Kazinczy utca 55.

Itt állt egykor annak a Schneider József kártyafestőnek és rézmetszőnek a műhelye, akinek a magyar kártyát köszönhetjük.

Schneider-ház

Budapesten az egykori Schneider-ház helyén álló épület falára emléktáblát helyeztek el, így emlékezve a magyar kártya első készítőjére. Az emléktáblát -felirata szerint- 1996-ban állította a Magyar Talon Alapítvány és a Pató Pál Párt. Az avatás alkalmából december 29-ét a „magyar kártya napjává” nevezték ki. Az épület elég csúnya, mivel egy bezárt üzlethelyiség van az aljában, tele graffitivel. Az emléktábla szerencsére ép.

Schneider József

Schneider József életéről nem sokat tudunk. A kártyafestő és rézmetsző nős volt. Családjával 1820-ban költözött Budáról Pestre és lett pesti polgár. Kis kereszt utczai műhelyében közel három évtizedig készített játékkártyákat. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utántól semmilyen információ nem lelhető fel róla.

Magyar kártya

A Magyarországon és a környező országokban, sőt Dél-Tirolban is használatos kártyacsomagot a magyarság körében magyar kártyának nevezik. Másik neve a Tell-kártya, németül Doppeldeutsche Schnapskartennek hívják. A kártya az 1789-es francia forradalom után, de még az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt született. A magyar kártya Schneider József  1835-36-os találmánya, mely Friedrich Schiller Tell Vilmos című, nagy sikerű színdarabja alapján készült. A kártyafestő mester azért egy svájci dráma szereplőit festette a kártya lapjaira, mert ha magyar történelmi személyiségeket festett volna, az akkori erős cenzúra soha nem engedte volna forgalmazni a kártyákat. Schneider József a 36 lapos kártyát rézbe metszette, majd a fekete levonatokat részben sablonnal, részben kézzel festette színesre. A lapok 94 x 56 milliméter nagyságúak voltak. A feliratok német nyelvűek voltak rajta, mivel abban az időben még nem a magyar volt az ország hivatalos nyelve.

Az ászok a négy évszakot mutatják be: a piros a tavasz, a tök a nyár, a zöld az ősz és a makk ász a tél. Az alsókon és a felsőkön a Tell Vilmos-dráma alakjai láthatók. Érdekes, hogy bár a kártyákon szereplő karakterek svájciak, ott sohasem gyártották vagy használták ezt a kártyát. És még egy érdekesség a magyar kártya képeivel kapcsolatban: ha Tell Vilmos legendás alma-jelentét keresed a lapokon, nem fogod megtalálni, mivel ez az epizód az 1850 előtt készült kártyák piros VI-os jelzésű lapján szerepelt. Amikor 36-ról 32-re csökkentették a csomag lapjainak számát a VI-os kártyák megszüntetésével az alma-jelenet is eltűnt.

Sokáig úgy hitték, hogy a kártyacsomag a bécsi Ferdinand Piatnik kártyafestő műhelyének alkotása, bár ők maguk ezt sohasem állították. 1973-ban előkerült a széria ős-darabja egy angol magángyűjtőnél; ez magán viselte a feltaláló és készítő Schneider József kártyafestő mester nevét.

A magyar kártyával nagyon sok játékvariáció játszható, néhány a legismertebbek közül:

🂠 Csapd le csacsi (főként gyerekeknek)
🂠 Fajer (2-9 játékosnak)
🂠 Felsős, tartli (2 játékosnak)
🂠 Ferbli (akár 6 játékosnak is)
🂠 Filkó (4 vagy 6 játékosnak)
🂠 Huszonegy (szerencsejáték, akár 6 játékosnak is)
🂠 Makaó (akár 6 játékosnak)
🂠 Piros papucs (főként gyerekeknek)
🂠 Snapszer, snapszli, hatvanhat (2-3-4 játékosnak)
🂠 Svindli (akár 8 játékosnak is)
🂠 Ulti, vagy rablóulti (3-4 játékosnak)
🂠 Zsírozás (2 vagy 4 játékosnak)

Cím: 1075 Budapest, Kazinczy u. 55. (Akkoriban Kis kereszt utcza 520. volt a címe.)
(A helyszínen készült fényképekért köszönet kiküldött helyszíni tudósítónknak, barátnőmnek, K. Emesének! 😉)

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK/FORRÁSOK

Magyar kártya MAGYARul: Magyar kártya – Wikipédia (wikipedia.org)
Tell Vilmos MAGYARul: Tell Vilmos (dráma) – Wikipédia (wikipedia.org)