Lorsch

A kisváros leghíresebb látnivalója a több mint 1250 éve alapított, korai román stílusú bencés apátság maradványai.

 

Lorsch

Lorsch település Németországban, Hessen tartományban található. Legismertebb látnivalója a 764-ben alapított, korai román stílusú bencés apátság maradványai, melyet 1991-ben vettek fel az UNESCO világörökségek közé. De emellett is találunk itt érdekességeket, mint például a világ legnagyobb működőképes pipáját a Dohánymúzeumban.

 

Kloster Lorsch
Lorschi bencés apátság

A bencés apátság korai román stílusú műemlék Lorsch város szélén. Az apátságot Cancor alemann gróf és édesanyja, Williswinth alapították 764-ben. A templom és az első fából készült kolostorépületek a mai Altenmünster területén helyezkedtek el. Valószínűleg már 764 előtt is állt itt egy Szent Péternek szentelt templom, amelyet ugyanez a grófi család építtetett. 764-ben ezt a templomot bővítették kolostorrá, hogy a család sírhelyéül szolgáljon. Ugyanebben az évben adták át a metzi  püspöknek, aki a család rokona volt. A metzi püspök küldött ide benedek rendi szerzeteseket, és az ő kérésére kapta a kolostor I. Pál pápától Szent Nazarius csontjait, amelyek 765-ben érkeztek meg. A kolostor az elsők között volt a Frank Birodalomban, amelyek egy római szentet kaptak ajándékba.

A bencés apátság a IX-X. században élte fénykorát, amikor II. Lajos halálát követően a Karoling-királyok keleti frank ágának temetkezőhelyévé vált. A korai középkorban a Frank Birodalom egyik szellemi és kulturális központja volt. 1090-ben egy tűzvészben károsodott, a XII. században építették újjá.

Lorscher Codex
Lorschi kódex

A Lorschi füveskönyv vagy más néven Lorschi kódex nagy valószínűséggel 1167 és 1190 között íródott. Egyházi kincs, mely a kor viszonyairól és az akkori szokásokról ad képet. A korai kereszténység idején még úgy tartották, hogy a betegség az ember önhibájából alakul ki, és Isten akarata szerint való, a Lorschi füveskönyv azonban bibliai idézetekre hivatkozva elsőként védi meg az orvosi gyakorlatot, és hozza összhangba a keresztényi felebaráti szeretettel. A kézirat legnagyobb része öt nagy receptgyűjteményből, valamint táplálkozási tanácsokból áll. Megtalálhatók benne emellett a kolostor működéséhez kapcsolódó vásárlások és adományok leírásai a VIII. század végétől kezdve.

1232-ben a mainzi érsekséghez került a kolostor és előbb ciszterciekkel, majd premontreiekkel telepítették be.

A reformáció eredményeként 1564-ben beszüntették az apátság működését.

1618-ban kitört a harmincéves háború, amelynek során Lorsch környékét többször pusztították, és a lakókat a pestis súlyosan megtizedelte. A préposti hivatal bezárása 1619-ben a lorschi kolostor végét jelentette. Az 1620-as évek elején a kolostor leégett. Lorsch csak 1623-ban tért vissza a mainzi érsekséghez; abban az időben azonban a szerzetesi élet egykor virágzó helyszíne már régen törmelékmezővé vált: 1621-ben a spanyol csapatok lerombolták a kolostorkomplexumot, amely azután évtizedeken át a régió kőfejtőjeként szolgált.

1934-től végeztek ásatásokat, majd felújítási munkákat a területen. Az apátság 1991 óta az UNESCO Világörökség része, a keleti Altenmünster területtel együtt. A kolostor romjai, a hozzá tartozó kapucsarnok és a megmaradt műalkotások a kor egyik legjelentősebb apátságának emlékét őrzik. A kolostor könyvtárának híres könyvei ma világszerte elszórva találhatók.

