Château de Montbard - Parc Buffon
Montbardi vár - Buffon park
Cím: 25 Rue Léonie Delautel, 21500 Montbard, Franciaország
Telefonszám: +33 3 80 92 50 42
Nyitva tartás:
H-K: zárva, Sze-V: 10:00-12:00 és 14:00-18:00 Château de Montbard - Parc Buffon Forrás |
Délelőtt Noyers-sur-Serein, kora délután pedig a fontenayi ciszterci apátság volt a program. Mire ezekkel végeztünk, rendesen megéheztünk.
Csak arra nem gondoltunk, hogy kora délután nehéz lesz olyan helyet találni,
ahol még ilyenkor is ebédelhetünk. Annyiból szerencsénk volt, hogy találtunk
egy helyet, és nem is kellett sokat járni utána. Ez pedig a Hôtel Le Marmagne
étterme volt.
Az ételek nem voltak rosszak, de mindenhez sült krumpli volt
a köret. A baj ezzel csak az, hogy egy csomó mindenhez sokkal jobban illett
volna krumplipüré, vagy rizs.
Menu Bourguignon - Jambon persillé |
Menu Marmagnou - Foie Gras "Le Marmagne" |
Menu Bourguignon - Boeuf Bourguignon |
Menu Marmagnou - Magret de Canard aux baies de cassis |
Menu Bourguignon - Créme Brulée au Pain d'Épices |
Menu Marmagnou - Truffée au Chocolat, Créme Anglaise |
Fagyi a napi ajánlatból választva |
Még az apátság felé menet figyeltünk fel a vár tornyaira,
melyek egy dombtetőn magasodnak. Mivel gyerek volt még az idő, úgy döntöttünk,
hogy megállunk itt is, és megnézzük ezt is.
Montbard egy városka Burgundiában, alig több mint 5000
lakossal. Itt született két fontos természettudós, Georges-Louis Leclerc,
Buffon grófja (1707-1788) és Louis Jean-Marie Daubenton (1716-1800).
Louis Jean-Marie Daubenton (1716-1800) |
Georges-Louis Leclerc de Buffon dúsgazdag nemesi családban
született, és egy vasgyár tulajdonosaként maga is sikeres üzletember volt.
Egész életét a természettudománynak és a köz szolgálatának szentelte. Kingston
herceggel beutazta Franciaországot, Itáliát és Angliát, majd visszatérve 26
évesen a párizsi akadémia tagja lett. 1739-ben kinevezték a Királyi
Gyógynövénykert (Jardin royal des plantes medicinales) igazgatójává.
Többek -a már említett szintén montbardi születésű
Louis-Jean-Marie Daubenton és Bernard Germain de Lacépède- társaságában részt
vett egy 44 kötetes, összefoglaló természetrajz összeállításában. XV. Lajos
francia király grófi méltóságra emelte.
Nem minden részletében alapos, de prózájának szépsége miatt
fölülmúlhatatlan hatalmas munkája: Histoire naturelle générale et particuliére
a Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az ember, a négylábú állatok, a
madarak és az ásványok természetrajzát tartalmazza. Tőle származik „A stílus
maga az ember” szállóige. Úgy vélte, hogy a stílus a személyiség közvetlen
megnyilvánulása: nem díszítő kellék, hanem a gondolat tükre. Híres mondása
1753-ben, akadémiai székfoglalójában hangzott el.
Egyéb tevékenységek is érdekelték. Stephen Hales és Isaac
Newton írásaiból fordított, és a világítótornyokhoz feltalált egy speciális
lencsét.
Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja (1707-1788) Forrás |
A várat először a X. században említik. A feudális
korszakban épült fa kastély egy sziklás hegyre épült, mely stratégiai
megfigyelőhely volt a párizsi, dijoni és semur-en-auxois-i völgyek
metszéspontján. A város fejlődésnek indult.
Az első grófja I. Bernard Montbard (1040-1103) volt. Annak
az André de Montbardnak az apja volt, aki a Templomos rend 9 alapítója közé
tartozott, és a rend ötödik mestere volt. Szintén az ő gyermeke Montbardi Szent
Alèthe, Clairvaux-i Szent Bernard anyja.
1189-ben III. Hugues burgundi herceg az époissesi kastélyt
elcserélte a montbardi urakkal a montbardi kastélyra.
A XIII. században a burgundi hercegek a várat igazi erőddé alakították át.
Fallal vették körül, és erős tornyokat építettek hozzá, amelyek közül mára csak
az Aubespin és a Saint-Louis maradt meg. A montbardi kastély kápolnája Saint-Louis
nevét viseli.
Château de Montbard - Parc Buffon Saint-Louis torony és L'Aubespin torony Forrás |
A XV. században a vár a burgundi Valois hercegek gyakori tartózkodásának helye volt.
1477-től, Charles le Téméraire herceg eltűnése után gyakran
cserélt gazdát.
1682-ben XIV. Lajos király úgy döntött, hogy a kastélyt
személyes céljaira használja.
A XVIII. századi iratok szerint a vár elhagyatott és részben romos.
A XVIII. századi iratok szerint a vár elhagyatott és részben romos.
1718-ban Georges-Louis Leclerc de Buffon atyja,
Benjamin-François Leclerc, aki a kastély és környékének tulajdonosa volt,
újranősült. Buffon, aki örökségét féltette, beperelte az apját. Megragadta a
lehetőséget, és megkérte a királyt, hogy ő irányíthassa a kastélyt. Az
engedélyt 1733-ban kapta meg.
Ezt a két tornyot láttuk már messziről. Történetük a XIV. századra nyúlik vissza, csakúgy, mint a Saint-Urse templom és a sáncok, mind az ősi középkori erőd ma is látható maradványai. A
Saint-Louis torony |
Saint-Louis torony |
Saint-Louis torony |
Saint-Louis torony |
Saint-Louis torony |
Saint-Louis torony |
Saint-Louis torony és L'Aubespin torony |
L'Aubespin torony |
L'Aubespin torony |
L'Aubespin torony |
Parc Buffon
Buffon 1733 és 1742 között építette a parkot, melynek
történelme szorosan kapcsolódik a korábban ezen a helyen lévő burgundi grófi
kastélyéhoz. A park ma is szép hely, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező
vidékre. 1947-ben nemzeti emlékké nyilvánították.
Louis Jean-Marie Daubenton (1716-1800) |
Ennek a műhelynek a küszöbén térdelt le Jean-Jacques Rousseau 1957-ben Buffon 250. születésnapján. |
Ennek a műhelynek a küszöbén térdelt le Jean-Jacques Rousseau 1957-ben Buffon 250. születésnapján. |
A Sainte-Urse templom szintén a parkban található. Buffon a
templomhoz tartozó kápolna kriptájában van eltemetve.
L'église Sainte-Urse |
L'église Sainte-Urse |
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha szeretnél velem utazni máskor is, akkor csatlakozz a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalához, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!
LINKEK/FORRÁSOK:
Hôtel Le Marmagne FRANCIAul: https://le-marmagne.jimdo.com/
Château de Montbard FRANCIAul: https://fr.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%A2teau_de_MontbardMontbard FRANCIAul: https://fr.wikipedia.org/wiki/Montbard
Buffon Múzeum FRANCIAul: http://www.ot-montbard.fr/buffon-museum/
Georges-Louis Leclerc de Buffon MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Georges-Louis_Leclerc_de_Buffon
Guide du Routard Bourgogne, Edition 2017, ISBN-13: 978-2013302159
(A bejegyzésben látható képeket Laurent készítette.)
Ha valaki azt kérdezné mivel foglalkoznék szívesen a következő életemben, akkor nagy valószínűséggel azt mondanám, hogy a dél-európai várakat, kastélyokat szeretném feltérképezni, katalógizálni, történeteiket egy csokorba gyűjteni, kapcsolódásaikat megvilágítani. Remélem sikerül újra születnem. :-)
VálaszTörlés„A stílus maga az ember” - nem tudtam kitől származik ez a mondás, köszi!
Valóban érdekes ilyen kapcsolatokra bukkanni. Illetve azt gondolom én néha legalábbis, hogy á, ez a rom, semmi érdekes, aztán kutakodom kicsit, és mindig hozzájön valami plusz, amitől átértékelődik. :-)
TörlésBizony, és ha még picit több is egy romnál... Mennyit tanul így az ember lánya? :-)
TörlésMindig ezt mondom... sokkal többet tanulok utazások alkalmával, mint anno az iskolában. És utazni sokkal érdekesebb is ;-)
Törlés