Köpenick

A Schloss Köpenick a brandenburgi Hohenzollern-ház barokk vízi palotája, amely a Dahme folyó szigetén áll, egy angol stílusú parkkal körülvéve. Róla kapta nevét Köpenick, Berlin kerülete.

Köpenick történelmi város a Dahme és a Spree folyó összefolyásánál, Berlintől délkeletre 1920-ig önálló város volt. Ekkor csatolták Berlinhez. 2001-ben összekapcsolták Treptow-val, azóta Treptow-Köpenick a kerület neve. Fő látnivalója a kastély és annak kertje. 

Schloss Köpenick
Köpenick palota

A szigetet a szárazfölddel egy árok felett átívelő híd köti össze. A reneszánsz stílusú kastélyt eredetileg egy VI. századi szláv középkori erőd helyén építették 1558-ban, vadászkastélyként, II. Joachim Hector brandenburgi választófejedelem parancsára. II. Joachim 1571-ben itt halt meg a kastély közelében egy vadászat során.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király székhelyéül szolgált, ahol eredménytelenül kérte sógora, György Vilmos brandenburgi választófejedelem segítségét a harmincéves háborúban.

Schloss Köpenick als Kupferstich von Matthäus Merian um 1652
Köpenick palota, rézmetszet, készítette Matthäus Merian 1652-ben
Kép forrása: Wikipedia

I. Frigyes porosz király 1677-től barokk stílusban újjáépítette és kibővítette a palotát, és első feleségével, Hessen-Kasseli Erzsébet Henriettával itt élt. 1682-ben épült meg az udvari kapu, és 1684-ben épült a gazdasági szárny, és a református kastélytemplom, melyet 1685. január 6-án szenteltek fel.

A további bővítések eredményeképp a kastély mai formáját 1690-ben kapta. Ez idő tájt alakították ki a kis barokk parkot is a palotától délre. A kert közel tíz méter magas aloéja (Agave americana) 1712 nyarán nagy szenzációt keltett. 44 ággal és 7277 virággal rendelkezett. Az agave a palotapark történetében csodaszámba ment, és I. (Nagy) Péter orosz cár valamint a park többi fontos látogatója is csodájára járt.

1730-ban II. Frigyes porosz király, -akkor még koronaherceg- az édesapjával való konfliktusai miatt Angliába akart menekülni, de Hans Hermann von Katte nevű barátjához intézett bizalmas levelét lefoglalták. A Rajnánál magát Frigyest is elfogták, és édesapja haditörvényszék elé állíttatta. A haditörvényszék Kattét lefejeztette, Frigyest pedig szigorú fogságba küldték.

Württemberg-teck-i Henrietta Mária hercegnő halála (1782) után palotakert egyre rosszabb állapotba került.

1804-től a barokk kertet schmettaui Frigyes Vilmos Károly irányítása alatt tájparkká alakították. A két kapuházat is ekkor építették. Halála után a parkot újra elhanyagolták.

1963-ban nyitották meg a kastélyban a Dekoratív Művészetek Múzeumát. Ekkortól látogatható a nagyközönség számára is. A kertet is rendbe hozták, de a történelmi terveket nem vették figyelembe. A parkban számos szobor és emléktábla található.

1994-2004 között felújítási munkák miatt a kastély zárva volt. Az újranyitás óta az épület három szintjén 21 terem megint látogatható (lenne, ha a COVID-19 miatt nem lenne zárva). Az egykori gazdasági épületben ma étterem található (ez nyitva volt). A kastély udvarát rendezvényekre és koncertekre is használják, különösen a nyári hónapokban.

Der Hauptmann von Köpenick
A köpenicki kapitány

Köpenick neve azonban valószínűleg nem a kastély miatt ismerős. Sokkal inkább „A köpenicki kapitány” néven elhíresült Friedrich Wilhelm Voight cipészsegédről, akinek megmosolyogtató, de igaz történetét számos mese, könyv, színdarab és film is feldolgozta.

A köpenicki kapitányként elhíresült szélhámos a poroszországi Tilsitben egy cipész családba született, és már kamaszként elítélték lopásért, és iskolájából is kirúgták. Az elkövetkező években számos csalást vitt véghez (sikkasztás, okirathamisítás és lopás), amiért élete nagy részét börtönben töltötte. A leghosszabb 15 év volt, ezt lopásért kapta. 1906-ban, 56 évesen szabadult, és még ez év október 16-án véghezvitte azt a tettét, ami híressé tette, és amin az egész világ hasát fogva nevetett. Érdekes és humoros történet, érdemes elolvasni >> ITT <<!

Németországban még ma is nemzeti hősként tisztelik, és Wilhelm Voigt, avagy „A köpenicki kapitány” szobra a köpenicki városháza lépcsőjén szinte zarándokhely. A városháza falán emléktáblát is elhelyeztek. Ezen kívül graffitin és a híres berlini medvék egyikén is szerepel. A világhírre az is bizonyíték, hogy Juhász Gyula egyik 1908-as versében is helyet kapott „A köpenicki kapitány”.

Rathaus
Városháza 

Der Hauptmann von Köpenick - Rathaus
A köpenicki kapitány szobra a városháza lépcsőjén

Emléktábla a városháza falán

Graffitin a köpenicki kapitány

A köpenicki kapitány alakja egy berlini medvén

A rohamtempóban közeledő vihar elől -hova máshova- a köpenicki városháza alagsorában lévő Ratskeller Köpenick nevű étterembe menekültünk, ahol (ha már így alakult,) jól bevacsoráztunk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Köpenick palota NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Schloss_K%C3%B6penick

Köpenick palota ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6penick_Palace

Lonely planet: Pocket Berlin, 6th edition, ISBN 978-1-78657-798-6

Le Routard: Berlin, 2016, ISBN 978-2-01-912437-3

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent C. és Detlef K. készítette.)