Ha a kötelező látnivalókat már kipipáltuk Berlinben, akkor valamilyen tematika mentén is elindulhatunk egy városnézésre. Nem gondoltuk volna, hogy városrészek és lakótelepek is lehetnek izgalmasak. Pedig de! Végigjártuk a város világörökségi rangot elnyert lakótelepeit!
Mitől lesz egy lakótelep UNESCO világörökség? A válasz: a korszellem, a mögötte álló filozófia és az egyedi, emberközpontú eredmény. Berlinben 1913 és 1934 között hat ilyen egyedi lakótelepet építettek fel az akkori külvárosokban. Ezek a lakótelepek nem az otthonról jól ismert panel épületek! Itt figyeltek az építés céljára, az épületek funkciójára, a bennük élők elvárásaira. És a környezetre is, mellyel összhangra törekedtek. Ez a hat lakótelep együtt került fel „Berlin modern stílusú lakótelepei” néven 2008-ban az UNESCO világörökségi listájára.
Großsiedlung Britz – Patkó-telep
Az első világháború után a vidéki munkanélküliség miatt erőteljesen megnövekedett a Berlinbe települők száma. Nagyon sok lakás volt túlzsúfolt. Több mint 100 000 lakás építése vált szükségessé. A modern stílusú Britz Nagytelep (Großsiedlung Britz), -melyet a hétköznapi nyelvben csak Patkó-telepnek (Hufeisensiedlung) neveznek-, 1925 és 1933 között épült Berlin Neukölln kerületében, Britz városrészben. A lakótelep Bruno Taut és Martin Wagner tervei alapján készült a szociális lakásépítés első beruházásaként.
A főépület egy nagy parkot, és annak a közepén egy sekély tavacskát ölel körül. A telepen a házakhoz kis udvarok is tartoznak. Az épületek illeszkednek a környezetbe, ahová pont beillik a telep patkóformája.
Gartenstadt Falkenberg – Tintásüveg-telep
Falkenberg kertváros (Gartenstadt Falkenberg), -melyet a hétköznapi nyelvben csak Tintásüveg-telepnek (Tuschkastensiedlung) neveznek-, 1913 és 1916 között, két szakaszban épült Berlin délkeleti részén, Treptow-Köpenick kerület Bohnsdorf városrészében. A lakótelep Bruno Taut tervei alapján készült. A Falkenberg kertváros terve sokkal több lakás építését tartalmazta, de anyagi nehézségek és az első világháború miatt félbeszakadt az építkezés.
Ebben a lakónegyedben angol sorházak mintájára egymás mellett sorakoznak a kétszintes házak, melyek kertkapcsolattal rendelkeznek, és a nyitott terek felé néznek. A dimbes-dombos területen minden házat más színűnek terveztek. Erről az intenzív színezésről kapta a lakónegyed a „Tintásüveg-telep” elnevezést. Ez a tarkaság ellentétben állt a korszak alapelvével, mely szerint az anyagok eredeti színeit használták csak.
Wohnstadt Carl Legien – Carl Legien telep
A modern stílusú Carl Legien telep (Wohnstadt Carl Legien) Berlin Pankow kerületének Prenzlauer Berg városrészében épült 1928 és 1930 között Bruno Taut és Franz Hillinger tervei szerint. Nevét Carl Legien német szakszervezeti vezetőről kapta.
Az új lakótelep az uralkodó új építészeti stílus szellemét tükrözte: a házak egyszerű formájúak, nem túldíszítettek, és kiszolgálják a bennük lakók igényeit. Azért az élénk színek itt is visszaköszönnek, így azonnal észrevenni, hogy nem egy átlagos lakótelepen járunk. Itt minden ablakkeret és ajtó sárgában, pirosban, kékben vagy zöldben pompázik. A sarki kávézó pedig a korra jellemző klasszikus betűtípusa miatt feltűnő. A telepe hat, hosszan elnyúló, U-alakú tömbből áll, mindegyik egy parkos belső udvart vesz körül. Minden lakáshoz tartozik erkély, melyek a belső parkra néznek.
