Nagy körút SRÍ LANKA szigetén - IV. rész

Kandy - Peradeniya - Kadugannawa - Pinnawela - Nuwara Eliya

2015. 02. 17.

Kilátás a szálloda tetőteraszáról Kandy városára

Szokás szerint korán keltünk, reggeli, majd indulás Kandy belvárosába. Le a hegyről megint egy kis busszal mentünk, a csomagjaink pedig egy másik autóban jöttek utánunk, ugyanúgy mint előző este. Majd átszálltunk a nagy buszba, és elindultunk a belvárosba.

Temető

Az ország központjában 490 méter magasan fekvő Kandy volt Srí Lanka utolsó szingaléz királyi fővárosa. 1592-ben vált fővárossá, amikor az ország tengerparti területeit már elfoglalták a gyarmatosító portugálok. A portugálok után a hollandok és az angolok is indítottak támadásokat Kandy ellen, de az sokáig sikeresen ellenállt. 1815-re azonban felőrölték a függetlenségi erőfeszítéseket, és az ország ezen utolsó szeglete is angol gyarmat lett. Az utolsó királyt és minden törvényes trónörököst Indiában börtönöztek be.

Jelentőségét még ma is őrzi, ugyanis ez az ország vallási és kulturális központja. Zöld erdős dombokkal közrevett központjában egy mesterséges tó található (Kandy-tó), e körül találhatóak a legfontosabb látványosságok.

A Kandy-tó létrejötte a Kandy Királyság utolsó uralkodója Sri Wickrama Rajasingha nevéhez köthető: ő záratta el gáttal a város közepén húzódó völgyet 1807-ben. A tó közepén lévő szigeten volt a király háreme, ahová bárkájával áthajózott udvarhölgyeihez, amikor kedve támadt.

Az egykori Királyi Palota egyik épületében kialakított Szent Fog Temploma (Dalada Maligawa templom) a buddhista vallás egyik legszentebb helye, ahova az egész világból érkeznek zarándokok. A Szent Fog Temploma UNESCO világörökség.

A legenda szerint a fogat Buddha testének hamvasztásakor mentették ki a lángok közül i.e. 543-ban, és egy indiai hercegnő, Hemamali hajkoronájába rejtve került a szigetre az i.e. 4. században. Elsőként az akkori fővárosban, Anuradhapura-ban helyezték el, majd ettől kezdve a mindenkori királyi székhellyel együtt vándorolt. A királyok nagyon ragaszkodtak a szent ereklyéhez: a közhiedelem úgy tartotta, hogy csak az tud az egész ország felett uralkodni, aki a Szent Fogat birtokolja. 1283-ban egy indiai támadás során elvitték a szigetről, de hamarosan visszakerült Parakramabahu királynak köszönhetően, majd a 16. század végétől Kandy-ben őrizték.

Anuradhapura-ban alakult ki az évente megrendezett díszes ünnepség, a Szent Fog körmenet (Esela Perahera), amely később itt Kandyben is folytatódott, ahova később a szent fog került. A felvonulást a kedvező termés, és az ehhez szükséges esők érdekében tartják, pompás díszletek közt. Az ünnepség során csak a fogat tartó dobozt lehet látni, mint ahogy a templomban is, magát a fogat a nagyközönség nem tekintheti meg. Mint minden hasonló ereklye esetében, sokan megkérdőjelezik a fog eredetiségét, de ez nem téríti el a hívőket annak imádatától. A templomba napkeltétől napnyugtáig folyamatosan áradnak a hívek.

A bejáratnál 1998 óta biztonsági őrök ellenőrzik a belépni kívánókat, abban az évben ugyanis tamil merénylők bombát robbantottak a szent helyen. A templomot azóta csak két ellenőrzött bejáraton keresztül lehet megközelíteni.

A Királyi Palota kései kandy stílust mutató épülete az ország utolsó királyának uralkodása idején, a 19. században nyerte el mai formáját. A palotanegyedet egykor pártázatos kettős fal és közöttük húzódó vizesárok védte.

Az ereklyéhez vezető, festményekkel díszített folyosó

A templom bejáratától oszlopcsarnokon át jutunk a zárt udvarban álló szentélybe, melyet a kolostor épületei fognak közre. Külső falait, oszlopait dús ornamentika, szörnyeket, virágokat, vallási jelképeket ábrázoló faragások díszítik.

Az ereklye az emeleti szinten található, az oda vezető feljáró fordulóiból kisebb szentélyek nyílnak.

A belső szentélynek három ajtaja van, a nap folyamán időről-időre kinyitják, hogy látni lehessen a dagoba formájú kb. 1 méter magas ereklyetartót, de sajnos ellentmondásos információkat kaptunk, hogy pontosan hány órakor. És sajnos pont nem akkor, míg mi ott voltunk.

Ennyi amit a hívők láthatnak, ha kinyitják az ajtót

A rengeteg virágtól nagyon jó illat lengi be a teret

Mi is vittünk virágot

A falrendszer déli sarkán nyolcszögletű torony áll, mely Rajasingha király idején ola-gyűjtemény (pálmalevélre írt kéziratok) őrzőhelye volt, míg ma buddhista könyvtárként funkcionál. (Az ola kéziratok készítése: A szerzetesek először belekarcolják a szöveget a palmira vagy talipot pálma csíkokra vágott, szárított levelébe. Ezután olaj és őrölt faszén keverékéből készített festékkel bekenik a levelet, így kitöltve a mélyedéseket. Az ola levelek szélét megperzselik, így védik azokat a termeszektől és egyéb rovaroktól.)

Egy nagy teremben freskókon bemutatják a Szent Fog történetét. Alatta körben a falak mentén Buddha szobrok láthatók.

Buddha születése

(Lumbini-ben született (mai Nepál) Gautama Sziddhártha néven,

édesanyja Májá déví királynő )

Többéves remeteség, aszkézis és vándorlás után egy fügefa alatt ülve (Bodh-Gajában) Gautama úgy döntött, nem mozdul el onnan, amíg meg nem találja a lét szenvedő mivoltának feloldását, azaz amíg el nem éri a megszabadulást. Mivel remetesége előtt pazar kényelemben élt, az aszkézis idején pedig veszélyes önsanyargatásig vitte a gyakorlatokat, elhatározta, hogy egyiket sem fogja követni, hanem a középutat kell kipróbálnia. Elméje tisztává és csendessé vált. Hat évvel azután, hogy elhagyta a palotát, április-május hó egy hajnalán buddhává, megvilágosodottá vált.

Buddha Kushinagar-ban (mai India) halt meg. Testét elhamvasztottát, ereklyéit 8 felé osztották.

Ezen ereklyék jelentős része Srí Lanka-n található.

Bal szemfoga itt Kandy-ben a Szent Fog Templomban van.

Az ereklye az éppen aktuális királynál volt: a közhiedelem úgy tartotta, hogy csak az tud az egész ország felett uralkodni, aki a Szent Fogat birtokolja.

Próbálták megsemmisíteni is; de mikor össze akarták törni a fogat, az felrepült.

A fog egy indiai hercegnő, Hemamali hajkoronájába rejtve került Srí Lanka-ra az i.e. 4. században.

Az Esala Poya nap alkalmából évente egyszer körmenetet tartottak, mikor is egy elefánt hátán körbevitték a városban a fogat.

Az angolok az uralmuk alatt betiltották ezt a körmenetet, de mivel a jó termés elmaradt, visszavonták döntésüket, és újra engedélyezték azt.

1815-ben itt írták alá a Kandy Egyezményt: miután az angolok elfoglalták Kandy-t, véget vetettek a királyságnak, ugyanakkor ezzel az egyezménnyel megerősítették a szingaléz nemesek kiváltságait és a buddhizmust elismerték hivatalos vallásként.

A palotakertben látható nyitott oszlopcsarnok volt a királyi fogadóterem. A csarok mögötti koloniális épület is a palota része volt, történelmi vonatkozása, hogy 1815-ben itt írták alá a Kandy Egyezményt: miután az angolok elfoglalták Kandy-t, véget vetettek a királyságnak, ugyanakkor ezzel az egyezménnyel megerősítették a szingaléz nemesek kiváltságait és a buddhizmust elismerték hivatalos vallásként.

