A 2020-as vendégírói sorozat júniusi vendégírója Illés
Kata. Ő egy mozgássérült leányzó, akinek lételeme az utazás. Imád új
helyeket, kultúrákat megismerni. Ehhez van egy állandó úti társa és segítője; a
kis, elektromos, összecsukható moped. Blogjában az útjai során megélt
tapasztalatokat, élményeket osztja meg az adott hely bemutatásával. Na és
persze az akadályokat, amelyekbe az állapotából adódóan olykor-olykor
beleütközik. Hogy ezeket végül legyőzi-e vagy sem, az menet közben derül ki. Ha
van kedvetek, tartsatok vele az Utazások kis mopeddel blogban.
Neuschwanstein kastély
Múlt szeptemberben egy 4 napos társasutazáson vettem részt,
melynek keretében a Bajor kastélyokat látogattuk meg. Ezen kirándulás egy kis
szeletének élményeit vettem most papírra! Az utazásaim alkalmával egy
összecsukható elektromos mopedet használok, amely az út során buszunk
csomagtartójában fekszik és az egyes kirándulások helyszínein elővéve segíti a
barangolást.
A Hohenschwangau
kastély megtekintését követően Walt Disney-t is megihlető, megannyi kis
tornyocskával bíró Neuschwanstein kastélyhoz mindenki egyénileg jutott fel a
megbeszélt időpontra! Választhattunk a 25-30 perces, nem gyengén emelkedős
gyalogtúra, a lovas kocsi vagy a helyi busz használata között. Én az utóbbi mellett
döntöttem, mert kímélni szerettem volna a moped akkumulátorának a töltöttségét,
mivel a kastély megtekintése után még 2 megállóhelyünk volt a nap folyamán!
Tudtam, hogy amennyiben felgurulok még ehhez a kastélyhoz is, a moped tuti,
kipurcan!
Csakhogy történt egy kis malőr! Útban a helyi busz indulási
pontja felé azt hallottuk az onnan visszafelé tartó utastársaktól, hogy a helyi
buszok egy darabig nem közlekednek. Az évnek ezen az egy napján terelik le a
teheneket a hegyről és az esemény zavartalan lefolyása érdekében leállították a
buszos forgalmat! Mondom, ez fantasztikus! Gyorsan újratervezés! Talán
próbáljuk meg a lovas kocsit! Majd felgyömöszkéljük valahogy a mopedet a
kocsira! Viszont abban a pillanatban, amikor megláttam a lovas kocsi előtt kígyózó
sort, ez a tervem is dugába dőlt! Ugyanis ha kivárom a sorom, esélyem se lett
volna a megbeszélt időre feljutni. Sőt, a látottak tudatában már nem voltam
arról meggyőződve, hogy felfér a járgányom.
Így hát, neki indultam felfelé a kis mopedemen ülve. Az volt
viszont a szerencsém, hogy aszfaltozott, lényegében sima betonút vezetett
felfelé…
Útközben jó néhányan „irigyelhettek”, főként az út felének
megtételét követően. A következő kifejezések ütötték meg időről-időre a fülemet
széles mosolyok kíséretében: „wow… it’s electric… very practical… it’s
perfect!
Azonban így kimaradt az a tipikus, Mária hídról készült Neuschwanstein
kastélyos szelfi, amelynél a teljes kastély a fénykép hátteréül szolgál!
Sajnálatos módon a híd ebből a megközelítésből nem esett útba…
Egyszer csak megpillantottam a kastélyt, melynek méretétől
kis híján tátva maradt a szám!
Az utastársaim balra vették az irányt! Ők a kastély udvarán
keresztül mentek be, én viszont átellenben egy hátsó ajtón át.
A megadott időpontban nyílt a hátsó ajtó és feltűnt egy
fiatalember -nem mellesleg elég jóképű-, aki segítségemre volt a lift
használatban és végigkísért engem a termeken. Egy hosszú folyosón jutottunk el
a liftig. A falakból áradó szag leginkább egy pincére emlékeztetett. A liftben
töltött idő meglehetősen hosszúnak bizonyult, míg felértünk a legfelső szintre.
Az újdonsült kísérőm által átadott audio guide-on hallgattuk
a termekhez kapcsolódó, magyar nyelvű szöveget elvegyülve a többi
kastélylátogató között. Nem volt túl kényelmes folyton a fülemhez tartani az
audio guide-ot – sajnos a kezeimmel a finomabb mozgások kevésbé mennek! Nagyon
kellett koncentrálnom, hogy ez mégis sikerüljön! Olykor-olykor nem gyengén
begörcsölt a kezem, de végül csak összejött!
A hatalmas, bizánci stílusban épült trónterem láttán
ugyancsak elállt a szavam! Végighordozva a tekintetemet, két magyar vonatkozást
is felfedeztem; a királyok között István nevét és egy vélhetően a törökökkel
vívott csatát ábrázoló festményt. Jól kivehetők voltak a magyar katonák!
A kastély belső termei nekem túlságosan sötétek voltak! A
falakat borító díszítések legnagyobb részben annak a középkori, bajor
legendákból ismert Hattyú-lovag személyének hódolnak, akinek a történetei a
Wagner operák alapjául is szolgáltak.
Nagyon modern fűtési rendszerrel rendelkezett a kastély; a
konyha tűzhelyeiből távozó forró levegővel fűtötték fel a többi helyiséget. A
csapokból hideg és meleg víz folyt illetve vízöblítésesek voltak a WC-k.
II. (Wittelbach) Lajos rajongott a barlangokért és e
szenvedélyének eleget téve kialakíttatott egy barlangbelsőt a kastély falain
belül.
A kastély méretéhez viszonyítva kevés volt a bebarangolható
rész. II. Lajos által megálmodott és felépített kastélyok közül csak a Linderhof
kastély készült el teljes egészében!
A következő vendégíró Duncsák Krisztina magyar nyelvű,
telepített idegenvezető lesz, aki Portugáliában él. Idegenvezetést,
programszervezést, városnézést, vidéki kirándulásokat vállal egyéni utazóknak,
kis és nagy csoportoknak egész Portugáliában. Édesanyja ott él jó ideje, hozzá
költözött ki férjével tízen pár éve. Két gyermeke már Portugáliában született,
így második otthonává vált Portugália. Magyar gyökereit nem feledve elsősorban
magyar utasoknak mutatja meg az ország tájait, városait, a szépségeket, napfényt,
a finom ízeket és a portugál életérzést. Ha van kedvetek, tartsatok vele honlapján,
instagram vagy facebook oldalán. Nézzetek
be hozzá is!
A 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti
tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző
tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli
hozzájárulás esetén engedélyezett!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt
jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube
csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper
közösséggel találkozhatsz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése