Lateráni bazilika
„A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”
(„Omnium ecclesiarum Urbis et Orbis mater et caput”)
 |
| Középen a Lateráni bazilika, balra a kolostor, jobbra a palota |
A lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája, a római püspöknek (azaz a pápának) a székhelye. Megválasztásuk után a pápák a lateráni bazilikába mennek, és elfoglalják katedráját. A bazilikához épült palota a katolikus egyházfők székhelye volt a IV-XVI. század között. Ez eredetileg az előkelő római Lateranus család háza volt. Plautius Lateranust azonban Nero elleni összeesküvéssel vádolták, javait elkobozták, és a ház császári birtok lett. I. Constantinus megtérése után a pápának adományozta. Miltiadész tette a római püspök székhelyévé, és 313-ban már zsinatot tartottak itt.
A lateráni épületegyüttes bár Olaszország része, a Szentszék tulajdonába került az 1929-es Lateráni szerződés eredményeképpen. A lateráni épületegyüttes adott otthont, székhelyet és főtemplomot a pápáknak, mielőtt Avignonba, majd pedig a Vatikán területére tették át székhelyüket.
A templom teljes hivatalos neve a „Legszentebb
Megváltó és Keresztelő Szent János és János
evangélista Főszékesegyháza” (Arcibasilica del Santissimo Salvatore e
Santi Giovanni Battista et Evangelista in Laterano).
Az oszlopos előcsarnok alatt találhatók a bazilika
bejáratai, az ötödik (utolsó) jobbra, a Porta Santa (a Szent Kapu).
 |
| A bronzkapu |
 |
| Szent Kapu - Porta Santa |
Az öthajós,
hatalmas templom XVI. századi mennyezete és a gazdag márványmozaik-padló
lenyűgöző. A főhajó (16 m
x 87 m)
tartóoszlopai között nagy fülkékben az apostolok szobrai láthatók. A bazilika tele
van műkincsekkel, melyeket lehetetlenség felsorolni. A legjelentősebb a pápai
oltár fölött emelkedő gótikus stílusú márvány tabernákulum 1367-ből, mely Szent
Péter és Szent Pál apostolok koponyáit őrzi. A templom főoltárába beépítették
azt a faasztalt, amelynél még maga Szent Péter misézett (apostololtár).
Jelentős V. Márton pápa síremléke is a főoltár előtt/alatt, mellette Keresztelő
Szent János faszobra.
 |
| A főhajó a tabernákulummal és a mennyezet |
 |
| A főhajó és mennyezete |
 |
| Szent Tamás szobor az egyik pillérfülkében |
 |
| Szent Bertalan és Szent Simon szobor a pillérfülkékben |
 |
| A főhajó mennyezete |
 |
| A főhajó mennyezete |
 |
| Cosmata padlóburkolat |
 |
| Tabernákulum |
 |
| Tabernákulum |
 |
| Tabernákulum |
 |
| Tabernákulum |
 |
| Orgonasípok |
 |
| V. Márton pápa síremléke a főoltár előtt/alatt, mellette Keresztelő Szent János faszobra |
 |
| Mellékhajó |
 |
| Mellékhajó |
Az apszisbeli boltív tetején láthatjuk a Megváltó
óriási mellképét angyalok között. Alatta egy dombból kiemelkedő nagy
kereszt és jelképes „Új Jeruzsálem" látható, a négy evangéliumot
szimbolizáló folyóval. A kereszt lábánál Mária áll apostolokkal, Szent
Antallal, Szent Ferenccel és a képet megrendelő IV. Miklós
pápával. Lejjebb, az apszis csúcsíves ablakai között apostolok képei, mellettük
két ferences barát térdepel.
 |
| A szentély XII. századi mozaikdíszítése |
 |
| A szentély XII. századi mozaikdíszítése |
 |
| A szentély XII. századi mozaikdíszítése |
 |
| A szentély XII. századi mozaikdíszítése |
 |
| A Cathedra Roman, a pápai trón |
Magyar vonatkozású a II. Szilveszter pápa sírja felett
látható 1909-ben készült dombormű, mely azt a történelmi eseményt ábrázolja,
amikor II. Szilveszter átadja a magyar küldöttségnek a szent koronát.
Tűzvészek és földrengések pusztították a templomot, a barbár
inváziók során többször kirabolták, de mindig újjáépítették, sőt bővítették, tovább díszítették, műkincseinek számát gyarapították. A székesegyházban
található egy pici, kegytárgyakat bemutató múzeum is. Ide még épp bejutottunk.
 |
| Szent János evangélista láncai, melyek akkor voltak rajta, mikor Efezusból Rómába vitték |
Itt
találtunk több francia vonatkozású tárgyat, melyekhez érdekes történet
kapcsolódik. Az útikönyvben olvastuk, hogy a mindenkori francia államfőnek jár
a „Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház első és tiszteletbeli
kanonoka” vatikáni cím. A francia köztársasági elnökök ezt a tisztséget a
királyoktól örökölték. Elsőként XI. Lajos kapta meg 1482-ben. 1604-ben
újították meg ezt a hagyományt, miután a hugenotta IV. Henrik áttért a
katolikus hitre. A clairaci bencés apátságot jövedelmével együtt a lateráni
bazilikának adta, viszonzásul pedig a főszékesegyház káptalanja ezt a
tiszteletbeli kanonoki címet adományozta Franciaország mindenkori vezetőjének.
Nem mindenki élt vele, de korábban Nicolas Sarkozy, és az ország jelenlegi
miniszterelnöke, Emmanuel Macron igen. Így szerepel a feliraton Nicolas Sarkozy
neve.
A templomhoz tartozó XIII. századi kolostorkerthez a bal
kereszthajóból nyílik a kijárat. Változatosan faragott, berakásos oszlopokkal
díszített keresztfolyosójára már nem mehettünk ki, mert az sajnos korábban zárt
be, mint amire odaértünk.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél
lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó
blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes
tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
LINKEK / FORRÁSOK
LeRoutard útikönyv sorozat Rome c. kötete 2015-ös kiadás,
ISBN 978-2-01-245906-9
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét
Laurent készítette.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése