A világ köldöke

Umbilicus Urbis Romae, azaz: Róma a világ köldöke.

Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1285,3 km²-en majd’ 3 millió lakossal. Területébe ékelve található a Vatikán, mely a világ legkisebb független állama, a római katolikus egyház központja, a pápa székhelye.

Története több mint két és fél ezer évet ölel fel. Róma a világ egyik leglátogatottabb városa, turisták legnépszerűbb olaszországi célpontja. Központja 1980 óta UNESCO Világörökség 91ter azonosító számmal. Múzeumai és műemlékei (mint pl. a Colosseum) a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.

Beceneve: „Citta Eterna” – „Az örök város”
Mottója: (SPQR) „Senatus Populus que Romanum” – „A római szenátus és nép” (Az ókori Róma hatóságai által hozott határozatok aláírásánál használt rövidítés.)

Róma a Tiberis (mai nevén Tevere) bal partjának hét dombjára épült, mely legendás halmokhoz később még többet csatoltak.


1. nap

Reggel ¾ 8-kor keltett Laca, hogy elkészüljek 8-ra, mikor apu el akart indulni Rómába. Hát mit ne mondjak, kár volt. Simán aludhattam volna még egy órát, annyit késtek. Már én szóltam Lacának, hogy csörögjön rájuk, hogy hol vannak már.

Az út jó hosszú volt, az első fele tele viaduktokkal meg alagutakkal. És útközben persze esett az eső is. Néhol nem is kicsit.

Először a Szent István Zarándokház-ba mentünk, ahol a szállásunk volt. Itt mindenki beszél magyarul, és a parkolóban is csak magyar rendszámú autók álltak.

Itt ajánlották Giovanni új éttermét, hogy menjünk oda enni, vannak magyar meg olasz kaják is. Sietnünk kellett, mert csak 3-ig vannak nyitva. Kb. du. 2-re értünk oda. Anyu meg én rakott krumplit, apu meg Laca sertéspörköltet ettek tarhonyával. Volt hozzá savanyúságnak uborka is. Finom volt. Én a rakott krumplival teljesen jól laktam, a többiek ettek még sütit is; piskóta volt, vanília, karamell meg csoki krémmel, és tejszínhabbal.

Utána vissza a szállásra, bepakolás a szobába, és aztán buszmegálló (44-es) és irány a belváros. A buszra elég sokat kellett várni, és mikor megjött végre, természetesen tele volt.

A busz végállomása a Piazza Venezia, ez közel van a látnivalókhoz.

Róma történelmi városközpontja nem túl nagy: a Colosseumtól a Spanyol lépcsőig mindössze 2,5 kilométert foglal magában, ezért a legtöbb nevezetesség gyalog is elérhető. A Piazza Veneziától mi is gyalog jártuk be a látnivalókat.


Látnivalók

- Romok a Vittorio Emmanuele II emlékmű mellett

- A Vittorio Emmanuele emlékmű

- Fórumok jobbra-balra (Traianus, Romanum), Palatinus

- Kolosszeum (Colosseum)

Az ókorban épült a Római Birodalom egyik legfőbb szimbóluma, a Colosseum. Vespasianus császár idején kezdték el építeni. Ez a világ legnagyobb eddig épített amfiteátruma. Az épület 60 ezer nézőt tudott befogadni, akik elsősorban a gladiátorharcok miatt látogattak ide.

- Konstantinusz diadalíve

- Piazza di Spagna (Spanyol lépcső, szökőkút, templom) És itt jött az eső… Akárhányszor eddig Rómában jártam, eddig itt mindig esett az eső. Jó, mondjuk most voltam itt másodjára, de amikor kb. 10 éve itt jártam és itt voltunk vagy 3-4 napot, akkor is mindig esett. Volt olyan nap, hogy még a bugyim is vizes volt, és a víz az utcákon térdig ért, mert nem tudott elfolyni a hirtelen jött nagy víz. És ez egyik sem túlzás, tényleg így volt!