A harang a templom udvarán régen az ima idejét jelezte.

Egy kis épületben egy kipreparált elefántot látni. Ez az elefánt volt az, amelyik hosszú-hosszú évekig az Esala Perahera körmenet alatt a hátán vitte a Szent Fog ereklyetartót. Ezt évente egyszer rendezik, a július-augusztus időszakára eső holdtölte, az Esala Poya nap alkalmából megtartott perahera országos hírű, 10 napon át tartó esemény alkalmával. Ez a fesztivál a hívők mellett számos turistát is vonz a városba.

Így vitte magán az elefánt az ereklyetartót.

Kellékek,melyeket a körmenet alatt használtak

A díszes szökőkutat a wales-i herceg látogatásának tiszteletére építették a környék kávéültetvényesei 1875-ben, ami az ország kávékorszakának utolsó időszaka volt. (Az angolok először kávéültetvényekkel próbálkoztak, majd miután azok kipusztultak, a teával próbálkoztak.)

A kertben egyéb szobrok is láthatók. Az egyik Madduma Bandara Ehelepola gyermek hősnek állít emléket, akit Sri Vikrama Rajasinha kandy király parancsára végeztek ki. Azért kellett meghalnia, mert apja támogatta az angolok elleni lázadást. Ezért míg az apa távol volt otthonuktól, a családot (feleségét, 2 lányát és 2 fiát) elfogták és kivégezték. A nők nyakára nehéz köveket kötöttek, majd a Bogambara tóba dobták őket. A két kisfiút lefejezték. Mikor Madduma Bandara látta, hogy bátyja fél a haláltól, előrelépett, és megkérte a végrehajtókat, hogy őt öljék meg előbb, majd testvérének ezt mondta: Ne félj a haláltól kedves bátyám, megmutatom neked hogy nézz szembe vele.

Wariyapola Sri Sumangala egy buddhista szerzetes volt, aki a 19. század elején élt. Sri Sumangala arról ismert, hogy levette a brit zászlót és újra felvonta helyébe a szingaléz oroszlános zászlót, az egyezmény előtt, amelyben átadták az ország irányítását a briteknek 1815-ben. Később az 1818-as zendülés idején elvitte a Szent Fog Ereklyét a Szent Fog Templomából, és átadta azt a lázadás vezetőinek. Letartóztatták, és elítélték árulásért ugyanabban az évben.

Innen egy drágakő múzeumba mentünk. Először egy videót láttunk arról, hogy hogyan bányásszák a köveket. Hát mit ne mondjak, elég embert próbáló feladat, mivel a köveket a víz alól emelik ki, és bizony annak, aki a víz alá megy, jó sokáig bírnia kell szusszal, mert egyrészt mélyre megy, másrészt ki kell mernie egy adag földet, majd azt a felszínre juttatnia. Ott aztán szitálják, válogatják a köveket, és ha szerencséjük volt, akadt is közte valami értékes.

Srí Lanka-n mint ősidők óta, ma is nagy mennyiségben bányásznak különböző drága- és féldrágaköveket. Az országra legjellemzőbb és egyben legjobb minőségű kő a kék zafír, de kapható rubin, és egyéb drágakő is. A bányászat központja Hambantota környéke.

Ehhez a helyhez is tartoznak boltok, és körül lehetett nézni, vásárolni is. Laca kiment cigizni. Ekkor elkapta őt egy fűszer árus. És mivel volt idejük, Laca megtanította neki magyarul, hogy mit kell mondani a többeiknek, ha kijönnek. "Szia, fűszer egy dollár." :-) Ennek a kis nyelvleckének a végére értem ki, én voltam az első, akit a kisöreg "letámadott". Aztán persze megbeszéltük, hogy Laca az öcsém, és innentől egyebekről is beszélgettünk, mert a kisöreg tök jól tud angolul. Aztán persze lett biznisz is.

A következő megállónk a Peradeniya Botanikus Kertnél volt. A park létrejötte a 14. századra tehető, ez a Mahaweli folyó által körbeölelt földdarab a kandy uralkodók kedvelt pihenőhelye volt, majd az egykori királyi park helyén hozták létre az angolok a közel 60 hektárnyi területen fekvő botanikus kertet. 1824-ben nyitotta meg kapuit. Ma a világ leghíresebb trópusi botanikus kertjei között tartják számon.

