Mohácsi busójárás

Mohács

Mohács városa Baranya megyében található. Ez Magyarország legdélebbi Duna-partján lakott települése.

Mohácson és környékén már az őskortól éltek. Az első írásos források 1093-ban említik, amikor Szent László király Mohácsot a pécsi püspöknek adományozta. A XV. században már mezőváros volt, melyet az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítettek meg. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű mohácsi csata. Ennek emlékére épült a város egyik fő látnivalója, a településtől délre található Mohácsi Nemzeti Emlékhely.

Mohácsot 1687-ben szabadították fel a török fennhatóság alól. Ez után kezdődött meg a sokácok nagyarányú betelepítése az elnéptelenedett területekre. Ők hozták magukkal a népszokást, amely azután itt nyerte el mai formáját. A népszokást legelőször egy 1783-as feljegyzés említi.

Azóta a város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára és 2012-ben a hungarikumok közé is.

 

Mohácsi busójárás

A tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered. A sokácok ezt a szokást poklade-nak is nevezik, ami horvátul karnevált jelent.

 

Busók

A busók egyedi, fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás maszkot viselnek. Jellegzetes ruházatuk része a bocskor, csizma, fehér vászongatya, bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal megkötve, amelyre kolomp(ok) van(nak) felaggatva, és a tarisznya. Lehet náluk még kereplő, buzogány, hosszú fakürt, mosósúlyok, vízhordófa.

A busók többségükben busócsoportokba tömörülnek, ugyanakkor vannak „magányos” busók is, akik egyedül járják az utcákat.

A „szép busók” sokác népviseletbe öltöznek, arcukat fátyollal takarják el.

 

Jankelék

A jankelék jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll. Van náluk egy zsák is, amely hagyományosan hamuval vagy liszttel, manapság viszont inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtömve. Ők ezzel páholják el (főleg a lány) nézőket. De a szerepük elsősorban az, hogy távol tartsák az utcán sétálókat a busóktól. 

VIDEÓ!!!

A programok több napon át zajlanak. A busójárás csütörtökön, Kisfarsang napján kezdődik, és Húshagyókedden ér véget. Ezen a napon van a máglyagyújtás, koporsóégetés a Széchenyi téren. Farsangvasárnap van a legtöbb program (és a legtöbb látogató is), ekkor kelnek át a busók csónakkal a Dunán a Sokac-révben, bocsátják vízre a farsangi koporsót, gyújtanak máglyát a Széchenyi téren, és persze napközben is van sokféle színes program.

Mi az első napon, Kisfarsang napján voltunk a busójáráson. Nem tudtunk volna másik napon menni, de jó volt ez így. Az első napon délután kezdődnek a programok és ekkor van a nyitó rendezvény. De már délelőtt is járkálnak busók a városban, mikor a Mohácsi Nemzeti Emlékhely felé mentünk, már láttuk őket. A délutáni programban felléptek a színpadon felnőtt és gyerek néptánccsoportok, volt farsangi felvonulás a Sokac-körtől, busócsoportok és busójárási eszközök bemutatója, gépszemle a Széchenyi téren és táncház is. Mivel ez ugye hétköznap, nem volt túl sok látogató, így nagy tömeg sem, könnyen oda tudtunk menni a busókhoz és fényképezkedni velük.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Mohács MAGYARul: Mohács – Wikipédia (wikipedia.org)
Busójárás MAGYARul: Busójárás – Wikipédia (wikipedia.org)
Busójárás hivatalos honlapja MAGYARul: https://www.mohacs.hu/busojaras

LeRoutard Budapest, Hongrie 2015/2016 útikönyv ISBN 978-2-01-002779-6