- Trevi kút (itt egy pasi felajánlotta, hogy lefényképez minket együtt Lacával. Beálltunk, csinált 2 képet, majd mondja: KISS! Erre mi hevesen mondjuk, hogy NOOOO, mire ő néz nagyot, hogy miért?! Erre mondjuk neki, hogy brother-sister, mire elkezdett bocsánatot kérni. Vicces volt :-) )

- templom a sarkon

- Galleria Alberto Sordi (bevásárló központ szerűség)

- Parlament

- Pantheon (már zárva volt, mire odaértünk)

Aztán Piazza Venezia és a 44-es busszal haza. Közben végig esett az eső, hol erősebben, hog gyengébben. Annyira pont elég volt, hogy estére már ne maradjunk, és a kivilágított Rómát már ne lássuk.

Szóval vissza a szállásra, ott megettük Lacával az otthonról hozott görög salátát, aztán zuhanyozás és alvás. Nekem az autóban, mert 4 ágyas szobánk volt, és 3 horkolóssal együtt egy szemhunyásnyit sem tudtam volna aludni. Egész éjszaka kopogott az eső a tetőn, de ez annyira nem zavart.



2. nap

Reggel 07:25-kor keltem, aztán mentem fel a szobába. A többiek még nem voltak fent, pedig 07:30-ra volt megbeszélve, hogy fent lesznek. Ja, kint persze zuhogott az eső, úgyhogy a plédemet használtam esernyő helyett a kocsitól a bejáratig.

Szóval rendbe tettem magam a fürdőszobában, aztán vártam, hogy a többiek is végre elkészüljenek. Nem maradt, épp hogy csak fél óránk reggelizni. Utálok rohanva reggelizni, főleg, hogy amúgy is lassan eszek… reggel meg korán, fáradtan, félig még aludva még lassabban… én voltam az utolsó persze, aki befejezte, és naná, hogy elmúlt már 08:30. Addig lehetett reggelizni…

Utána vissza a szobába, összepakolás (a többieknek, mert én már megcsináltam, míg ők a felkelés utáni dolgokat intézték) aztán kipakolás a szobából az autóba, és aztán buszmegálló (870-es) és irány a belváros. A buszra elég sokat kellett várni, és mikor megjött végre, ez legalább nem volt teljesen tele. Majdnem 10 óra volt, mire beértünk a Via Paola-hoz, ahol a 870-es végállomása van.


- Innen át a Vittorio Emmanuele II hídon

- Szent Péter-bazilika, Szent Péter tér (csak érintőlegesen)

A templom befejezése után ki kellett alakítani egy olyan nagy teret az épület előtt, mely 100 000 ember befogadására képes, ahol a hívek részt vehetnek az egyházi ünnepségeken, és láthatják a körmeneteket. Fontos szempont volt az is, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen. Bernini egy ellipszis alakú teret (amelyet körként érzékelünk) tervezett szökőkutakkal, a tér oldalán kolonnádokkal. 1667-re befejeződött a több mint egy évszázadig tartó építkezés.

- Vatikán múzeum anyuéknak (én otthagytam őket sorban állni, mert nem akartam újra elmenni a Vatikánba… nem szeretem a festményeket, és csak a Sixtus kápolna és a Teremtés c. kép miatt nem volt kedvem több órát eltölteni ott.)

A Vatikán múzeumai a római katolikus egyház gyűjteményét mutatják be. A múzeumokat a XVI. században alapították. Görög, római műalkotások mellett az etruszk gyűjtemény is jelentős. A múzeumokban kéziratokat, textileket, térképeket, mozaikokat, bútorokat, szobrokat láthatunk. A művészeti galériában többek között Leonardo, Raffaello, Caravaggio, és Bernini munkái láthatók.

A Sixtus-kápolna 1473-1481 között épült. Nevét az építtető IV. Szixtusz pápáról kapta. Ez a mindenkori pápa magánkápolnája. A XIX. század óta a pápaválasztó konklávé helyszíne. A Sixtus-kápolna 1508-1512 között, Michelangelo által készített, 540 m² területű mennyezetfreskója miatt világhírű. Ez a világ második legnagyobb egybefüggő freskója. (Az első 580 m² területtel a Würzburgi Érseki Palota (Németország) bejárata és lépcsőháza felett látható.)