Schillerpark – Kis Hollandia
A Schillerpark lakótelep három szakaszban épült Berlin Mitte kerületében, azon belül Wedding városrészben, az ún. Angol negyedben (Englisches Viertel) Bruno Taut tervei alapján. 1914-ben kezdték építeni, de anyagi nehézségek és az első világháború miatt itt is félbeszakadt az építkezés.
Az új stílusú épületek egy holland építész munkáira támaszkodnak, a homlokzat sötétvörös építőkövei pedig az amszterdami iskolára emlékeztetnek. A domináns színek itt a vörös és a fehér. Az épületek itt is egy zöld területet, egy lakóudvart vesznek körül, ahol játszóterek is épültek. A telep érdekessége még, hogy Berlinben elsőként itt alkalmazták a lapos tetőt.
Weiße Stadt – Fehér város
A „Fehér város“ (más néven Schweizer negyed), 1929–1931 között épült Berlin Reinickendorf kerületében, Otto Rudolf Salvisberg és Martin Wagner tervei alapján. Az egykori Schillerpromenade -mai nevén Aroser Allee-, épületeit a hófehér vakolatok miatt az emberek „Fehér város“ néven kezdtek emlegetni. Azért az élénk színek itt is visszaköszönnek az ablakkereteken és ajtókon, melyek a már megszokott piros és kék színekben pompáznak.
Itt is ügyeltek a kertek és zöldövezetek kialakítására, és minden lakásnak van saját erkélye is.
A legjellegzetesebb épület a lakótelepen az Aroser Alleen álló ötszintes „Hídház“ (Brückenhaus). Emiatt a markáns épület miatt lett a Fehér város a modern építészet jelképe.
Großsiedlung Siemenstadt – Körtelep
Siemensstadt (Großsiedlung Siemensstadt) avagy a Körtelep (Ringsiedlung) lakónegyed Berlin Charlottenburg-Wilmersdorf kerületének északi részén, Charlottenburg-Nord városrészben épült 1929-1931 között Hans Scharoun tervei alapján, a szomszédos Spandau kerületbeli Siemensstadt városrész keleti bővítéseként. A Siemens gyár hat építészt bízott meg, hogy tervezzenek lakótelepeket a gyár közelében található hatalmas szabad területekre főleg a gyár munkásainak és családjaiknak. Az építészek között volt a magyar származású Fred Forbat (Forbát Alfréd) is!
Ezt a telepet is a nyitott, szabad terek és gazdag zöldövezet jellemzi. Itt többféle stílus keveredését láthatjuk, és a színek is megjelennek, de máshogy, mint eddig. Itt is tartozik erkély minden lakáshoz, és az épületek mögött nagy zöld területek vannak, játszóterekkel.
A lakótelep egyik jellegzetes épülete egy hajóra emlékeztető épületrész, melyet a „Cirkáló” (Panzerkreuzer) néven emlegetnek.
Mivel ezek a lakótelepek a Berlin központjától távolabb helyezkednek el, nem volt elég egy nap, hogy végigjárjuk őket.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt
jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube
csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper
közösséggel találkozhatsz!
Berlin modern stílusú lakótelepei MAGYARul: Berlin modern stílusú lakótelepei – Wikipédia (wikipedia.org)
Großsiedlung Britz – Patkó-telep MAGYARul: Britz Nagytelep – Wikipédia (wikipedia.org)
Gartenstadt Falkenberg – Tintásüveg-telep MAGYARul: Falkenberg Kertváros – Wikipédia (wikipedia.org)
Wohnstadt Carl Legien – Carl Legien telep MAGYARul: Carl Legien telep – Wikipédia (wikipedia.org)
Schillerpark – Kis Hollandia MAGYARul: Schillerpark – Wikipédia (wikipedia.org)
Weiße Stadt – Fehér Város MAGYARul: Fehér Város – Wikipédia (wikipedia.org)
Großsiedlung Siemenstadt – Körtelep MAGYARul: Siemensstadt – Wikipédia (wikipedia.org)
LeRoutard Berlin - Avec le Brandenbourg kötete, 2016, ISBN 9 782019 124373
Panoráma NDK kötetet, 1980, ISBN-963-243-215-0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése