Pienza

II. Piusz ideális reneszánsz városa

 

„Pienza nata da un pensiero d'amore e da un sogno di bellezza” (azaz: Pienza egy gondolatnyi szerelemből és a szépség álmából született.) - Giovanni Pascoli (olasz költő 1855. 12. 31. - 1912. 04. 06.)

Pienza

Pienza egy kisváros Olaszországban, Toszkánában, a d’Orcia völgyben.

1996-ban az UNESCO Pienza történelmi központját kulturális világörökséggé nyilvánította (789-es azonosító számmal) és 2004-ben a d’Orcia völgyet is fölvette a listára (1026rev azonosítóval).

A városka története, ellentétben a szomszédos településekével, mentes a középkori háborúktól és csatározásoktól. Pienza 1462-ig csak egy kis falu volt Corsignano néven. Sorsát az változtatta meg, amikor 1405-ben megszületett itt Enea Silvio Piccolomini, akit 53 évvel később II. Piusz néven pápává választottak.

 

II. Piusz pápa

(Enea Silvio Piccolomini, 1405. 10. 18. - 1464. 08. 14.)

II. Piusz Enea Silvio Piccolomini néven született Corsignano falucskában, melyet később róla neveznek át Pienza-ra. A család a 18 gyermeke közül ő született elsőként. A család nemességéből Enea Silvio születésekor már csak a név maradt; elszegényedtek, birtokait maguk művelték, a munkákból pedig Enea Silvio is kivette részét. Ugyanakkor élénk érdeklődést mutatott a tudományok iránt, így a gyermeket az egyház felkarolta, s végül egyetemet végzett teológussá vált. A humanizmus szellemi áramlata őt is elragadta, s hamar korának reneszánsz műveltségű polihisztorrá vált. Ő az egyetlen pápa, aki megírta saját életrajzát.

Siena-ban az egyetemen jogot végzett, s hamarosan különböző magasrangú egyházi személyiségek munkatársává, kísérőjévé vált. Ezek során mind mélyebb ismereteket és tapasztalatot szerzett egyházi és politikai vonatkozásban is. Több zsinat és diplomáciai küldetés során bejárta Európa számos városát, és hatalom udvarát.

Az új ismeretségeknek köszönhetően, az akkorra már európai hírre szert tett Enea könnyedén az új német-római császár, III. Frigyes kegyeibe férkőzött. Az uralkodó költői babérkoronával ismerte el Enea tehetségét, és meghívta (bécsi) udvarába.

Innen 1445-ben hivatalos ügyben Rómába ment, és felkereste IV. Jenő pápát, akitől teljes bűnbocsánatot kért és kapott. Innentől a korábbi meglehetősen szabados életvitelével is felhagyott, és szigorúan erkölcsös életet élt.
Hamarosan a Laterán egyik legbenfentesebb alakja lett, és szolgálatait a Szentszék hamar jutalmazta is; Trieszt püspökévé szentelték fel, 1450-ben pedig megkapta Siena püspöki székét. 1456-ban már bíborosi rangot visel.

1458. augusztus 6-án meghalt III. Callixtus pápa, s az összeülő konklávé az esélyes francia jelölttel szemben végül augusztus 19-én őt választotta meg Szent Péter trónusára. Enea Silvio ekkor felvette a II. Pius nevet.

A koronázás kirobbanó ünneplés volt, amelyre egész Itáliából özönlöttek a tudósok és művészek. Pontifikátusa központi elemének a török elleni keresztes háború megindítását tartotta. E célt szolgálta a sikertelenül zárult mantovai kongresszus. Az 1463-ban indított újabb török hadjárat hatására a pápai követek elérték, hogy a közvetlen veszélybe került Magyarország (Hunyadi Mátyás rettegett fekete serege) összhangban a Velencei Köztársaság flottájával támadásba lendüljön.

II. Piusz az egyesült velencei és pápai flották élére személyesen akart állni, ezért Ancona-ba utazott. De ekkor már halálos beteg volt, és nemsokára, 1464. augusztus 14-én meghalt. 

Testét a római Sant’Andrea della Valle-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A Szent Péter-bazilikában egy üres síremléket állíttattak fel emlékére, amely mind a mai napig ott áll.

Itália legtiszteltebb klerikusa volt. A nép és a nemesség rajongott érte, hiszen Enea igazi mesterműveket alkotott az irodalomban, és emellett majdnem minden művészeti és tudományos ághoz értett. Több verse, episztolái, levelei, több történelmi tárgyú leírása és más tudományos munkája maradt fenn, és emeli a halhatatlanok közé II. Piuszt.