Helyette inkább újra a városba mentem.

- Szt. Péter tér

- el a városfal mellett

- Piazza Navona

- Sacra Argentina (romok)

- Fontana dell'Acqua Felice (Fuente de Moisés)

- Planetario

- Piazza della Repubblica (szökőkút)

- Termini-nél Chiesa Sacro Cuore (arany szobor)

- Santa Maria Maggiore bazilika

- Kolosszeum

- Piazza S. Giovanni in Laterano (Loggia delle Benedizioni di S. Giovanni in Laterano)

- folyóparton vissza,

megint át a hídon a Szt. Péter térig. Ott beálltam a sorba, mert úgy egyeztünk meg, hogy aki előbb odaér, az beáll a sorba. A többiek nem voltak sehol. Így én egy idő után félreálltam, mert nem mehettem tovább. Vártam rájuk vagy fél órát, mire előkerültek.

Ott aztán biztonsági kapu, és utána bemehettünk a Bazilikába.

A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ második legnagyobb keresztény temploma. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő.  

A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a XVI. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére (Szent Péter apostol sírjára). 

A kupolát Michelangelo tervezte. Egy magas dobon álló kupolát képzelt el, de mielőtt megvalósíthatta volna terveit, 1564-ben meghalt. Követője, Giacomo della Porta tiszteletben tartotta nagy elődje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el, de úgy, hogy ívét magasabbra emelte.

Michelangelo: Pietá

Pápai sírok az alagsorban:

Vatikáni gárdisták:

Bazilika után Angyalvár.

Az Angyalvár (Castel Sant’Angelo) Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal.

Építése Hadrianus halála után fejeződött be, akkor helyezte el benne a Hadrianus hamvait rejtő koporsót. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt.

A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították. Az épület börtönként is funkcionált, itt raboskodott például Giordano Bruno is.

Nyugodtabb időkben az Angyalvárat a pápák nyári laknak használták.

Az Angyalvár nevet az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta: a járvány elhárítására I. Gergely pápa könyörgő körmeneteket tartott. A legenda szerint egy alkalommal a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe: ezzel jelezte a járvány végét. 

Az államosítás után börtönként, majd kaszárnyaként működött. 1905-ben kezdték el restaurálni, 1933 óta múzeum. A látogatók megtekinthetik az ókori spirális feljárót, a császárok egykori temetkezőfülkéit, de látható a múzeumban egy fegyvergyűjtemény és az épület történetét bemutató tárlat is.

Utána vissza a 870-es végállomására, onnan meg busszal haza. A busz tömve volt, és az egyik kanyarnál kiszakadt az egyik kapaszkodó a plafonból, mert annyi ember lógott rajta. Valamivel később a lámpabúra is leesett, de addigra a tömeg már nem volt ott.

Szóval vissza a szállásra, ott megettük a maradék szendvicseket.

Aztán 18:10-kor, újfent zuhogó esőben, elindultunk haza. Nem tudom, mikor érkeztünk haza. Hulla fáradtak voltunk, és csak zuhanyoztunk, majd lefeküdtünk aludni.

További látnivalók Rómában:

Róma TOP 10

A Szent Lépcső (Scala Santa)

Lateráni bazilika

Hadrianus-villa (Villa Adriana)

Villa d’Este

Vatikáni múzeum

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK


Róma MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma
Róma és a Vatikán világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma_%C3%A9s_a_Vatik%C3%A1n_k%C3%B6z%C3%B6s_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei
Szent Péter-bazilika MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_P%C3%A9ter-bazilika
Angyalvár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Angyalv%C3%A1r

Ravenna

Ravenna városa Emilia-Romagna régióban található. Csatorna köti össze az Adriai-tengerrel. Történelme során a nyugat-római birodalom, majd az osztrogót királyság, majd a ravennai exarchatus fővárosa volt, most Ravenna megye székhelye. A város ókeresztény és bizánci műemlékei a UNESCO Világörökség listáján szerepelnek 788-as azonosító számmal.