A park területén látható egy hatalmas mahagóni fa (rögtön a bejáratnál), fűszerkert, pálmakert, bambuszfélék, gyógynövény kert, orchidea ház, egy különlegességnek számító fa gyűjtemény, melynek darabjait ide látogató hírességek ültették el, egy Srí Lanka alakú tavacska, és a fákon tanyázó rengeteg denevér.

Palánta ház

Na, ez mire hasonlít???

(Chintha-val sokat nevettünk ezen.)

Orchidea ház

Kénytelen voltam a sok gyönyörűséget egy képbe összerakni...

Királypálma sugárút

Hírességek kertje

A fákat az ide látogató híres emberek ültették

(A teljesség igénye nélkül: Manea Manescu Románia miniszterelnöke 1976-ban (nem sokkal a születésem után), Pham Van Dong Vietnam miniszterelnöke, Indira Ghandi India miniszterelnöke 1967-ben, Anna hercegnő az Egyesült Királyságból, György király és Mária királynő 1901-ben, és még nagyon sokan mások...)

Bambuszok

A Cook's Pine Avenue fáin tanyázó denevérek

Srí Lanka alakú tó

Pálma termés

Innen visszamentünk Kandy-be, ahol az Aloy Restaurant-ban ebédeltünk.

Itt megint belebotlottunk a fűszerárus bácsiba. Volt időnk megint nyelvet tanulni, de ezúttal ő tanított minket. És volt idő egy közös képre is.

Következőnek egy Teaháznál álltunk meg, ahol ezer féle tea közül lehetett válogatni, vásárolni. Természetesen kóstolót is kaptunk. (A teáról bővebben később, amikor egy teagyárba látogatunk.)

Srí Lanka-n 6 féle teát különböztetünk meg egymástól, a termőterület szerint.

Utunk a kanyargós, csodás panorámájú szerpentinen, illetve a Kadugannawa-hágón vezetett tovább. Kadugannawa-ban van egy kisebb szabadtéri múzeum, mely az útépítéshez használatos korabeli eszközöket, gépeket mutatja be. Colombo-Kandy között épült a szigeten az első modern autópálya. A nem kis mérnöki teljesítménynek számító út építési munkálatai 1820-ban kezdődtek, Dawson kapitány irányítása alatt. Dawson kapitány a projekt alatt életét vesztette. A környék másik látványossága, a Dawson torony neki állít emléket.

Tovább utaztunk Pinnawela-ba, az elefántárvaházba, ahol a dzsungelben árván maradt állatokat gondozzák és munkára tanítják. Az árvaházban nem csak elefánt bébik, de felnőtt állatok is szabadon kószálhatnak, természetesen gondozóik folyamatos felügyelete mellett. Pinnawela városkában napjában kétszer megáll egy rövid időre az élet: a forgalmat leállítják, az árusok kiállnak boltjaik ajtajába, a turisták pedig izgatottan várják a Maha Oya (időszakos) folyóhoz le-, illetve onnan visszaterelt elefántcsorda vonulását. A Pinnawela Elefántárvaházban élő elefántok nem vadak, ugyanakkor nem is háziasítottak, ezért a mahout-ok (elefánt gondozók) nem engedik hozzájuk túl közel a látogatókat. Pinnawela-ban délelőtt és délután is leviszik az elefántokat a Maha Oya-hoz fürdeni. Mi a délutáni fürdetésre értünk oda, megvártuk a végét, és hogy az elefántcsorda elvonuljon előttünk, majd követtük őket az út túloldalán lévő árvaházba, ahol az állatok etetését néztük meg. A bártabbak meg is etethették őket, illetve lehetett kiselefántot simogatni is. Én a simogatást vállaltam be, ami nagyon furcsa érzés volt; az „kis”elefánt fején lévő szőr ugyanis nagyon erős, olyan volt, mintha egy drótkefét simogatnék. :-)

VIDEO!!!

Na, gyere közelebb, hagy simogassalak meg!!!

Olyan, mintha egy drótkefét simogatnék...