 

Klosterhügel
Kolostordomb

Az egész dombot elfoglaló egykori kolostoregyüttesből ma csak a király terme, a bazilika töredéke és a kolostorfal részei maradtak fenn. Tájépítészeti kiegészítések sugallják az eredeti elrendezést.

 

Königshalle (Torhalle)
Királyi csarnok (Kapucsarnok)

A kapucsarnok (Königshalle) az egyetlen teljes egészében fennmaradt Karoling-kori épület, mely a korai román építészet egyik legjelentősebb műemléke Németországban. A kapucsarnok 800 körül épült. Az emeleten van néhány nagyon jó állapotban megmaradt falfestmény. A mai napig nem tudni, mire használhatták az épületet annak idején.

 

Kirchenrest
Templomrom

A kolostortemplom a XII. századból való, ma csak maradványai láthatók.

 

Kräutergarten
Gyógynövénykert

Az apátság gyógynövénykertje a Lorschi füveskönyvvel összhangban készült.

 

Museumszentrum Lorsch
Lorsch Múzeumközpont

1995 szeptemberében avatták fel a Königshalle közvetlen közelében a Lorsch Múzeumközpontot.

Klostergeschichtliche Abteilung
Kolostormúzeum

Ez a részleg az apátság és a Karoling Birodalom történetével, a szakrális építészettel és a kolostorkomplexummal foglalkozik. Ezen kívül a középkori vidéki életet mutatja be.

Volkskundliche Sammlung
Folklórgyűjtemény

A hesseni mindennapi életet mutatja be, főleg a régi famegmunkáló mesterségeket.

Tabakmuseum
Dohánymúzeum

A dohánytermesztésről és -feldolgozásról, valamint a dohányfogyasztásról szól a kiállítás. Dohányos dobozokat, edényeket és pipákat, sőt még szivarfüstöket is kiállítottak. Igen, valóban lehet szaglászni is! És itt látható a világ legnagyobb működőképes pipája!

Lorschban a dohányt 1670 óta termesztik. A dohány miatt a telapülésnek még saját vámhivatala is volt, mivel dohányt exportáltak, és külföldi dohányt importáltak szivargyártásra. Az 1920-as években állítólag 200 ültetvényes dolgozott az 50 hektáros művelési területen, és összesen mintegy 800 ember élt dohánytermesztésből. A mintegy 6000 lakosból 1940-ben 2000-en dolgoztak a dohányiparban. Több kis szivargyár működött, és több nagy dohányipari vállalatnak volt fióktelepe Lorschban. A második világháború után továbbra is a mezőgazdaság volt jellemző; a dohánytermesztés és a dohányfeldolgozás játszotta a főszerepet. A háború után a külföldi verseny és a kék penész betegség okozta válság miatt a dohánytermesztés meredeken csökkent. Mára a dohánytermesztés és annak feldolgozása teljesen leállt. Az utolsó szivargyárat 1983-ban, az utolsó dohánygyárat pedig 1994-ben zárták be.

 

Freilichtlabor Lauresham
Laureshami Kísérleti Régészeti Szabadtéri Laboratórium

A Laureshami Laboratórium egy 800-as évekbeli Karoling-kori kastély (curtis dominica) 1:1-es modellje. Ez a nagy, ideális-tipikus, kora középkori tanya 2012-ben épült egy 4,1 hektáros területen, és különböző gazdasági, lakó-, tárolóépületekből, valamint egy kápolnából áll. Itt a korai középkor különböző mezőgazdasági és kézműves munkamódszereit tesztelik működés közben. Kutatásokat végeznek a szántóföldi gazdálkodás, az állattenyésztés és a kézművesség területén. Régi gabonafajtákat termesztenek, történelmi eszközöket használnak, és régi állatfajtákat használnak.