Történelme 

Ravenna Itália egyik legrégebbi városa, eredetét valószínűleg az etruszkoknak köszönheti. Későbben gallok és azután rómaiak birtokába került. i.e. 88-ban a város lakói római polgárjogot nyertek.

Augustus császár a város közelében fekvő kikötőt a birodalom második legfontosabb hadikikötőjévé, az adriai hajóraj állomásává tette. Később amikor a kikötő elhomokosodott, a flotta állomását áthelyezték.

A kikötőváros temetőjében i.sz. II. századra datálható keresztény feliratok tanúskodnak az új vallás megjelenéséről. A város mártírja és védőszentje Szent Apollinaris, akinek idejét a II. századra becsülik, de valójában csak legendákban bukkan fel. A város első történelmileg hiteles püspöke Severus, aki részt vett a sardica-i (Szófia) zsinaton 343-ban.

A város virágkorát Flavius Honorius császár alatt élte, aki 402-ben a Nyugatrómai Birodalom székhelyét Milánóból áttette ide. Pompás épületekkel díszítették a várost és a tengerig csatornát építettek.

A nyugat-római birodalom fővárosa a kelet-római császár felsőbbségét többé-kevésbé elismerő germán államok székhelye maradt. I. Justinianus hadjáratában újraegyesítette keleti birodalmát az itáliai területekkel, így Ravenna 540-től a longobárd hódításig, 751-ig a bizánci exarchatus központja lett. Aistulf longobárd király uralmának Kis Pipin frank király vetett véget 756-ban, amikor az exarchatus területét átengedte Rómának, a pápai államnak. Az elszakadás érdekében a város a német császárok pártjára állt. A pápai és császári fennhatóság között őrlődő város élére 1218-tól kezdve a pápai érzelmű Traversarik, 1275-től a XV. század elejéig pedig a Polenta-család küzdötte fel magát.

1441-1509 között a velenceiek birtokolták, majd 1509-ben II. Gyula pápa és a Cambrai-i Liga szerezte meg. 1797-1815 között Napóleon parancsolt, majd az olasz állam egyesítéséig, 1860-ig ismét pápai birtok volt.

A mai napra Ravenna meg egy kis tengerpart lett betervezve. Autóval mentünk át Bolognából.
Ravenna nagyon szép, kellemes csalódás volt. Tele van mozaikokkal, de a szebbik fajtából, nem az unalmas kopottas mozaikok vannak itt, hanem szép színesek.

Fontana Ardea Purpurea

Porta Aurea városkapu

Egy belépőjegy 9,5 EUR, és 5 hely megtekintésére jogosít. Meg is néztük mind az ötöt, az alábbi sorrendben:

A San Vitale-székesegyház (Basilica di San Vitale) a bizánci, centrális templomtípus, martyreum egy példája. San Vitalis római katona volt Milanóban, aki Szent Agricolával együtt halt vértanúhalált, az egyik a legenda szerint Bolognában (ahol szintén templomot emeltek a két szent tiszteletére). Szent Vitalis ravennai imádásáról az V. századból értesülünk először: a mai bazilika helyén egy oratórium állt. Később született meg a szent katona ravennai mártíromságának legendája, mely alátámasztotta itteni tiszteletét.

A székesegyház 525/534?-547 között épült a Justinianus alapította konstantinápolyi katonamártíroknak szentelt Szent Sergius és Bacchus templom másaként. Maximianus érsek szentelte fel 547-ben. A nyolcszögű belső részben 7-ben karéjos oszlopsorok rajzolják ki a teret. A nyolcadik ad helyet a megnyújtott apszisnak. A karzat arra utal, hogy a nők és a férfiak külön szinten foglaltak helyet. A padlón az eredeti mozaikburkolat részben megmaradt, részben ún. Kozmata-kőmozaik borítja. Az apszisban az 546 után felhelyezett mozaikok I. Justinianust és Theodóra császárnét ábrázolják, a mozaikok az újraegyesített birodalom mellett a vallási egységet, az arianizmus legyőzését is hirdetik. A Szent Vitalis templom szolgált Nagy Károly aacheni palotakápolnájának mintájául.