II. Piusz döntött Corsignano (későbbi nevén Pienza) újjáépítéséről, amiből aztán négy év alatt egy tipikus 15. századi városka született. A pápa korai halála Pienza virágzásának is véget vetett, a városka képe azóta gyakorlatilag változatlan maradt. A pápa sokat adott a városnak, igyekezett abból egy ideális reneszánsz várost kialakítani. Az eszményi város tervezésében maga II. Piusz is részt vett, tervei megvalósítását Bernardo Rossellino-ra bízta (Pienza főutcája róla van elnevezve: Corso Rossellino). A tervek csak részben valósultak meg, de ennek ellenére is az olasz reneszánsz racionális városépítészet kiemelkedő példájává teszik Pienza-t.

Az egységes tervek szerint megépült tér az első nagyléptékű városrendezési kísérletnek számít az ókor óta. A kialakított ideális városkép egész Itália építészetében iránymutatóvá vált, s az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása kritériumai alapján 1996-ban Pienza történelmi központját a UNESCO fel is veszi a világörökségi listára 789-es azonosítóval.

 

Látnivalók

A látnivalók túlnyomó része is a II. Piuszról elnevezett térre (Piazza Pio II) koncentrálódik a katedrálissal és reneszánsz palotákkal.

Mária Mennybemenetele katedrális
Cattedrale Santa Maria Assunta

A katedrális előtti trapéz alakú tér azt a benyomást kelti, hogy az 1462. augusztus 29-én felszentelt katedrális hatalmas. Pedig nem az, csak a tér kicsi. A halszálka mintában téglákkal kirakott burkolat nagy téglalap alakú részekre van osztva, egy körgyűrűvel a középső sorban.

És hogy miért van ott a körgyűrű? Mert nem véletlen! Kétszer egy évben (április 1-én, illetve szeptember 11-én) ezeken a köveken különleges látvány bontakozik ki. Eredetileg a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején (az 1582. évi naptárreform miatt ez az időpont mára eltolódott), a katedrális tökéletesen pontos arányú árnyéka a térre vetül, és a katedrális körablaka a körgyűrűvel azonos helyen helyezkedik el! II. Piusz emlékirataiból kiderül, hogy a templom orientációját is eszerint határozták meg annak idején, és a jelenségnek megvolt a maga vallásos üzenete a hívek felé.

A pienzai dómot Rossellino építette 1459-1462 között háromhajós csarnoktemplomnak, kápolnakoszorúval. A világos travertin mészkőből emelt katedrális a tér meghatározó eleme.  A reneszánsz stílusú egyszerű, tiszta vonalvezetésű homlokzat ellenére, melyet a megbízó, II. Piusz pápai címere díszít, a dóm típusában az északi gótikát követi, amely a városépítő pápa számos németországi útjának tudható be. A katedrális tágas, világos belső terében egy háromhajós templomot találunk, gótikus stíluselemekkel díszítve.

A Rossellino műhelyében készült faragványok a reneszánsz ízlésvilágát tükrözik, míg a névadó, Szűz Mária témakörrel kapcsolatos oltártáblák a gótikus sienai festészet szellemében születtek. A képeken a Madonnát a gyermekkel ábrázolják, mindig 4 szent társaságában.

Chiesa Di San Giovanni
Szent János templom

Az apszis alatt található a Chiesa Di San Giovanni (Szent János templom), mely a dóm kriptája, és részeiben még az eredeti, román stílusú templomból származik (Chiesa di Santa Maria, 12. század). Itt van a Museo della Cattedrale. És itt van egy labirintus is, melynek egy része bejárható. (Belépőjeggyel látogatható.)

Keresztelő kút

A dóm homlokzatán ez volt az eredeti ólomüveg ablak

(Küklopsz szemének becézik)

 

Chiesa di Santa Maria

Labirintus

 

