Amerikai álom(?) VIII. - Monticello

Monticello

Charlottesville városa Virginia tagállam közepén található. A város leginkább az itt található Virginiai Egyetemről ismert, ezen kívül arról, hogy itt élt két amerikai elnök Thomas Jefferson és James Monroe is. A Virginiai Egyetem Monticellóval együtt 1987 óta UNESCO világörökség. Azonosító száma: 442.

A látogatóközpontnál lévő parkolóban hagytuk az autót, majd mentünk jegyet venni. Kiderült, hogy a házban ma valamilyen zártkörű rendezvény van, ezért azt belülről nem nézhetjük meg. A birtokon elsétálhattunk a temetőnél, ahol a Jefferson család tagjainak sírjai vannak, köztük Thomas Jeffersoné is, valamint megnézhettük a rabszolgák házait, az azokban lévő kiállításokat, a kerteket, ahol zöldségeket, gyümölcsöket és dohányt is termesztettek, a házhoz tartozó pavilonokat, a ház alatti pincerendszert, és magát a házat sajnos csak kívülről.

A házhoz fel lehet menni ingyenes kisbusszal, vagy gyalog. Mi odafelé gyalog, visszafelé a kisbusszal jöttünk.

Thomas Jefferson egy tehetős rabszolgatartó családba született, mely már nemzedékek óta Virginia területén élt. Apja Peter Jefferson, ültetvényes, rabszolgatartó és földmérő, édesanyja Jane Randolph, egy szintén befolyásos család tagja. Thomas Jeffersonnak kilenc testvére volt, akik közül kettő születéskor meghalt. Jó viszonyt ápolt édesapjával és büszkén tekintett rá.

Thomas Jefferson szobra

14 éves volt, amikor 1757-ben apja meghalt, s ő 20 négyzetkilométernyi földet örökölt. Thomas Jefferson saját tervezésű háza 1769-1809 között épült, és Monticello a neve. Stílusában az olasz Andrea Palladio hatását tükrözi, csakúgy, mint a Jefferson által alapított Virginiai Egyetem.

Kocsiszín

Thomas Jefferson odométere

VIDEO!!!

Pince a ház alatt

Sörös- és boros pince

Itallift

Az ültetvény

Rabszolga-ház

Istálló

Istálló

29 éves korában, 1772. január 1-jén vette feleségül a 23 éves, özvegy Martha Wayles Skeltont. Házasságuk 10 évig, Martha haláláig tartott. Hat gyermekük (5 lány, 1 fiú) közül csak egy, Martha élte túl az apját (1836-ban halt meg, tíz évvel apja után). Felesége 33 évesen halt meg, Jefferson pedig soha nem nősült újra.

Negyvenes évei közepétől kezdve viszont titkos viszonyt folytatott egyik rabszolgájával, a nála 30 évvel fiatalabb „Sarah” Sally Hemmings-szel, aki szintén hat gyermeket szült Jeffersonnak. Szerelmük egészen Jefferson haláláig tartott. Jefferson végrendeletileg felszabadította Sally Hemmings két fiát (Estont és Madisont). Őt Jefferson soha nem szabadította fel, ám halála után gyakorlatilag Sally is szabadon élhette le hátralevő életét. Sally kilenc évvel később követte a sírba Jeffersont. Érdekesség, hogy Jefferson felesége, Martha féltestvére volt Sally-nek, mivel közös volt az apjuk (John Wayles).

Jeffersonnak kb. 150 rabszolga volt a birtokán, feljegyzései szerint a legtöbb egy időben 187 volt.

Ha már a számoknál tartunk, „szép szál legény” volt: 189 cm magas!

Jefferson számára mindig is meghatározó szerepet játszottak a könyvek. Több ezer kötetet gyűjtött össze és ezekből állította fel később monticellói otthonában saját könyvtárát. „Nem tudok könyvek nélkül élni.” - mondta egyszer. Mégis, mikor 1812-ben megsemmisült a Kongresszusi Könyvtár, felajánlotta az akkor már 6487 kötetre rúgó saját gyűjteményét a könyvtár helyreállításához. 

