Albrecht Dürer Haus

Albrecht Dürer magyar származású bajor festő, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Lakóháza ma a festőóriásnak állít emléket.

Albrecht Dürer
Albrecht Ajtósi Dürer

Ifjabb Albrecht Ajtósi Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. - Nürnberg, 1528. április 6.) magyar származású bajor festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író, idősebb Ajtósi Albert aranyműves fia. Édesapja, idősebb Ajtósi Albert Gyula közelében, Ajtóson született. 1455. március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe, hogy az aranyműves mesterséget kitanulja. Ekkor kapta az „Ajtosi” nevet (Ajtó - Tür - Türer - frankosan zöngésedve Dürer).

1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, 18 gyermekük született, de csak három fiuk érte meg a felnőttkort.

Ifj. Albrecht harmadik gyermekként  látta meg a napvilágot.

Noha az ifjabb Dürer sosem járt Magyarországon, ápolta magyar gyökereit, amit többek közt az is mutat, hogy az általa tervezett családi címerben nyitott kapu található. Családi krónika című művében így ír a művész:

„Én ifjabb Dürer Albert atyám irományai szerint összeszerkesztém azt, hogy ő honnan származott, miként jutott ide és telepedett le, miglen megholt üdvösségesen. Isten kegyelme vele és mindnyájunkkal. Amen.” … „Idősb Dürer Albert Magyarországban született, nemes családból, Nagyváradon alul nyolcz mértföldnyire fekvő Jula nevü városka mellett egy Eytas nevü faluban, mely a nevezett városka tőszomszédságában feküdt. Családja lovak és ökrök után éldegélt.”

Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott.

Vándoréveit Colmarban, Bazelben, Strasbourgban, valószínűleg a Rajna középső vidékére és Németalföldre is eljutott.

1494 májusában tért vissza Nürnbergbe, és július 7-én feleségül vette Agnes Freyt. 

Kétszer is elutazott Itáliába, először csak Velencébe. Második alkalommal már híres művészként érkezett és Velence mellett Bolognába, Ferrarába és talán Rómába is eljutott.

Az 1509-ben vásárolta meg azt a Császári vár (Kaiserburg) alatt álló házat, mely 1420 körül épült, és mely otthona lett egészen a haláláig. A festő ebben a négyemeletes favázas házban lakott feleségével, anyjával, segédjeivel és inasaival együtt, mely nemcsak lakóházként, hanem műhelyként és boltként is működött.

A művész elutazott még Svájcba, Augsburgba és Németalföldre is.

Albrecht Dürer 1528-ban hunyt el otthonában. A nürnbergi Johannisfriedhofban (Szent János temető) temették el. Sírfeliratának jelentése magyarul: „Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve”.

Hazafias másolat
1801-ben a várost elfoglaló napóleoni erők igényt tartottak Dürer híres önarcképére
a párizsi „Musée Central”-ba. De Nürnbergben valaki titokban kicserélte az eredeti
példányt erre, és a franciák nem vették észre, hogy becsapták őket.
Napóleon 1815-es bukása után ez a példány gyakran gazdát cserélt.
Az eredeti önarckép 1805-ig Nürnbergben volt.

Dürer volt az első művész, aki alkotásait sajátos monogrammal látta el.
A jellegzetes ajtószerű A betű és a benne levő D hamar márkanév lett, amelyet utánozni is kezdtek.

Albrecht Dürer Haus
Albrecht Dürer Ház

Az 1828-ban Dürer halálának 300. évfordulója alkalmából tartott ünnepre Nürnberg város 1826-ban megvásárolta a házat, és egy emlékhelyiséget állított fel benne. 1871-ben, a művész 400. születésnapján a ház használatát és karbantartását átruházták az Albrecht Dürer Ház Egyesületre, amely azóta emlékműként és múzeumként működteti. Ez a világ első, festőnek szentelt múzeuma!