Galla Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Placidia) a San Vitale székesegyház mellett található. A síremlék, építésekor egy mára elpusztult császári udvari Szent Kereszt bazilikához kapcsolódott. Galla Placidia I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár testvére volt, akit 410-ben a nyugati gótok Róma feldúlásakor elraboltak és 414-ben feleségül adták Athaulf királyhoz. Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később testvére feleségül kényszerítette II. Constantinus társcsászárhoz, akitől két gyermeke született: a későbbi III. Valentinianus császár és Honoria. Férje halála után később gyermeke kiskorúsága miatt a nyugat-római birodalom uralkodója, régens volt Ravennában (424-445). 450-ben halt meg. A síremlék 440-450 között épült Galla Placidia megbízásából. Görögkereszt alaprajzú, az ókeresztény mozaikkultúra emlékei láthatók falain. A szarkofágokban III. Valentinianus, II. Constantinus és Galla Placidia nyugszanak.

Bementünk egy másik templomba is (Chiesa di Santa Maria Maggiore), ez ingyenesen látogatható, nem tartozik azok közé, amit a jeggyel lehet megnézni.



Chiesa di Santa Maria Maggiore

Az Ortodox keresztelőkápolna (Battistero Neoniano) nyolcszögű, kupolás épülete a római időkben vízvezetékelzáró fürdő volt. Római stílusú kupolamozaik díszíti, mely Krisztus keresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajta a tizenkét apostol alakja és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek közt próféták láthatók.

Az Érseki palota múzeuma (Museo Arcivescovile) világhírű műemlékkel dicsekedhet: itt látható például Ravenna első érsekének Maximianusnak elefántcsontból faragott trónja, mely az V. századból származó alexandriai munka. Az érseki palotakápolna mozaikdíszítése szintén rendkívüli. Továbbá egy kőbe vésett húsvéti öröknaptár emelkedik ki a lapidárium tárgyai közül.

(Itt nem lehetett fényképezni.)

Itt, ami a legérdekesebb volt, az egy naptár, amivel a húsvét időpontját határozták meg. Lefényképezni nem lehetett, de a net csodákra képes, így itt van. :-)

Az Új Szent Apollinariusz bazilika (Basilica di Sant'Apollinare Nuovo) két fala 24 látványos oszlopon fekszik. Az ariánus Theodorik király építtette a VI. sz. első felében. Mozaikjai fent: Krisztus élettörténete, balra: 22 szűz, jobbra: 26 mártír, a bejáratnál: Classis kikötője, illetve Theodorik palotája (=Ravenna városa). Mennyezete a XVII. századból származik.

Aztán visszamentünk a parkolóba, majd elindultunk megkeresni a strandot. Kisebb nehézségek árán sikerült is. A Lido Adriano-ra küldtek bennünket egy benzinkútról, ahol érdeklődtem, miután a táblák egy idő után megszűntek.

A strand csalódás volt, kicsi, és messze nem olyan jól kiépített, mint Riminiben. A víz is nagyon koszos volt, nem is volt nagy kedvem fürdeni benne, pedig nagyon meleg volt. Azért egyszer csak megmártóztam. Volt kiépítve nagy kövekből egy hullámtörő, és a között és a part között kb. félúton volt egy sáv, ahol a víz tetején lehetett látni, hogy az ott mind kosz. Szerencsére az a sáv csak ott létezett, nem jött ki a kosz a partra, de azért nem volt szép látvány.

A tengerparti pihenés után visszamentünk Bolognába.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Ravenna MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ravenna
Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ravenna_%C3%B3kereszt%C3%A9ny_%C3%A9s_biz%C3%A1nci_m%C5%B1eml%C3%A9kei