Jefferson fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot, ő egyedül készítette el a nyilatkozat piszkozatát. Érdekes paradoxon, hogy aki azt írja, hogy „minden ember egyenlőként teremtetett”, valamint akinek nézetei szerint az emberek rabszolgasorba döntése „fertelmes bűn”, mégis élete végéig rabszolgákat tartott. Jeffersonnak életében összesen mintegy hatszáz rabszolgája volt, és közülük csak kilencet szabadított fel. Ugyanakkor egyik rabszolgája, George Granger, aki a birtokát irányította, éves fizetést is kapott. Jefferson életének nagy részét ezzel az erkölcsi dilemmával töltötte, és különböző dokumentumokat dolgozott ki, amelyek megoldást javasoltak a problémára, de a rabszolgaság eltörlésére csak halála után kb. 40 évvel később, 1865. december 6-án került sor. Ekkor fogadták el az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítését („U.S. Constitution Thirteenth Amendment”), mellyel a rabszolgaságot az USA-ban törvényen kívülre helyezték.

Az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítése
(„U.S. Constitution Thirteenth Amendment”)

Jefferson 1801-től 1809-ig az Egyesült Államok harmadik elnöke volt. Az ő idejében vásárolták meg az akkori Louisiana terület a Franciáktól (mely akkor sokkal nagyobb volt, mint most). Felvették Ohio-t az unióba, megalapították az Orleans-területet, jött ki az 1804-es földtörvény, a tizenkettedik kiegészítés. Az ő elnöksége alatt történt a Lewis- és Clark-expedíció (ők voltak az elsők, akik szárazföldön átvágtak az USA keleti partjától a nyugati, csendes-óceáni partig, amely akkor még nem tartozott az Amerikai Egyesült Államokhoz), az 1807-es embargótörvény és a rabszolga-behozatal eltörlése.

Thomas Jefferson elnöki idejének lejárta után sem vonult vissza a közélettől. A Virginiai Egyetem megalapítása volt elnöksége utáni (és egyesek szerint egész életének) fő tevékenysége.

1826. július 4-én hunyt el, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján. Ugyanezen a napon halt meg John Adams is pár órával később. A monticellói birtokán temették el egy koporsóban. Ő volt az első elnök, akit nem kriptában helyeztek nyugalomra, mint George Washingtont és Adamset. A sírfeliratot saját maga írta.

„Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója.”

„Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója.”

Olvasnál még? Nyisd ki és válassz! 1. rész: Előzmények, utazás 2. rész: Első benyomások 3. rész: National Mall, Washington 4. rész: Capitolium, Washington 5. rész: Library of Congress, Washington 6. rész: Botanic Garden, Washington 7. rész: University of Virginia, Charlottesville 8. rész: Monticello 9. rész: The "Big Rock", Pohick Creek 10. rész: Lake Barcroft, Falls Church 11. rész: "Big Apple", New York City 12. rész: "The City that Never Sleeps", New York City 13. rész: In the RaiNY City, New York City 14. rész: Little Hungray, New York City 15. rész: Museum of Glass, Corning 16. rész: Watkins Glen State Park 17. rész: Old Fort Niagara 18. rész: Niagara Falls 19. rész: Statue of Liberty, New York City 20. rész: Ellis Island, New York City 21. rész: Brooklyn Bridge, New York City 22. rész: St. Patrick's Cathedral, New York City 23. rész: Felhőkarcolók, New York City 24. rész: Homestead Farm, Poolesville 25. rész: Great Falls Park 26. rész: West Potomac Park, Washington 27. rész: Arlington National Cemetery 28. rész: 9/11 Pentagon Memorial 29. rész: A szabadság bölcsője, Philadelphia 30. rész: Streets of Philadelphia 31. rész: National Cathedral, Washington 32. rész: National Museum of the American Indian, Washington 33. rész: National Air & Space Museum, Chantilly 34. rész: Halloween +1: A Szabadság-szobornál, New York City +2: Little Hungary, New York City +3: Mítosz, csoda és valóság, Niagara +4: Bartholdi mamáját mindenki ismeri - igen, TE is!, Poolesville

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Charlottesville MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Charlottesville

Az USA világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei

Thomas Jefferson MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Jefferson

Monticello MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Monticello_(Virginia)

Az Amerikai Egyesült Államok Népének Függetlenségi Nyilatkozata MAGYARul: http://mek.oszk.hu/02200/02256/02256.htm

LeRoutard útikönyv sorozat États-Unis Nord-Est c. kötete, 2013/2014-es kiadás, ISBN 978-2-01-245641-9



(A bejegyzésben található képek egy részét Laca és Laurent készítette.)