Püspöki palota
Palazzo Vescovile

A tér bal oldalán, a Palazzo Piccolominivel szemben van a püspöki palota épülete (Palazzo Vescovile), vagy más néven Palazzo Borgia, mivel azt II. Piusz ajándékozta Rodrigo Borgia bíborosnak. Ő a későbbi VI. Sándor pápa, aki a Katolikus Egyház alkancellári tisztségében (amely hivatalba még nagybátyja, néhai III. Callixtus - sz. Alfonso Borgia juttatta) akkoriban legszorosabb munkatársa volt. A palota termeiben ma egyházművészeti múzeum (Museo Diocesano) működik. A múzeumban helyi szőtteseket, valamint vallásos emléktárgyakat mutatnak be. Három faliszőnyeg is látható vallásos ábrázolásokkal; ezek a 15. század végén keletkeztek Flandriában és a Piccolomini család segítségével kerültek Pienza-ba. A képtárban található egy 7. századi műalkotás, Krisztus a keresztfán (La Croce) címmel, a 14. századból származik Pietro Lorenzetti A boldogasszony gyermekével és Barolo di Fredi Szenvedő Szűzanya műve. Ezenkívül a 14. és 15. század egyéb fontos alkotásai is láthatóak, köztük egy Madonna, amelyet állítólag Luca Sigorelli készített.

A püspöki palotába be lehet menni a II. Piusz térről is. Itt csak egy kis szoba van (ide ingyen be lehet menni), ebben magyarázzák el a téren lévő kör szerepét, és az árnyék-jelenséget. Van itt egy makett is, ha felkapcsolsz felette egy lámpát (fizetős), akkor elméletileg jó helyen és méretben kellene látnod az árnyékot. Sajnos azonban a lámpát valaki elállította, így az árnyék nem jó helyen van.

Egyházművészeti múzeum
Museo Diocesano

A múzeum pedig a Corso il Rossellino-ról nyílik. A egyházművészeti múzeumba (Museo Diocesano) csak belépőjeggyel lehet bemenni.

II. Piusz palástja

II. Piusz palástja (részlet)

Sant'Andrea (Szent András) fej ereklyéje

Madonna della Misericordia

(Luca Signorelli festménye)

 

Palazzo Piccolomini
Piccolomini palota

A katedrális jobb oldalán van a Palazzo Piccolomini (Piccolomini palota), mely az ugyancsak Alberti tervei szerint készült firenzei Palazzo Rucellai mintájára készült. A pápa egykori nyári rezidenciája ma múzeum, és csak idegenvezetővel látogatható. Sajnos fényképezni tilos, és ennek betartására nagyon is figyel a vezető. :-( De ha bepillantást szeretnénk nyerni a korszak eleganciájába, akkor szánjunk rá a pénzt és az időt. A háromszintes épületnek különösen szép az árkádos udvara és terasza, a palota legfőbb építészeti érdeme a kapcsolata a természettel és az őt körülölelő tájjal. A palota kis reneszánsz kertet -az első reneszánsz függőkertet- fog közre, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az Orcia völgyre (Val d’Orcia).

Ebben a kertben olyan illatok voltak!!! Pedig nem is lehetett benne egy-két rózsán kívül mást látni, ami virágzott volna... És mégis!!!

 

Kilátás a kertből Val d'Orcia-ra

De az egyszerű, szabályos alaprajzú palotában a pápai hálószoba, a szalonok és a könyvtár is nagy élményt nyújt. Az épületet 1962-ig, utolsó leszármazottja elhunytáig, a Piccolomini család lakta, így ma a múzeumban eredeti berendezések, műtárgyak, könyvek, iratok tekinthetők meg. Érdekessége, hogy Zeffirelli Rómeó és Júlia filmjének azon jeleneteit, amikor a két fiatal első alkalommal találkozik a Capulet házban rendezett bálon, itt forgatták.

 

Az utolsó Piccolomini

 

Pozzo dei Cani

A Palazzo Piccolomini (Piccolomini palota) előtt a Corso Rossellino és a Piazza Pio II sarkán áll egy bájos kő kút, a Pozzo dei Cani. A két oszlop fölötti architrávon II. Pius címere látható.

 

Van egy másik kút is a palota ugyanezen oldalán, a függőkert felőli végén, innen is élvezhetjük a látványt a Val d’Orcia-ra. A magas fal a függőkertet támasztja meg a kinyúló szikla oldalán.

Palazzo Comunale
Városháza

A tér másik oldalán, a templommal szemben van a Palazzo Comunale (városháza). Az épület szintén Firenzét idézi, az ottani városháza (Palazzo Vecchio) mintájára épült, de finom reneszánsz elemekkel vegyítve. Árkádos loggiája védi a természet elemeitől a beszélgetni kívánókat, ami szempont fontos eleme a reneszánsznak. Felső szintjének magas ablakai elegendő fényt biztosítanak a tanácsteremnek. A felső szinteket vésett minták és a pápai címerek díszítik. A téglából épített, csipkézett óratornyot később adták hozzá, ügyelve rá, hogy annak magassága ne haladja meg a katedrálisét, ezzel is hangsúlyozva az egyházi hatalom elsőbbségét a civilével szemben.

