Luis Rauschhuber Museum

Luis Rauschhuber német szobrász volt, aki élete nagy részében Nürnbergben élt és dolgozott. Lakóháza és annak csöppnyi kertje ma múzeum.

Imhoff-kastély - Ziegelstein

Az egykori Ziegelstein falut 1920. augusztus 1-jén olvasztották be a közép-frank városba, Nürnbergbe. Ziegelstein ma egy külvárosi kerület, mely Nürnberg belvárosától északkeletre fekszik, a nürnbergi Albrecht Dürer repülőtértől délkeletre. A Hirschsprunggraben patak kelet-nyugati irányban folyik át rajta.

Az évszázad leghosszabb, teljes holdfogyatkozása

Először kicsit szomorkodtam, hogy pont dolgoznom kell ezen a különleges estén, amikor az évszázad leghosszabb, teljes holdfogyatkozását lehet majd látni az égen. Reggel azonban, a híreket látva rá kellett jönnöm, hogy mekkora szerencsém volt. Mindenhol azt olvasom, hogy az eget felhők takarták, így a saját árnyékán kívül mást nem igen látott a többség.

Én viszont a repülő ablakából láthattam ezt a nem mindennapi jelenséget, ugyanis a narancsszínű hold alatt szabad szemmel látni lehetett a különösen fényes Marsot is. Ez pedig a ma élő emberek számára egy egyszeri és megismételhetetlen esemény volt, 2287-ig a NASA szerint ilyen nem fog újra előfordulni.

Mivel a jelenség 103 percig tartott, még munka után a földről is láthattam belőle egy kicsit.

(Azért azt hozzá kell tennem, hogy azért felhők itt is jöttek-mentek az égen, és volt amikor mi sem láttunk semmit.)

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

(A képeket D. Klöhn készítette, az ő engedélyével kerültek a bejegyzésbe.)

A legszebb és leghosszabb nürnbergi Kärwa

Die Kärwa in Ziegelstein ist die schönste und längste in ganz Nürnberg.

(A ziegelsteini Kärwa a legszebb és a leghosszabb egész Nürnbergben.)

Cím: Nürnberg, Ziegelstein, Am Anger

Időpont: minden évben, július végén, de az időpont a hétvégék függvényében változik
Belépés: ingyenes (játékokért / ételért-italért fizetni kell)
Honlap: http://zbvev.de/

Jó, jó, de mi az a Kärwa?

A Kärwa szó nyelvjárásban a Kirchweih megfelelője. (Ettől sem lettünk okosabbak, mi?!) A Kirchweih német szó magyarosított formája a kirváj (vagy kirbáj, kerbai, kirmes neveken is ismert) és templomavatást jelent.

Ilyenkor a templom felszentelésének évfordulójára (Kirchweih = templomavatás) emlékeznek meg, és együtt ünnepel az egész „falu”. A falu jelen esetben Nürnberg Ziegelstein részét jelenti.

A Kirchweih eredetileg a templom felszentelésének, a védőszentjének ünnepét jelentette, később pedig ennek minden évben ismétlődő emlékünnepét. E naphoz már a középkorban sokhelyütt vásárok és az azzal együtt járó világi mulatságok is kapcsolódtak, így idővel az ünnep egyházi jellege egyre inkább elhalványult, és a búcsú világi ünneppé, népünnepéllyé alakult át.

Szent Iván-éj német módra – Hochsommernacht

Szent Iván éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. Ezt a napot nyárközépnek is nevezik, országonként más-más nevet adtak neki attól függően, hogy a nyárközéphez vagy Szent János napjához kötötték. Június hónapot Magyarországon Szent Iván havának is hívják. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek szláv formájából. A történészek szerint ez a legpogányabb ünnep, pedig Keresztelő Szent János egyházi ünnepnapjához kötődik.

Dátum 

Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik a Föld északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep.

Mágia 

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt.

Európa szerte -különösen az északi és a szláv népek- Szent Iván varázslatos éjszakáján mágikus praktikákat gyakoroltak, amelyek az egészség megőrzésével, megtisztulással, újjászületéssel, gyógyítással, valamint szerelemmel, házassággal és a termékenységgel voltak kapcsolatban.

Tűz 

Szent Iván éjjelének elmaradhatatlan kelléke a tűz. Mivel az éjszaka a sötétség és a halál birodalma, a fény pedig a megújulás, ezért ezen a napon az emberek éjjel hatalmas örömtüzeket raktak/raknak, hogy elűzzék a sötétséget. A tüzet körbetáncolták. A bátrak átugorhatják a tüzet, a még bátrabbak pedig parázson járva tisztulhatnak meg az ártó szellemektől.

Ziegelstein 

Nürnberg Ziegelstein részén, a nagy térre 24-én estére volt meghirdetve az ünnep. Egész nap aggódtak a környékbeliek, hogy vajon lehet-e majd tüzet gyújtani, mert olyan iszonyatos erős szél fújt.

Már délután kipakolták a sörpadokat és asztalokat, kitelepült a sörcsap, beizzították a kemencét, sült a friss buci, amibe a grillezett kolbászkák kerültek.
Felállították a farakást, és várták az éjt, illetve a szél elcsendesedését.

A szervezők söröskorsói

A szervezők poharai (a nevük belegravírozva)

A szervezők sörösüvegeinek dugója
(hogy ne szálljon bele a darázs és egyebek)

A szervezők egyenpólója (más a felirat nőkén és a férfiakén)

Szerencsére a szél alábbhagyott annyira, hogy tüzet lehetett gyújtani. Itt nem szokás a tüzet körbetáncolni, átugrani, és parázson járni sem.

Egyéb látnivalók Nürnbergben

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

LINKEK: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Iv%C3%A1n_%C3%A9jszak%C3%A1ja

(A bejegyzésben szereplő képeket Laurent készítette.)

A húsvéti víz és a húsvéti kutak - Németország

A német húsvéti szokásokkal kapcsolatban már írtam a hagyományos nürnbergi húsvéti vásárról. Ez egy olyan dolog, ami Magyarországon nem nagyon van.

Most egy másik dologról mesélek, ami itt is, ott is megvan, bár teljesen másképp. Ez pedig a húsvéti víz (Osterwasser), és a húsvéti kutak (Osterbrunnen).