Château de Blois
(Blois kastélya)
Cím: Place du château, 41 000 Blois, Franciaország
Telefon: +33 2 54 90 33 33
e-mail: contact@chateaudeblois.fr
Honlap: www.chateaudeblois.fr
GPS: 47.585397, 1.330424
Nyitva tartás, árak: http://en.chateaudeblois.fr/2040-prepare-your-visit.htm
Van magyar nyelvű tájékoztató füzet!!
Blois városa, Loir-et-Cher megye központja
Franciaország középső részén, a Loire mentén
található. Franciaország kulturális és történelmi városa címet
viseli.
Germánok, bretonok, vikingek… Keresztények, zsidók,
protestánsok… vallásháborúk, erőszak, rombolás… Grófság, királyság… drámák,
ármányok és hatalmi játékok… Ez mind Blois. A város, melynek kastélyában a
francia királyi udvar titkait, 7 király és 10 királyné sorsát ismerhetjük meg.
Az autót egy mélygarázsban hagytuk, ahonnan körbe kellett sétálnunk a kastély hátulját, hogy elérjünk a bejárat előtti térre.
Mielőtt bementünk volna a kastélyba, megebédeltünk. Van egy szuper
rendszer, ami szinte mindenhol elérhető: egy bizonyos összegért kérhetsz menüt,
mely tartalmaz egy előételt, egy főételt, egy desszertet, és vizet. Általában
2-3 variációból válogathatja össze az ember, amit enni szeretne. Más üdítőkért,
illetve kávéért külön kell fizetni. Mi is egy ilyen helyet választottunk lent a
vár tövében. A piros napernyős teraszon ültünk le, ott fogyasztottuk el a három
fogást, amivel szokás szerint púpra laktunk.
Terrine Maison |
Blinis á la Scandinave (Blinis, créme fraiche, citron, saumon fumé) |
Faux filet grillé, frites et salade |
Confit de canard, pommes grenailles, persillées et salade |
Mousse au chocolat "maison" |
Créme brulée á la vanille Bourbon |
Café gourmand |
A Blois királyi kastély viszonylag keskeny, de gótikus faragványokkal díszített kapubejárata felett XII. Lajos lovas szobra látható, a falon pedig több helyen jelképe, a tarajos sül.
Blois kastélyának építészeti stílusa igen
változatos, négy korszakból származó és négy különböző stílusban készült négy
szárnya csaknem teljesen körülveszi az udvart. A bejárattal szemben a Gaston
d’Orléans-féle klasszicista tömb, jobboldalt az I. Ferenc által épített palota,
baloldalt pedig a XII. Lajos által emelt szárny található, végében a
kápolnával. Az épület szép példája a francia építészet XIII. és XVII. századok
közötti alakulásának.
Gótika – A középkori kastély, XIII. század
A X. században emeltetett várat a Loire jobb partján
magasodó dombra Thibault, a város grófja. Egy századdal később Blois-i
István gróf, Hódító Vilmos unokája, akiből azután angol király lett,
valódi kolosszussá alakíttatta át a kastélyt. A középkori kastélyból mára
csak a főúri terem, azaz a rendi országgyűlés terme maradt meg. Ez Franciaországban
a legnagyobb megmaradt XIII. század eleji gótikus rendi országgyűlési terem.
Lángoló gótika – XII. Lajos szárny, 1498-1501
A vár 1391-ben az Orléans-család birtokába került, itt látta
vendégül Charles d’Orléans Villont is. Itt született fia, a
későbbi XII. Lajos francia király, ekkor vált Blois vára királyi
rezidenciává. Ő kezdte meg a kora középkori vár átalakítását, gótikus stílusban
készíttette el az épülettömb két szárnyát a XV. század végén. Az
1498-1501 között téglából és kőből épített épületszárnyra a flamboyant gótikus
stílus jellemző, ahol az északi hatású elemekkel keverednek az olasz eredetű
díszítések. A XII. Lajos-szárny első szintje dísztelen, de a magas tetőből
előreugró ablakokat dúsan faragott kőcsipke veszi körül. Belül árkádos
földszintje van. Az épület végében van a gótikus várkápolna.
Reneszánsz – I. Ferenc szárny 1515-1520
I. Ferenc, a reneszánsz uralkodó, akinek egy időben Blois
vára volt a legkedvesebb tartózkodási helye, reneszánsz palotát emelt az udvar
másik szárnyában. (Ő volt az építtetője Chambord kastélyának, ő hívta meg és
szállásolta el Leonardo da Vincit a Clos Lucé udvarházban, ő maga pedig
ekkoriban a közeli Amboise kastélyban élt, és gyakran járt vadászatokra a
Chenonceau kastélyba.)
I. Ferenc reneszánsz palotájára franciás szerkezeteken
alkalmazott olaszos stílusú díszítések jellemzők. A homlokzatot az udvar felől
szobrok, kőfaragások díszítik. Sok helyen láthatjuk I. Ferenc király jelvényét,
a szalamandrát, és felesége, Valois Klaudia hermelinjét. Az
épület ékessége az I. Ferenc-lépcső, mely egy külső csigalépcső. Az épületben
van az a szoba, ahol 1589 januárjában Medici Katalin elhunyt. Itt látható I.
Ferenc dolgozószobája is, melynek gazdagon faragott faburkolata titkos fiókokat
rejt. A kastélyban van az a nagyterem is, ahol a rendi gyűlés ülésezett. És itt
található III. Henrik kazettás mennyezetű dolgozószobája, és az előszoba,
ahol Guise herceget meggyilkolták.
Klasszicizmus – Orléansi Gaston szárny, 1635-1638
A François Mansart által 1635-38 között Gaston d’Orléans
herceg, XIII. Lajos öccse számára épített, ám befejezetlenül maradt szárny
a francia klasszicista építészet remekműve. Fő éke az egymásba illeszkedő,
allegorikus szobrokkal díszített lépcsőháza. Az épület fölé kupola magasodik,
jobb szárnyában a városi könyvtár kapott helyet, a bal szárnyat ünnepi
fogadásokra, tanácskozásokra alakították ki.
A látogatást a földszinten kezdtük.
A rendi országgyűlés termét 1214-ben építtette VI. Thibault
gróf. Blois grófjai bírósági tárgyalóként használták. 1576-ban és 1588-ban
kétszer adott otthontt a III. Henrik által összehívott rendi országgyűlésnek.
Az építészeti termekben a kastély különböző szárnyainak eredeti
szobrait láthatjuk. Ezek a termek voltak az I. Ferenc szárny konyhái.
Az ismertető termekben az építkezés fázisait illetve a
helyhez kötődő történelmi személyiségeket ismerhetjük meg.
Felmentünk az I. emeletre.
I. Ferenc, majd Medici Katalin lakosztályai
Ezekben a lakosztályokban nem csak I. Ferenc, majd Medici
Katalin, de később II, Ferenc és Stuart Mária, III. Henrik, Gaston d’Orléans is
lakott.
Királyi terem
A királynő hálószobája
Felmentünk a II. emeletre.
III. Henrik alatti királyi lakosztályok
Vallásháborúk kabinet
Visszamentünk az I. emeletre a Szépművészeti Múzeumhoz.
A város Szépművészeti Múzeuma (Musée des Beaux-arts de la ville) a kastély XII. Lajos szárnyában található. Kb. 35 000 műtárgy,
festmények, szobrok és szőttesek vannak itt kiállítva. Olyan művészek munkái
láthatóak itt mint pl. Ingres, Rubens, Boucher, Brueghel... A „francia múzeum”
jelöléssel rendelkező kollekció másik részét az I. Ferenc szárny királyi
lakosztályaiban, illetve ideiglenes tárlatokon mutatják be.
Visszamentünk a földszintre, ki az udvarra.
A Gaston d’Orléans szárny épülete fölé kupola magasodik. Fő éke
az egymásba illeszkedő, allegorikus szobrokkal díszített lépcsőház. Itt
láthatók az időszakos kiállítások. (Ezúttal a termek zárva voltak.)
A gótikus Saint-Calais várkápolna a XII. Lajos-szárny
végében van. A XII. Lajos uralkodása alatt épült kápolnát 1508-ban szentelték
fel. Max Ingrand (1957) ablaküvegei több alakot és eseményt felidéznek a
kastély történetéből.
A Foix-toronyhoz sétáltunk, amely a XIII. századi erődítmény
maradványa, és ahonnan rálátni Blois városára, a Loire völgyére és a Saint-Nicolas
templomra.
Innen pedig indultunk haza.
Loire MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Loire
Loire menti kastélyok MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Loire_menti_kast%C3%A9lyok
Franciaország világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei
Blois MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Blois
A helyszínen kapott tájékoztató füzetek.
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
Úristen, annyi kastélyban jártok, hihetetlen, már készíthetnél egy kastély vezető könyvet! ;-)
VálaszTörlésEz volt az utolsó! :-) A 3 napba 7 kastély fért bele.
TörlésÉrdekes, hogy miért választ egy uralkodó tarajos sült szimbólumnak. Már az előző bejegyzésben is felfigyeltem rá. Nem épp tipikus állat, melyet nemes tulajdonsága vozóvá teszi, mint oroszlán, sas, holló stb.
VálaszTörlésWikipedia ezt írja róla:
VálaszTörlésA régi időkben nagy becsben tartották a tarajos sülöket. Ették húsukat, ami állítólag nagyon ízletes, de sok mindenre felhasználták a tüskéket is. A horgászok például úszóként használták. A tüskék tulajdonképpen megkeményedett szőrszálak. A fiatalok tüskéi természetesen még egészen puhák. A tarajos sül ugyan veszély esetén valamennyire össze tud gömbölyödni, miközben csaknem tüskés golyóvá válik, de ezen a téren a sünnel - amellyel egyébként nem áll rokonságban - nem versenyezhet. A tüskék sokkal inkább konvergens evolúcióra utalnak, a sünök ugyanis a meglehetősen ősi rovarevők, míg a tarajos sül és a többi gyalogsül rágcsáló. Így aztán sokkal közelebbi rokonságban áll a házi egérrel vagy a patkánnyal. Sok találgatásra adtak okot azok a régi híresztelések, miszerint a tarajos sülök képesek arra, hogy tüskéiket nyílként a támadó felé röpítsék, úgy, hogy az mélyen beleáll annak húsába vagy akár egy deszkába is. Való igaz, ha az állat csörögve, zörögve rázza tüskéit, a lazán álló tüskék kirepülhetnek, és eltalálhatják az ellenséget. Nem lehet szó azonban célzott „lövés”-ről, sokkal inkább találomra történő „tüskedobálás”-ról, amely azért néha célba talál.
Mindenesetre tényleg érdekes, és egyedi szimbólum. :-)