Vissza a természetbe...

avagy az elefántkaki újrahasznosítása

(eszik, kakil, főzés, papír)

Az árvaház után kettévált az eddig 28 fős csoportunk; azok, akik a kis körútra fizettek be, mentek vissza Negombo-ba, a hotelbe. A csapat másik fele pedig Chintha-val és Angela-val ment tovább Nuwara Eliya-ba. Mivel mi voltunk kevesebben (10-en plusz Chintha-ék) mi szálltunk át egy kisebb buszba, a többiek meg mentek tovább a régi busszal.

A Nuwara Eliya-ba vezető út az ország legfestőibb, hajtűkanyarokkal, kisebb vízesésekkel tarkított tája.

Utunk során érintettünk egy újabb UNESCO Világörökséget: Srí Lanka központi hegyvidékét. Srí Lanka központi hegyvidékén három nemzeti park alkot egy világörökséget: az Ádám-csúcs, a Knuckles Range és a Horton fennsík.

A 2243 méter magas, kúp alakú Ádám-csúcs a világ egyetlen olyan hegye, melyet négy világvallás hívői is szentnek tartanak. A hegy csúcsán található az a lábnyomra emlékeztető sziklaképződmény, melyről a buddhisták azt tartják, hogy Buddha hagyta maga után, mikor harmadik alkalommal látogatott a szigetre. A hinduk szerint ez Siva istennek tulajdonítható, míg a Srí Lankára érkező keresztények Szent Tamás apostol ereklyéjének tartották, melyet a legenda szerint mennybemenetelekor hagyott a sziklaszirten. Az muszlimok szerint Ádám a Földre érkezésekor itt tette le először a lábát, és végül e teória alapján nevezték el az Ádám-csúcsot.

A Knuckles Range egy olyan hegyvidék, amely az egész ország kis mikrokozmosza: a különböző magasságokban megtalálható itt Srí Lanka minden éghajlati zónája, annak növény- és állatvilágával együtt.

A Horton fennsík egy védett terület Srí Lanka középső részén, mely a tengerszint felett 2100-2300 méter magasan fekszik. Az erdős-füves területen számos őshonos állat él, különösen a madárvilág gazdag. A három park közül ez az egyetlen, melyet a látogatók egyénileg is bejárhatnak, bár csak kijelölt útvonalon. A park bejáratától 4 km-re található a Világvége pont, ahol a sziklafal 870 métert zuhan.

Srí Lanka legmagasabb pontja 2524 m (Pidurutalagala), mi kb. 2000 m magasságig mentünk fel, majd aztán le, a szállásunkhoz, Nuwara Eliya-ba. Utunk végig szerpentines volt, magas hegyek között kanyarogtunk fel és le, kis falvak, folyók vízesések, buddhista és hindu szentélyek között.

A Galway Forest Lodge-ban szálltunk meg, ahol a magasságnak és a kései órának megfelelően elég hideg is volt. Így jól jött az otthonról kényszerből magunkkal hozott dzseki, ami addigra már a bőrönd aljára került. A szobák is nagyon hidegek voltak, még szerencse, hogy hoztak bele mobil fűtő berendezést, különben ott fagytunk volna meg. Lacával megint kettesben mentünk le vacsorázni. Szerencsénk volt, hogy még kiszolgáltak bennünket, de így is mi voltunk az utolsók, a pincérek már készítették elő a terepet a másnapi reggelihez. Sajnos a kaja nem volt a legjobb, egyrészt az első két választásom nem volt, így nehezen választottam egy újabb kaját, másrészt a Kassapa Lions Rock Hotel éttermének Devilled Prawns-a nagyon magasra tette a mércét… ez meg sem közelítette azt.

Galway Forest Lodge  - http://www.galway-forest-lodge-nuwara-eliya-sri-lanka.lakpura.com/

ELŐZMÉNY ITT, ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

LINKEK/FORRÁSOK

Buddha-ról bővebben MAGYARul itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha

Madduma Bandara-ról bővebben ANGOLul itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Madduma_Bandara_Ehelapola 

Warijapola Sri Sumangala-ról bővebben ANGOLul itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Wariyapola_Sri_Sumangala