Follow my blog with Bloglovin
Közkívánatra 2018-ban is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp. :-) Az idei téma az otthon/szülőföld/haza. E havi vendégírónk (Kavics) Timea, aki ismerős lesz, hisz a tavalyi sorozatban is szerepelt már. Mottója egy Müller Péter idézet: „Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga.” Régi blogját ITT találjátok, az újat
pedig ITT. Kukkantsatok be a
blogjaira vagy Facebook oldalára is. Jó
olvasást!
Híd otthon és itthon közt
Már évek óta egy kettősség van bennem, ha az otthon téma
kerül a felszínre. 18 éve élek választott hazámban Németországban. A szerelem
hozott, a férjemhez az igen az új hazára, otthonra is egy igen-t jelentett.
Azt gondolom, ha valaki önszántából választ egy másik országot egész más
feltételekkel indul neki.
A szülőföld örökre marad az, ahol megszülettem, ahol a
gyerekkoromat töltöttem. Számomra ez a kettősség kiegyensúlyozva megfér egymás
mellett, gazdagítják az életem, színesítik a tapasztalatok, az emlékek, a
megélt dolgok nyitottabbá formáltak és formálnak ma is.
Az érdekes - és egész biztos nem a véletlen -, hogy mindkét
otthonomhoz a víz kapcsolódik.
A gyerekkorom egy mesterséges hűtőtó mellett töltöttem, úgy
ismertem minden zugát, mint aki hazajár (stílusosan). Ezer és ezer emlék fűz
oda, de korántsem az a mai image, amellyel a
Bokodi-tavat felruházták az utóbbi
években. Az én emlékeimben jóval szerényebben él, ott ahol szinte nap, mint nap
lógtunk, nyári estéken a békák kuruttyolását hallgattuk vagy ahol télen a
befagyott ártéri részen beszakadtunk a jégen.
Persze örültem neki, amikor a mai kor szeme ilyen csodás
szemszögből mutatta meg a világnak a “lebegő falut”, számomra mégis egy egész
más képe él bennem és már nem is változik meg soha.
Ha ma ismét ellátogatok oda, megtalálom a kedvelt helyeket,
de a gyermekkori emlékeket már benőtte a nádas.
Választott otthonom pedig az Alpok egy több mint 10.000 éves
természetes gleccser tavának vizéhez kötődik. A legtöbb időnket töltjük a
Chiemsee mellett vagy benne és bár jóval nagyobb a Bokodi-tónál, azt hiszem
elég jól kiismerem már itt is magam. Az év bármely évszakában, bármilyen
időjárásban meg tudja mutatni különleges arcát. Változik és mégis mindig
ugyanaz marad.
Ide már nem a gyermekkori emlékek kötnek, de játékos arcát
képes vagyok ma is meglátni. Tudom melyik zugában érdemes elbújni, hol lehet őt
belátni, hol modern és hol nyers és vad, mikor romantikus.
A két tó különböző kettőssége, az én két otthonom
szimbóluma. Az életem része marad mindkettő örökre.
A következő
vendégíró Mekker Regina lesz,
aki mindig is szeretett emberekkel beszélgetni, meghallgatni őket és tanácsot
adni. Azért indította el a Coffee Break Moments blogját,
hogy ezen keresztül tudjon tanácsot és véleményt mondani egészséges életmód,
filmek, sorozatok, pozitív pszichológia és sok más témában. Kukkantsatok be
blogjára, Facebook vagy instagram oldalára.
Jó olvasást!
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!
Ha tetszett a
bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő
utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán,
ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