Nürnberget 1945 áprilisában alaposan szétbombázták a szövetséges erők, azonban Albrecht Dürer háza egyike azon keveseknek, melyek túlélték az óváros szinte teljes pusztulását. Súlyos károkat szenvedett ugyan (a tető egy része lerepült, és a külső falak ablakai és egyes szakaszai is kitörtek), de az épület soha nem gyulladt ki, és soha nem kapott közvetlen találatot. A háború végén is állt, és már 1949-ben helyrehozták a második világháború által okozott legnagyobb károkat. Kész volt a múzeumként való újbóli megnyitásra, és ezzel az óváros újjáépítésének fontos szimbóluma is lett. Így ez marad az egyetlen késői középkori művész-ház, amely az Alpoktól északra fennmaradt. Így -mondhatni- szó szerint Albrecht Dürer lába nyomát taposhatjuk benne.

Tiergärtnertorplatz, Detail mit Dürerhaus, Kupferstich (1714) von J. A. Delsenbach
Tiergärtnertorplatz, részlet A Dürer házzal, rézmetszet 1714-ből, J. A. Delsenbach munkája
(közkincs, forrás: wikipedia)

Blick auf das Albrecht-Dürer-Haus, mit dem Heiligen Georg des Pilatushauses rechts im Bild, 1907
Albrecht Dürer ház, a kép jobb oldalán a Pilátus-ház Szent György szobrával, 1907-ből
(közkincs, forrás: wikipedia)

Kriegsschäden am Albrecht-Dürer-Haus, 1944
Albrecht Dürer ház, háborús károk, 1944-ből
(Forrás: Bundesarchiv, wikipedia)

Albrecht-Dürer-Haus, Mai 1959
Albrecht Dürer ház, 1959 májusában
(Forrás: Bundesarchiv, wikipedia)

A belépő 6 €, audioguide (magyar nyelven sajnos nem) elérhető. A látogatás középkori ácsszerkezetes (Fachwerk) épület mind a négy emeletére kiterjed, és aki körbevezet minket (a fejhallgatón keresztül), az nem más, mint a ház asszonya, Agnes Dürer. J

A múzeumban nem találunk eredeti Dürer alkotásokat, csak kiemelkedő munkáinak másolatait. De így is megismerkedhetünk a művész életével és munkásságával, és bepillantást nyerhetünk a XVI. század hétköznapjaiba.

Láthatjuk a lakószobát, a konyhát a régi edényekkel, berendezésekkel együtt, a műtermet, a rézkarcnyomdát, a padlástérben pedig megtudhatjuk, hogy Dürer egy csillagásztól vásárolta a házat, és ő maga is érdeklődött a csillagászat iránt, sokszor kémlelte innen az eget. Az egyik szobában pedig kisfilmet vetítenek a festő munkásságáról.

A ház előtti téren van egy igen érdekes, hatalmas nyúl szobor is, amely Albrecht Dürer egyik leghíresebb alkotását, egy mezei nyulat ábrázoló akvarelljét idézi.

Ezen kívül több szobor (és nevükben középületek) is őrzik emlékét a városban. Az Albrecht Dürer tér közepén áll a művész 1840-ből származó bronzszobra. A tér egyik épületének falán lévő Dürer-plakett szintén 1840-ből származik. Születésének 500. évfordulójára a város a Maffeiplatztól (Maffei tér és metrómegálló) nem messze több utcát és teret nevezett el magyar településekről (Ajtoschstrasse, Gyulaer Strasse, Budapester Strasse, Budapester Platz). Albrecht Dürerről nevezték el a nürnbergi repülőteret is.

Vacsorázni ezúttal a reptér közeli Ziegelstein kerületben, a Grüne Au zum Brez'nwirt nevű helyre ültünk be.

Egyéb látnivalók és programok Nürnbergben >> ITT <<

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Albrecht Dürer MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Albrecht_D%C3%BCrer_(fest%C5%91)

Albrecht Dürer Haus hivatalos oldal, TÖBB NYELVen: https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/

Albrecht Dürer Haus NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Albrecht-D%C3%BCrer-Haus

(A bejegyzésben szereplő képek közül néhányat Laurent készített, 4 darab pedig a képek alatt megadott helyekről származik.)