Austerlitz

Slavkov u Brna az austerlitzi csata helyszíneként ismert, amely néhány kilométerre a településtől nyugatra zajlott le.

Slavkov u Brna
Austerlitz

Slavkov u Brna (történelmi nevén Austerlitz) Közép-Csehországban, a történelmi Morvaországban Brnótól keletre található. A település az austerlitzi csata helyszíneként ismert, amely ténylegesen néhány kilométerre a falutól nyugatra zajlott le. Legfőbb látnivalója az austerlitzi csata emlékhelye, a Béke Emlékmű a pratzeni magaslaton.

 

Památník Mohyla míru
Béke Emlékmű

A dombtetőn található a Béke Emlékmű, amely egyben kápolna-osszárium is.

 

Austerlitz Múzeum

❗❗ Ezen a helyen fotózási tilalom van érvényben, de nekünk külön engedélyünk volt a fotózásra. ❗❗

A Béke Emlékmű mellett található múzeumban interaktív kiállítást láthatunk a híres csatát bemutató videókkal. Az első terem a francia forradalmat és a csata előtti helyzetet mutatja be. A második terem magáról a csatáról szól. Az utolsó terem a csatát követő béketárgyalásokról mesél. 

 

A csata előtti állapotok

Az 1802-ben aláírt békeszerződésben Európa monarchiái elismerték a Francia Császárságot és annak hódításait. Európában a francia forradalmat követő sokéves háború után végre béke volt. Az angol király azonban 1803-ban hirtelen megtörte a békét azzal, hogy több mint 1200 francia kereskedelmi hajót elfoglalt az angol kikötőkben. 

Napóleon bosszúból összegyűjtötte „grande armée”-ját Észak-Franciaországban, és invázióra készült legnagyobb ellensége, Anglia ellen. Anglia tisztában volt azzal, hogy elveszíti a háborút, ha Napóleon csapatainak sikerül átkelniük a csatornán, ezért gyorsan rengeteg pénzt küldött Ausztriának és Oroszországnak, hogy hadba lépjenek a Francia Császárság ellen. Ausztria elfogadta, mivel vissza akart szerezni néhány területet Észak-Itáliában, és Oroszország is, mivel a fiatal orosz cár dicsőséget akart szerezni Napóleon legyőzésével. 

Napóleon ekkor úgy döntött, hogy Ausztria felé indul, hogy megküzdjön az osztrák hadsereggel, mielőtt az az orosz hadsereggel egyesülhetne. Ez a gyors lépés a „grande armée” új, „hadtestekbe” való szervezésének köszönhetően volt lehetséges (később a világ legtöbb hadserege utánozta ezt). Minden hadtest olyan volt, mint egy kb. 20000 fős önálló mini hadsereg: saját gyalogsággal, lovassággal, tüzérséggel, logisztikával és mérnökökkel rendelkezett egy marsall parancsnoksága alatt. Ez a szervezet lehetővé tette, hogy az egyes „hadtestek” párhuzamos utakon haladjanak, hogy útközben ellátmányt vehessenek magukhoz, és gyorsabban mozoghassanak. Előnye volt az is, hogy a valódi célt elrejtse, és meglepje az ellenséget. 

És pontosan ez történt, amikor a grande armée meglepetésszerűen bekerítette az osztrák Mack tábornok 50000 katonáját, akik Bajorországban állomásoztak és az oroszokra vártak. Az ulmi harcok után Mack tábornok október 20-án megadta magát, és 30000 katonája fogságba esett. 

Napóleon ekkor úgy döntött, hogy Bécs felé veszi az irányt. Kutuzov tábornok orosz csapataival folytatott kisebb harcok után az oroszok visszavonultak és Bécset a franciák könnyedén elfoglalták. Az orosz csapatok egy kicsit távolabb egyesültek az osztrák hadsereggel, együtt összesen 86000 katona! Napóleon 73000 katonával érkezett Austerlitz közelébe és elkezdte alaposan elemezni a tájat, mivel tudta, hogy a csata itt fog lezajlani. A szövetségesek gyorsan akarták megtámadni a franciákat, mert tisztában voltak létszámbeli fölényükkel és úgy gondolták, hogy könnyű csata lesz, hisz a franciák fáradtak. Ráadásul a szövetségeseké volt a Pratzen-fennsík. 

A csata napját megelőző este Napóleon körbesétálta a frontvonalat és ellenőrizte csapatait. Egy ponton a francia katonák spontán módon mindenféle fáklyákat kezdtek gyújtogatni, megvilágítva az útját, és éljeneztek a tiszteletére.

 

A csata

A csata reggelén az oroszok megkezdték a harcot, hogy megszállják a közeli két, franciák által elfoglalt falut. Napóleon tudta, hogy itt fognak támadni, hiszen könnyű védelmet hagyott, hogy csapdába csalja őket. A reggeli köd is segítette Napóleont, mivel eltakarta a Pratzen-fennsík felé haladó fő csapatait. A szövetségesek meglepődtek, hogy a saját oldalukról támadták őket. Kétórás heves harc után a franciák elfoglalták a Pratzen-fennsíkot. A harcok olyan hevesek voltak, hogy mindkét oldalon hamar elfogyott a lőszer, és kénytelenek voltak szuronyokkal harcolni. A csatában mintegy 8500 francia és 15000 szövetséges sérült meg vagy vesztette életét. 

 

A csata után

„Katonák, elégedett vagyok veletek. Austerlitz napján igazoltátok mindazt, amit bátorságotoktól vártam. ... Kevesebb, mint négy óra alatt egy 100 000 fős hadsereget, amelyet az orosz és az osztrák császár vezényelt, felapróztatok és szétkergettetek. ... 120 darab ágyú, 20 tábornok, és több mint 30000 ember fogságba esett – ez az eredménye ennek a napnak, amely örökre híres marad. ... Nemzetem örömmel lát majd viszont benneteket. És elég lesz annyit mondanotok: „Austerlitzben harcoltam”, hogy ezt a választ halljátok: „Ez egy bátor ember!””

Ez volt Bonaparte Napóleon beszéde katonáihoz az austerlitzi győzelem után. Ezt a csatát Napóleon legnagyobb győzelmének tartják, és a három császár csatájának is nevezik. 1805. december 2-án került rá sor, pontosan 1 évvel azután, hogy Napóleont Franciaország császárává koronázták. 

 

Ausztria rengeteg területet vesztett: Észak-Itáliát, Dalmáciát, Tirolt és néhány területet a mai Németországból. A párizsi Colonne Vendôme (Vendôme oszlop, de nevezik még Austerlitz oszlopnak, Győzelem oszlopnak és Grande Armée oszlopnak is) a csata után az ellenségtől szerzett ágyúkból készült. A franciák Austerlitzről nevezték el az egyik legnagyobb párizsi pályaudvart (Gare d'Austerlitz). Van egy Quai d'Austerlitz Párizs XIII. kerületében. Hollandiában pedig egy kis Austerlitz nevű falu őrzi a csata emlékét.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Slavkov u Brna (történelmi nevén Austerlitz) MAGYARul: Slavkov u Brna – Wikipédia (wikipedia.org)
Austerlitzi csata MAGYARul: Austerlitzi csata – Wikipédia (wikipedia.org)

Le Routard: Rép. tchèque, Slovaquie, 2016/17, ISBN 978-2-01-912449-6

A helyszínen kapott információs anyagok.