Varázslatos erdő és zarándokhely – A Pilis kapuja (Szerző: Cséfalvay Katalin)

A 2019-es vendégírói sorozat témája a „Magyarország különleges helyei”. E havi vendégírónk Cséfalvay Katalin, aki szerint „Az életben egyetlen biztos van, a változás.”. Történetek képekkel blogjában elsősorban Magyarország tájairól, hegyekről, növényekről, városokról olvashattok. Katalin és kis családja számára a rossz idő sohasem akadály! A természetben tett kirándulásaikról találtok leírásokat sok-sok klassz fényképpel illusztrálva. Inspirációért kukkantsatok be blogjára, vagy Facebook oldalára. Jó olvasást!

Varázslatos erdő és zarándokhely – A Pilis kapuja

Pilis.

Mi mindent rejt ez a szó? Hegyek között megbúvó falvakat, meredek lejtőket, zubogó vízeséseket, megmászandó sziklákat, csodás panorámát nyújtó hegycsúcsokat. Sokak számára szakrális hely, amely honfoglaló atyáink sírjait rejti, őseink lelkét őrzi.

Sok helyen, szinte váratlanul bukkanhatunk az erdőben fák között álló  táltos, keresztény vagy éppen buddhista emlékhelyekre. 

A Pilis kapuja

Pilisszántó pedig ezek közül is kiemelkedő hely. A Budai-hegységtől a Pilis hegységet a Pilisvörösvári-árok választja el, s az árok pilisi lábánál fekszik a falu, kapuként nyitva utat a hegy felé. A falu határából pedig több turistaút is indul a csodás panorámával kecsegtető Pilis-tető felé. Az úton számtalan természeti kincset fedezhetünk fel, remek kilátásban gyönyörködhetünk és több szakrális emlékhelyet is meglátogathatunk. Ezekből szedtem össze egy csokorra valót.  

A faluból már messziről látszik a hegyben éktelenkedő hatalmas tájseb, mely a földből bányászott mészkő kitermelése során keletkezett. Sok falusinak jelentett egykoron megélhetést a bányászat és a mészkő égetés.

Pilis Kapuja – Gyönyörűen faragott millenniumi emlékmű a Sziklaszínház bejáratánál

A bánya területe ma színházként is üzemel, valamint a bánya teteje zarándokhellyé alakult, ahol a  Csíksomlyói Búcsúval egy időben tartanak szentmisét pünkösd idején, ily módon is kifejezve a határon túli magyarsággal való kapcsolatot.

Mészégetők kútjából egykoron a kút mellett álló félgömb alakú mészégető kemencékbe hordták a vizet

Csillagösvény

A kúttól a bánya tetejéig vezető legkevésbé meredek út a Csillagösvény, mely afféle magyaros „kálvária”. Őseink fából faragott szobrai mellett elhaladva juthatunk fel a Boldogasszony kápolnáig.

A 7 stáció Smidt Róbert szőgyéni fafaragó mester munkája. Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb, Remete Szent Pál és Hunyadi Mátyás vigyázza lépteinket. Minden oszlopon hőseinkről szóló Arany János, Vörösmarty Mihály, Varsányi István pálos szerzetes és Juhász Gyula tollából származó versidézetet olvashatunk.

Végül egy haranglábbal összekötött kapun át eljutunk Makovecz Imre tervei alapján épült kőtemplomhoz.

Boldogasszony kápolna

Sajátos hangulata van ennek a kápolnának. Erdei úton felfelé kapaszkodva, őseink figyelő tekintetétől követve jutunk el a bejáratig. Előtte még elhaladunk a harang alatt és reméljük, hogy nem szólal meg pont a fejünk fölött. S mikor felérünk, hátunk mögött a templom védelméből szemlélhetjük a tájat, mely a „lábaink előtt hever”. Csodálatos, megnyugtató és felemelő érzés.

A kápolna ősi forma, mely az Árpád-kori fénytemplomokkal azonos lényegű. A templomról bővebb leírást Makovecz Utak oldalán olvashatunk.

A kupola tetején kialakított fénynyílás a pilisszántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta, mintegy beavató fénykapu a betérő zarándokok felett. A fénytöréses üvegberakást Buczkó György készítette el.

A kápolna felett az erdő sötétjéből vakítóan világít a Pilis Keresztje. Az eredeti 12 m magas, 6 m széles tölgyfa kereszt az erdélyi Hargitáról érkezett, de az elmúlt 17 évben teljesen tönkrement, így most felújítva láthatjuk.

„Népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket.”

Áldást osztó Jézus szobra két éve tekint alá a hegyről. A lábai alatt állva épp felém hintette áldását. A talapzaton a Szózat olvasható. „Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar!”

Úton a Pilis-tető felé

Innen nem vezet tovább kényelmes út a csúcs felé, csak egy keskeny, alig járt erdei ösvény, mely végül egy elég meredek, görgő sziklákkal elegy ösvényen csatlakozik be a zöld jelzésbe.  Igencsak megkönnyebbültem, mikor elértem végre a turistautat, mely innentől kezdve kellemes sétává alakult újra.

Jól látszik, hogy a Pilis hegység torlódott, pikkelyes szerkezetű röghegység, mely nagyrészt dolomitból és mészkőből áll.

Innentől az út kevésbé meredeken 4 km hosszan szerpentinszerűen kanyarogva vezet fel a 756 méter magas csúcsra.

Az éles kanyarokból több ponton is csodálatos (bár kevéssé fotózható) kilátás mutatkozik az előttünk fekvő tájra.

Előttünk Ziribár csúcsa, mögötte a Nagy-Kevély jobbra a Hármashatár-hegy és a Szénások magasodik, jó idő esetén még a János-hegyi kilátó is látszik.

Boldog Özséb-kilátó

Felérve a tetőre elhagyott rakétakilövő bázis betonbunkerei csúfítják el a hegyet, a csúcson azonban az egykori geodéziai mérőtorony alakították át kilátóvá, ahonnan 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk.

Boldog Özséb nevét 1250-ben említik először egy oklevélben, melyet a Szent Kereszt kolostor Santo mellett való építésekor írtak. Özséb ekkor alapította meg a „szent-kereszt remetetestvérek közösségét”, ami innen terjedt szét a világban Remete Szent Pál rendje, s a kilátó nevében őrzi emlékét.

 

Minden lépést kiélvezve, lassan ereszkedem alá a hegyről. Minden kanyar végén megcsodálom a lemenő nap fényeiben fürdő tájat. A szerpentin után elhaladok a bánya fölött. Innen már nem látszik sem a kereszt, sem a Pilis kapuja, sem a kápolna. Örülök a hegyeknek, a táj békés lankáinak, a természetnek. Erőt érzek magamban, hatalmas boldogságot, érzem az erdő minden rezdülését, az őseim suttogását, őrzöm a békét, a hitet, tudom, hogy nem vagyok egyedül, s örülök, hogy mindezt továbbadhatom.

A következő vendégíró Bene Marianna lesz, aki szerint kizökkenni a mindennapokból JÓ! Szerinte minden utazás különleges, akkor is, ha másik kontinensre, és akkor is, ha csak a szomszéd városba ruccanunk ki. Célja megismerni más kultúrákat, átélni sok-sok kalandot, és mindezt megosztani másokkal. Az Útitárs-Kalandozások a nagyvilágban nevű blogjában arra ösztönöz másokat, hogy mozduljanak, fedezzék fel a világot. Kukkantsatok be blogjára vagy Facebook oldalára. Jó olvasást!

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!