Berlin-Tempelhof repülőtér (THF / EDDI), 1923-ban épült
és a hidegháború alatt a nyugat-berlini amerikai szektor repülőtere volt. 2008.
október 30-án bezárták, azóta Tempelhofer Feld néven szabadidőparkként működik.
Flughafen Berlin-Tempelhof Berlin-Tempelhof repülőtér
A berlini Tempelhof repülőtér (Flughafen
Berlin-Tempelhof) jelenlegi területe a középkorban a Templomos Lovagrend
birtokában volt, innen eredeztetik a „Tempelhof” elnevezést. 1720-tól egészen
az I. világháborúig a porosz, majd az egyesített német haderők használták
gyakorló-, illetve felvonulási célokra. 1909-ben innen szállt fel a
francia Armand Zipfel, őt később, de még ugyanebben az évben Orville
Wright követte. 1923-ben döntöttek létrehozásáról, és a légikikötő hivatalosan
1923. október 8-án nyitotta meg kapuit. 1926. január 6-án itt alakult meg a
Deutsche Luft Hansa.
1927-ben a repülőterek közül a világon elsőként(!) földalatti vasúttal csatlakoztatták a belvároshoz, és még ugyanebben az évben avatták fel az első terminálépületet. A rohamosan növekedő forgalmat látva a náci kormány az 1930-as évek közepén a repülőtér erőtejes fejlesztéséről határozott, így épült meg Prof. Ernst Sagebiel tervei szerint a hatalmas, félköríves, ikonikussá vált terminálépület. Az építkezés 1936 és 1941 között zajlott, azonban a II. világháború alaposan keresztülhúzta a gigantikus munkaprogram teljes megvalósítását. Hitler Germania birodalmi építészetének egyik legjelentősebb, egészében felépült darabja lett volna. Sir Norman Foster brit építész azonban még így is „minden légikikötő anyja”-nak nevezte a tempelhofi terminálépületet. A félkör alakú főépület akkor a 18. legnagyobb építmény(!) volt a világon, és ebben működött a világ legkisebb duty-free üzlete. Sokak szerint ez a világ legrégebbi kereskedelmi repülőtere, bár ezt több repülőtér is vitatja. A két párhuzamos futópályát (a2094
méter hosszú 09L/27R-t és az 1840 méteres 09R/27L-t)
guruló utak fogják körbe. Európában -a londoni Croydon Airport és a párizsi Le
Bourget mellett- Tempelhofot tartják a háború előtti három legjelentősebb
repülőtér egyikének.
1927-ben a repülőterek közül a világon elsőként(!) földalatti vasúttal csatlakoztatták a belvároshoz, és még ugyanebben az évben avatták fel az első terminálépületet. A rohamosan növekedő forgalmat látva a náci kormány az 1930-as évek közepén a repülőtér erőtejes fejlesztéséről határozott, így épült meg Prof. Ernst Sagebiel tervei szerint a hatalmas, félköríves, ikonikussá vált terminálépület. Az építkezés 1936 és 1941 között zajlott, azonban a II. világháború alaposan keresztülhúzta a gigantikus munkaprogram teljes megvalósítását. Hitler Germania birodalmi építészetének egyik legjelentősebb, egészében felépült darabja lett volna. Sir Norman Foster brit építész azonban még így is „minden légikikötő anyja”-nak nevezte a tempelhofi terminálépületet. A félkör alakú főépület akkor a 18. legnagyobb építmény(!) volt a világon, és ebben működött a világ legkisebb duty-free üzlete. Sokak szerint ez a világ legrégebbi kereskedelmi repülőtere, bár ezt több repülőtér is vitatja. A két párhuzamos futópályát (a
Az 1938-39-es adatok szerint átlagosan legalább 50 külföldi
és 40 belföldi repülőgép indult és érkezett naponta, ezzel 1939-re a világ
egyik legforgalmasabb repülőtere lett. A II. világháború idején a polgári
utasforgalmat leállították, de a bajbajutott gépeknek engedélyezték a
kényszerleszállást. A repülőteret 1945 áprilisában a szovjet csapatok, majd
júliusban az amerikaiak vették birtokba, és megkezdték a háborús károk
kijavítását. A megosztott Berlinben az amerikai zónába került Tempelhof
sorsdöntő szerepet játszott az 1948-49-es szovjet blokád idején. A szovjetek
elzártak Berlin körül minden földi és vízi utat, így a repülőtér a légihíd
része lett: 1948 júniusától 11 hónapig fogadta azokat a repülőgépeket, amelyek
a berlini lakosság ellátásához szükséges létfontosságú dolgokat; élelmiszert,
szenet szállítottak. A blokád idején határoztak egy új nyugat-berlini repülőtér
létrehozásról, ekkor épült meg a város észak-nyugati részén a Tegel.
Berlinben ezzel együtt három repülőtér (a Tegel (TXL), Schönefeld (SXF),
valamint a Tempelhof (THF)) volt. Tempelhof később katonai repülőtérként
működött, polgárivá a német újraegyesülés után vált.
Fent: 1962 - két British airways Vickers Vanguard repülőgép Lent: 1964 - Kirk Douglas feleségével a Berlin-Tempelhof repülőtéren |
Fent: a terminál 1963-ban Lent: 2008-ban, nem sokkal a leállás után |
Rdar torony 2005-ből |
Tempelhofer Feld
Az 1996-os döntés értelmében az épülő új, Brandenburg repülőtér
veszi majd át a meglévő berlini légikikötők forgalmát, a többit fokozatosan
bezárják. Elsőként, 2008-ban Tempelhof állt le. A terület a város tulajdona
lett, és azóta számos nagy rendezvénynek, koncertnek, vásárnak, fesztiválnak,
sporteseménynek adott otthont. A futópályák és a zöld területek a város
rekreációs zónájának részévé váltak, és 2010-ben nyílt meg a Tempelhofer Feld
nevű szabadidőpark, mely napkeltétől napnyugtáig van nyitva. 10 bejárata van, a
belépés ingyenes. Megmaradt a gigantikus terminálépület, és láthatunk két
repülőgépet is. Az egyik a terminál épülete előtt álló Douglas C-54 Skymaster,
a másik pedig a tűzoltóság gyakorlatain is használt Nord Aviation (később Aérospatiale)
Nord 262-es. A futópályákon nagy X-szel jelzik, hogy használaton kívül vannak. A
gurulóutak is megvannak a megfelelő jelzésekkel együtt.
Radar torony |
Nord Aviation (később Aérospatiale) Nord 262 |
Nord Aviation (később Aérospatiale) Nord 262 |
Nord Aviation (később Aérospatiale) Nord 262 |
Nord Aviation (később Aérospatiale) Nord 262 1987-es balesete |
Nord Aviation (később Aérospatiale) Nord 262 még a baleset előtt |
Douglas C-54 Skymaster |
Ha tetszett a
bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket
a Mindenütt jóóó blog
Facebook oldalán, vagy a blog youtube
csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel
találkozhatsz!
LINKEK / FORRÁSOK
Berlin Tempelhof repülőtér ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Berlin_Tempelhof_Airport
Tempelhofer Feld szabadidőpark ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Tempelhofer_Feld
Lonely planet: Pocket Berlin, 6th edition, ISBN
978-1-78657-798-6
Le Routard: Berlin, 2016, ISBN 978-2-01-912437-3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése