Strasbourg legendás katedrálisa

Strasbourg 

Strasbourg városa Elzászban, Franciaország keleti határán található, az Ill és a Rajna folyó torkolatánál. Franciaország kulturális és történelmi városa tele van látnivalókkal. Az Ill szigeten elterülő történelmi városmag (Grand Ile) 1988 óta UNESCO világörökség. A Place de la Cathédrale (Katedrális tér)-en található Notre-Dame katedrális monumentális méretei és páratlan látványa miatt is fontos részét képezi a város látképének.

Cathédral Notre-Dame de Strasbourg

Strasbourg legendás katedrálisa 142 méteres magasságával a világ legmagasabb épülete volt 1647-től 1874-ig (227 éven át, a hamburgi St. Nikolai templom megépítéséig) Ma ez a világ hatodik legmagasabb temploma és a legmagasabb fennmaradt szerkezet, amelyet teljes egészében a középkorban építettek.

Nem csoda hát, ha Victor Hugo és Goethe is ódákat zengtek róla. Goethe szerint „Isten fenségesen magasodó, széles kiterjedésű fája” Victor Hugo szerint „óriási és finom csoda”, ahol „Olyan magasan vagyunk, hogy a táj nem egy táj többé… hanem egy térkép, egy élő térkép… Egyik toronyból a másikba járva végigtekintettem Franciaországon, Svájcon és Németországon”. Az sem csoda hát, ha az építményről rengeteg legenda szól.

→ Építése
→ Szimbolikus hely a történelem viharaiban
→ Legendák

Építése

Helyét szentként tisztelték már a rómaiak is. Később egy kisebb keresztény katedrálist emeltek ugyanitt Szűz Mária tiszteletére.

1015-ben Werner von Habsburg püspök tette le egy új katedrális alapkövét egy karoling bazilika romjain. Ő román stílusban tervezte meg a templomot, mely 1176-ban faváza miatt egy tűzvészben porig égett, a kriptáját kivéve, amely ma is a templom alatt található. A tragédia után elhatározták, hogy újat építenek, egy jóval szebbet és hatalmasabbat, mint az éppen befejezett baseli. A XI. és XV. század között felépült templom román alapokon nyugszik, de az 1225-ben érkezett Chartres-i mesterek hatására gótikus stílusban fejezték be.

Déli tornya sosem épült meg. Emiatt az aszimmetria, valamint a homokkő falak jellegzetes vöröses-fekete színe, és a rajta látható több ezer faragott figura miatt lett egyedi a kor hasonló építményei között.

Kőfaragók és kőművesek

A kőfaragók és kőművesek emlékére, akik faragták és alakítgatták a Vogézekből származó homokkő tömböket, melyekből a katedrális épült.

A katedrális nyugati homlokzata a Rue Mercière felől

A katedrális nyugati homlokzata a Rue Mercière felől

Bal oldali kapu

Középső kapu

Jobb oldali kapu

Középső kapu

Középső kapu

Középső kapu

Középső kapu
Középen egy óriási nyitott kígyó száj a pokol kapuja. Benne egy üst, amiben egy alak fő.
Balra egy fán Júdás lóg felakasztva, mellette egy kecske (a sátán) meredő fallosszal (a boldogságot szimbolizálja),
elviszi Júdás lelkét.
Az üsttől jobbra Ádám és Éva, Éva fejére az egyik fiuk ráteszi a kezét.
A gyerek egy perverz püspök farán áll, akinek a feje a nyelv másik oldalán látható. A püspök alatt egy másik kecske-ördög vigyorog. 

Középső kapu

Középső kapu

Vissza az oldal tetejére

Szimbolikus hely a történelem viharaiban

A katedrális mindig is szimbolikus jelentőséggel bírt. A reformáció idején protestáns templommá vált, és Kálvin János is tartott itt beszédet. A világ első dokumentált karácsonyfáját 1539-ben a katedrálisban állították fel. Amikor XIV. Lajos visszafoglalta a németektől a várost, újra katolikus templom lett.

1793-ban a forradalom lángba borította az országot, és ez alól Strasbourg sem volt kivétel. A katedrálist, mely akkor a legmagasabb épület volt, porig akarják rombolni a forradalmárok mivel az „mélyen megsértette az egyenlőség érzetét”. Senki nem számított egy lakatos mester, és egyben önkormányzati tiszt -Jean-Michel Sultzer- őrült ötletére: tegyünk a katedrális tornyára egy óriási frígiai sapkát! (A szabadság jelképe a piros sapka (Bonnet Phrygien).) A katedrális ennek köszönhetően a szabadság szimbólumává vált, mely messziről látható volt, és így már nem volt ellenforradalmi jelkép. Sőt, „a forradalom erényeit Németországban is jelzi”, ahol láthatják, hogy hol kezdődik a „szabadság országa”. A lakatos mester 1794-ben vállalta, hogy elkészíti és felhelyezi a toronyra a piros fém sapkát, mely 1802-ig a tornyon maradt. Később az önkormányzati könyvtárban tárolták, majd eltűnt a város németek által 1870-ben történt bombázásának lángjában. Ma a Place de la Cathédrale (tér)-en láthatjuk Sultzer mellszobrát, és egy cégért, amely ezt a fontos epizódot jeleníti meg a katedrális történetéből.

A XIX. században Strasbourg ostromakor egy porosz ágyú eltalálta a templomot, és meghajlította a keresztet a tetején. 

Míg a második világháború ideje alatt Hitler többször is meglátogatta és a németek nemzeti szent helyévé emelte, addig a franciák megesküdtek, hogy csak akkor teszik le a fegyvert, ha újra nemzeti lobogójuk leng a katedrálison. Csak úgy, mint a reformáció templomrombolásai idején, a világháborúk alatt zajló bombázások során is jelentős károkat szenvedett, melyeket csak az 1990-es években sikerült teljesen helyrehozni. A templomot díszítő eredeti figurák közül sok ma már csak múzeumban látható, és a templomon hű másolatok vannak.

1988 októberében, amikor a város a 2000. évfordulóját ünnepelte, és amikor az Ill szigeten elterülő történelmi városmag (Grand Ile) UNESCO világörökség lett, II. János Pál pápa is ellátogatott ide, és misét tartott a katedrálisban. A strasbourgi püspökséget néhány hónappal korábban, ugyanez év júniusában emelték érseki rangba.

Vissza az oldal tetejére

Legendák

Reneszánsz csillagászati óra

A katedrálisban található egy 18 méteres asztronómiai óra, a világ egyik legnagyobbja. Számos csillagászati adat mellett a keresztény húsvétok dátumát is képes kikalkulálni. Hihetetlenül pontos eszköz, mozgó karakterekkel. Évet, hónapot, a hét napjait, órát és percet is mutat. Sőt a szökőéveket, a napéjegyenlőségeket, a Hold fázisait, a bolygók állását és a zodiákus jegyeit is! 1838-1843 között készítette Jean-Baptiste Schwilgué. A maga korában -sőt, sokak szerint még ma is- matematikai és technikai csodának számított. A legenda szerint készítőjének kivájták a szemét, hogy ne tudjon még egy ilyen bonyolult szerkezetet megalkotni. 

Ugyanezen a részen van egy könyökét a balusztrádon pihentető ember szobra. A legenda szerint ő annak az építésznek a riválisa volt, aki az angyalok oszlopát, a korszak építészeti remekét alkotta. Ő azt állította, hogy egyetlen oszlop soha nem tud megtartani egy ilyen nagy boltozatot, és onnan várja, hogy ez az egész összeomoljon.

Az asztronómiai óra és az angyalok oszlopa

Földalatti tó

Egy másik legenda is fűződik a katedrálishoz, mely szerint az épület hatalmas tölgyfahalmokon nyugszik, amelyek egy földalatti tó vizébe süllyednek. Hajó jár a tó körül, és bár senki sem tartózkodik benne, mégis hallani lehet az evezők zaját. A legenda szerint a földalatti tó bejárata az egyik, közvetlenül a katedrálissal szemben lévő ház pincéjében található.

Üvöltő szelek

Egy újabb legenda arról mesél, hogy miért fúj mindig a szél az épület körül, illetve a belsejében is. Egyszer, réges-régen az ördög a szél hátán lovagolva keresztülutazott a vidéken. Ahogy megállt a katedrális előtt, felkeltette a figyelmét egy faragás, mely őt ábrázolta egy vonzó fiatalember képében, ahogy a balga szüzeknek udvarol (Máté, 25:1-13). Igaz, hogy a hátából kígyók és békák másztak ki, ám egyik naiv lány sem vette ezt észre -ahogyan sok turista ma sem. Kíváncsiságában az ördög bement a templomba, hátha talál még más szobrokat is magáról, azonban kijönni már nem tudott! A szelek pedig azóta is türelmetlenül, és üvöltve várják odakint a gazdájukat. Az ingerült ördög pedig kínjában furcsa légáramlatokat teremt bent, melyek a templom aljától az angyalok oszlopának tetejéig szállnak.

Császári ablakok
A jobb oldalin Sváb Fülöp német király, két Henrik, és I. Frigyes császárok

Császári ablak (részlet) - Henrik császár

Szószék

Rózsaablak a nyugati homlokzaton,
Orgona

Rózsaablak

Orgona

Orgona (részlet)

Sajnos a lehető legrosszabb napokat fogtuk ki: sem a csillagászati órát nem láttuk működés közben (vasárnap révén), se a teraszra nem tudtunk felmenni (332 lépcső!) a csodás kilátásért (mert azt meg felújítás miatt lezárták).

A katedrális nyugati homlokzata a Rue Mercière felől

A katedrális nyugati homlokzata a Rue Mercière felől

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

Vissza az oldal tetejére

LINKEK/FORRÁSOK

Strasbourg MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Strasbourg

A Strasbourgi Notre-Dame Katedrális ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Strasbourg_Cathedral

Frígiai sapka MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%ADgiai_sapka

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)