 

A II. Piusz pápa által finanszírozott építkezések az új városi szerkezetben részben a pápai udvar használatára szánt paloták létrehozását célozták, ám építtetett 12 új házat a „nép” számára is, saját költségére. Ezért is alakulhatott ki az a mondás: „Quando ero Enea, nessuno mi volea. Ora che son Pio, di tutti son lo zio.” (Vagyis: Amikor még Enea voltam, senki nem akart engem. Most, hogy Pio vagyok, mindenki nagybátyja lettem. (Az olaszban a zio, zia (szó szerinti fordításban nagybácsi, nagynéni) igen erős, majdnem a szülőkével azonos családi kötődést, kapcsolatot jelent.)

Eddigre már kellőképpen megéheztünk, így beültünk egy hangulatos kis helyre. (Mondjuk ebben a városkában nehéz lett volna nem hangulatos helyet találni ;-) )

Caffé Piccolomini

Gran Tagliere Misto di Pecorini e Salumi

Nobile di Montepulciano (bor)

Torta Pistocchi l'Originale

A várost megtámasztó falon is végigsétálhatunk, és élvezhetjük a látványt a Val d’Orcia-ra, vagy a katedrális tornyára. A bejegyzés elején idéztem már Giovanni Pascoli olasz költőtől „Pienza egy gondolatnyi szerelemből és a szépség álmából született.” Na, a szerelemre több kis sikátor neve is emlékeztet: Via dell’Amore (Szerelem utcája), Via del Bacio (Csók utcája), Via della Fortuna (Szerencse utcája). Ezek mind belefutnak a várost megtámasztó falon végigfutó Via del Casello utcába.

 

 

 

A Via del Casello pedig Pienza főutcájának déli végén eléri a 13. századi Porta del Ciglio városkaput.

 

Chiesa di San Francesco
Szent Ferenc templom

A Palazzo Piccolomini-től nem messze találjuk Itália egyik legrégebbi ferences épületét, az egyhajós kis Chiesa di San Francesco (Szent Ferenc templom). A Szent Ferenc templom egyike azon kevés épületeknek, amely még a régi Corsignano-ból származik, homlokzata és bejárata gótikusak. A templom maga egy 8. századi templom alapjaira épült. A templombelsőt 14. századi Szent Ferenc életét ábrázoló freskók díszítik, amelyeket Cristofano di Bindoccio és Meo di Pero, a sienai festőiskola mesterei készítettek. Az értékes templomi berendezés -például Segna di Bonaventura temperafestményei- a püspöki múzeumban található.

Körmeneti kereszt

Oltár

Felolvasó emelvény

Feszület az oltár felett

A miséző széke

Sekrestye

Madonna del Latte

A temlpom mellett a kolostor

Csak úgy is érdemes bólkászni a szűk kis utcákon, nagyon hangulatos!!!

És nem árt csukva tartani a szemünket néha, különben elcsábítanak a tipikus helyi termékek! :-)

A város főutcájának másik, északi végén a Porta al Prato városkapun túl is érdemes kimerészkedni.

 

Pieve di Corsignano dei Santi Vito e Modesto

A templomot a városközponton kívül találjuk, kb. 1 km sétára. Harangtornya sajnos nem látogatható. Eredete a 7. századig nyúlik vissza, bár jelenlegi román stílusú külseje a 12. századból való. Háromhajós belseje üres. Jobb oldalon láthatunk egy keresztelő kutat, ebben keresztelték meg II. Piuszt, és unokaöccsét III. Piuszt is. Kriptája a jobb oldalon a legrégebbi része.

A harangtorony

A templom kriptája

 

Palazzo Massaini
Massaini palota

A Palazzo Massaini Pienza közelében egy dombtetőn látható. Ez elég messze van, így érdemes ide autóval menni. Az épületegyüttest a 15. században egy korábban a Cacciaconti-ak tulajdonában lévő középkori vár helyére építtette a Massaini család, róluk kapta a nevét. Az idők során számtalan tulajdonosa volt, többek között a Piccolomini család is, akiknek volt palotájuk Pienza városában is.  

 

Egyéb látnivalók a környéken:

-> Val d'Orcia

-> Montepulciano

-> Bagni San Filippo

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK:

Pienza MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pienza

II. Piusz pápa élete MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Piusz_p%C3%A1pa

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)