyóntatófülke

A hátsó ajtókat is a négy evangélista szimbólumai díszítik

 

A hátsó ajtókat is a négy evangélista szimbólumai díszítik

 

A hátsó bejárat

 

 

Könyvtár 

A Sankt Gallen-i könyvtárat a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteményének tartják. 2005-ben a könyvtár állományában több mint 160 000 könyv volt, amelyből 2200 kéziratos és 500 elmúlt 1000 éves. A kéziratok mellett kódexek, lejegyzett gregoriánus énekek is találhatók és láthatók a könyvtárban, ahol a közelmúltban indult egy projekt a felbecsülhetetlen értékű kéziratos anyag digitalizálására.

A könyvtárban őrzik azt az Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról is. (Én elolvastam, nem hosszú, és nagyon érdekes! Ajánlom elolvasásra ITT!)

Valamint itt őrzik a legrégibb német nyelvemlékeket tartalmazó Abroganst, mely egy latin-ófelnémet glosszárium.

Harmadik különleges értéke a könyvtárnak egy egyedülálló IX. századi dokumentum, amely Sankt Gallen-i alaprajz néven ismert. Ez az egyetlen jelentős építészeti rajz, amely fennmaradt a Római Birodalom bukása és a XIII. század között eltelt hétszáz évből. A tervből soha nem készült épület, nevét a megőrzés helyéről kapta. A tervrajz egy jól kialakított és jól felszerelt kolostor ideálját ábrázolja, ahogy azt valamelyik Aachenben tartott zsinaton elképzelték (kb. 814 és 817 között). Helyet kapott a kolostorban például három sörfőzde. Ezt (igaz csak másolatban) rögtön az épületbe belépve megnézhetjük.

 

A Sankt Gallen-i alaprajz

 

Ugyanitt van egy nagy kép is a rokokó könyvtárszobáról, ha egy bizonyos pontra állunk, készíthetünk fényképet úgy, mintha azt a könyvtárban tettük volna.

A folyosón láthatunk még egy szekrényt.

A rokokó stílusú könyvtár nemhiába a látogatók kedvence, az egyik legszebb a világon. Elképesztően aprólékos megmunkáltsága lenyűgözött engem is, pedig nem rajongok a túldíszített stílusokért.

A terembe fényképezőgépet és mobilt, valamint táskát bevinni tilos, ezeket a szekrényekben kell hagyni. A különleges, három különböző fából készült padlóintarziára sem szabad utcai cipővel rálépni, a bejáratnál papucsot kell húzni a cipőkre. 

 

Forrás: a bejáratnál lévő kép

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Egy másik érdekesség a könyvtárban ez a földgömb.

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

És láthatunk az egyik sarokban egy múmiát is. Ez egy nő volt, és megfeketedett fejét láthatjuk, a többi testrészét fehér lepel borítja. Mellette áll a külső és belső szarkofágja, nyitva.

Forrás: a könyvtár boltjában vásárolható képeslap

 

Lorenzkirche 

A neogótikus stílusban épült Szent Lőrinc templom (Lorenzkirche) is a város látnivalói közé tartozik. Ezt az evangélikus templomot 1803-ban alapították. A templom tornyába a telet kivéve naponta kétszer -10:00 és 15:00 órakor- fel lehet menni. A 187 lépcsőfok megmászása után gyönyörű kilátás tárul elénk a kolostor épületegyüttesére, és St. Gallen háztetőire. (A tériszonyosok kicsit megszenvednek majd a lépcsőkön.)

 

 

 

Óváros és Multergasse 

A Multergasse Sankt Gallen sétáló- és bevásárló utcája. Nagyrészt XVII-XVIII. századi házakat láthatunk itt, melyek többsége téglából készült, egy részük színesre festett favázas, gyakran falfestményekkel, vagy faragott domborművekkel díszített. Gyakori jellemzőjük a kiugró ablakfülke. Nagyon hangulatos! Az óvárosban a múlt és a jelen keveredik. Sankt Gallen híres szűk utcáiról, nyüzsgő tereiről és kávéházairól is.

 

 

 

Stadtlounge, Roter Platz 

Sankt Gallen egy modern látnivalója a Roter Platz, Stadtlounge. Ezt a teret 2005-ben hozták létre, amikor a Raiffeisen Bank épületegyüttesét befejezték. A tér különlegessége, hogy mindent piros műanyaggal borítottak, a tér köveit, járdáit, de még az utakat is. Kialakítottak a téren egy nagy „nappalit”, fotelekkel, kanapékkal, asztalokkal, de van itt szökőkút és óriási váza, valamint játszótér is. A világítást felfüggesztett „buborékokkal” oldják meg, melyek felhőkre hasonlítanak. Az érdekes vörös tér több díjat és elismerést is bezsebelt.

 

Csokoládé 

Svájc… Ha ezt a szót halljuk, sok minden eszünkbe jut. Bankok, órák, hegyekkel körülölelt mezők, melyeken a tehenek legelésznek, sípályák, friss patakok, sajt… Ééés természetesen a csokoládé! Nem volt kérdés, hogy Svájcból addig nem megyünk el, míg valamilyen formában nem tömünk magunkba némi csokoládét. :-)

 

Egy újabb tartalmas és érdekességekkel teli napot tudhatunk magunk mögött, aminek azonban koránt sincs vége, irány újra Németország, és a Boden-tó. Ezúttal Mainau szigetére látogatunk el.

 

FOLYTATÁS ITT!

 

Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor további érdekességekért kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát! 

 

 

LINKEK/FORRÁSOK 

Boden-tó MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Boden-t%C3%B3

Svájc MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A1jc
Sankt Gallen MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sankt_Gallen
Sankt Gallen-i kolostor MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sankt_Gallen-i_kolostor
Krónika a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról MAGYARul: http://www.magyarmondak.eoldal.hu/cikkek/a-honfoglalas-es-a-kalandozasok-mondai-/a-magyarok-szent-gallenban-.html
Stadtlounge, Roter Platz NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Stadtlounge

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)