 

Altenmünster

Az apátságtól nem messze fekszenek a korábbi kolostoregyüttes, az Altenmüster maradványai. A Lorsch-apátság egykori anya kolostorának, Altenmünsternek a helye az UNESCO Világörökség része, és a kolostorhegytől mintegy fél kilométerre keletre, a Weschnitz partján található. Semmi nem maradt meg belőle, így az ásatási eredmények alapján a kolostortemplom körvonalait falazattal jelölték, a kolostorépületeket pedig földfelhalmozással.

 

Tabakscheune
Dohánypajta

A dohánypajtát a gazdák a dohánylevelek szárítására használták. A magas, keskeny épületben található légszárnyakat az időjárásnak megfelelően ki lehet nyitni és le lehet zárni.

 

Evangelische Kirche
Evangélikus templom

Magasan a dűnén – Lorsch legmagasabb pontján – áll az evangélikus templom, amelyet szinte benőtt egy igazi erdő; régi fenyők, juharok, bokrok és sövények. 1894-ben az akkor még nagyon kis protestáns közösségnek sikerült alacsony áron építési telket szereznie. Lehetséges, hogy Ernst Ludwig nagyherceg maga tervezte meg a templom körvonalait – távirati formában! A templomot 1896. április 9-én szentelték fel.

 

Pfingstrosengarten
Bazsarózsa kert

A kertet a bazsarózsának, a Lorschi Füveskönyv fontos gyógynövényének szentelték. Az evangélikus templom dombjának aljában található.

 

Rathaus
Városháza

A történelmi Lorsch városháza 1714 és 1715 között épült. Ma a turista információs iroda található az aljában. Négyszögletes, homokkőből készült földszintből áll, amelyen egy kétszintes, favázas épület áll. Középen van egy tornya, melynek felső kupolájában volt a tűzharang, amely helyett most egy harangjáték (carillon) van. 

 

Marktbrunnen
Szökőkút

Közvetlenül a városháza előtt áll, és 1991-ben avatták fel. Egy dohányvarró nőt ábrázol falusi környezetben.

 

Kloster Apotheke
Kolostor gyógyszertára

Az emeleti sarokablak fölött lévő szélkakas szerint építésének év 1717 volt.

 

Älteste Lorscher Gasthaus, das „Weiße Kreuz”
Fehér kereszt fogadó

A legrégebbi lorschi fogadó, a „Fehér kereszt” a régi kolostor fogadója helyén áll. Magát a fogadót először 1563-ban említik.

 

Katholische Kirche St. Nazarius
Szent Nazár katolikus templom

1725-26-ban épült egyszerű barokk csarnoktemplomként, és 1753-ban szentelték fel Szent Nazárnak.

 

Ältestes Lorscher Fachwerkhaus
Lorsch legrégebbi favázas háza

A Stiftstraße 19 szám alatt található Lorsch legrégebbi favázas háza 1618-ból.

 

Wattenheimer Brücke
Wattenheimi híd

A Wattenheimi híd a Weschnitz folyón ível át. Két fontos régi út kereszteződésében található. Az eredeti fahidat 1774-ben váltotta fel a jelenlegi kőszerkezet. 

Mielőtt tovább indultunk volna, a Ristorante-Pizzeria am Klosterben ebédeltünk. 

 

Cím: Nibelungenstraße, 64653 Lorsch, Németország
Tel.: +49 (0) 6251 869200

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Lorsch MAGYARul: Lorsch – Wikipédia (wikipedia.org)
Lorsch NÉMETül: Lorsch – Wikipedia
Lorsch ANGOLul: Lorsch - Wikipedia
Németország világörökségi helyszínei MAGYARul: Németország világörökségi helyszínei – Wikipédia (wikipedia.org)
Lorschi bencés apátság MAGYARul: Lorschi bencés apátság – Wikipédia (wikipedia.org)
Lorschi kódex MAGYARul: Lorschi füveskönyv – Wikipédia (wikipedia.org)

Le Routard: Allemagne, 2016, ISBN 978-2-01-912442-7
Panoráma NDK kötetet, 1980, ISBN-963-243-215-0

Az információs központban kapott térkép, és ingyenes információs anyag.