Église protestante Saint-Pierre-le-Jeune de Strasbourg
Az Ifjabb Szent Péter protestáns templom
Strasbourg városa Elzászban, Franciaország keleti határán található, az Ill és a Rajna folyó torkolatánál. Franciaország kulturális és történelmi városa tele van látnivalókkal. Az Ill szigeten elterülő történelmi városmag (Grand Ile) 1988 óta UNESCO világörökség. A Place Saint-Pierre-le-Jeune (Ifjabb Szent Péter tér)-en található Ifjabb Szent Péter protestáns templom az építészet történet és a művészet szempontjából az egyik legszembetűnőbb a városban. És nem mellesleg magyar vonatkozása is van!
Strasbourgban 3! templom is a Szent Péter (Saint-Pierre)
nevet viseli. Azon kívül, amelyiket mi is meglátogattunk (Église protestante
Saint-Pierre-le-Jeune), van egy Idősebb Szent Péter nevű (Église
Saint-Pierre-le-Vieux), mely tulajdonképpen két templomból, egy katolikusból és
egy protestánsból áll, és van egy másik Ifjabb Szent Péter nevű katolikus
templom (Église Saint-Pierre-le-Jeune catholique) is, melynek impozáns
neo-román kupolája van, és a XIX. századból való.
Az Ifjabb Szent Péter protestáns templom
Ugyanezen a helyen egymás után 3 templom is épült. Az első a
középkor elején egy Szent Kolumbánnak szentelt kis templom, melyből a déli
külső oldalhajó alatt lévő kripta és középen egy régi, befalazott sír maradt
meg.
Szent Kolumbán ír származású bencés misszionárius, kora középkori ír misszió egyik kulcsfigurája volt, aki számos kolostort és apátságot alapított 590 körül a Frank Királyság és a Lombard Királyság területén. Közülük kiemelkedik a luxeuili apátság a mai Franciaország, és a bobbiói apátság a mai Olaszország területén.
Bal oldalon fent a harmadik alak Szent Kolumbán |
A kanonoki káptalan részére 1031-ben kezdték el építeni a román
templomot. Ebből a kerengő, és a harangtorony alsóbb emeletei maradtak meg.
1053-ban IX. Leó pápa szentelte fel, ekkor kapta az Ifjabb Szent Péter (Saint-Pierre-le-Jeune)
nevet, hogy megkülönböztessék a másik Szent Péternek nevezett templomtól, mely
ekkor felvette az Idősebb Szent Péter (Saint-Pierre-le-Vieux) nevet.
A mai templom építése a XIII. század második felében a
szentéllyel kezdődött. Ezt 1320-ban szentelték fel. A gótikus főépület sok
kápolnájával és pazar kereszt boltozatával a XIV. századból származik.
Ifjabb Szent Péter protestáns templom |
A neogótikus főportál |
Ebből az
időszakból származik a sok freskó, valamint a jubé, amely már egyedi, más
templom Elzászban nem rendelkezik már vele!
A jubé (ejtsd: zsübé) más néven lettner vagy szentélyrekesztő fal egy falazott kőrács, mely a szentélyt vagy a kórust elválasztja a templomhajótól. Ez a francia székesegyházakban igen díszesen ékesített áttörött fal volt, melynek közepén a szentélybe vezető ajtó nyílt. A fal szerepe az volt, hogy a hívek ne láthassák (teljesen) ami a szentélyben zajlott. Mivel ez a hozzáállás később megváltozott, sok helyen a jubéket lebontották. Nagyon kevés helyen maradt meg, ezért nagyon egyedi sőt, ritkaságszámba megy.
A főhajó a jubével és a Silbermann orgonával |
1524-ben a reformáció miatt a templom protestáns lett.
1682-ben azonban XIV. Lajos király egy válaszfalat építtetett a szentély és a
főhajó közé, és a szentélyben katolikus, a főhajóban pedig protestáns
istentiszteleteket tartottak. Ezt a falat csak 1898-ban bontották le, amikor
megépült az Ifjabb Szent Péter nevű katolikus templom (Église
Saint-Pierre-le-Jeune catholique). Ezzel egyidőben nagyszabású újjáépítés
kezdődött, feltárták és restaurálták a régi freskókat is.
Silbermann orgona
Az ötíves, gótikus jubére 1780-ban építették a híres
Silbermann orgonát. A jubén látható olajfestmények a négy evangélistát
ábrázolják.
Főhajó és kereszthajó
A főhajót 1320-ban szentelték fel. Északi, nyugati és déli
falain a XIV. és XV. századból való, restaurált freskók láthatók, melyek
Krisztus feltámadását, illetve passiójeleneteket ábrázolnak.
A kereszthajó nyugatra tolódott, valószínűleg azért, hogy megőrizhessék a román kerengőt.
Üvegablakok
Az üvegablakok az 1900-as évekből valók, rajtuk (más egyebek
mellett) a templom káptalanjainak címerei láthatók.
Sírkövek és sírfeliratok
A templomban és a kerengőben körülbelül 70 sírkő és
sírfelirat látható, melyek a gótikus időszak végéből származnak.
Kerengő
Három, XI. századi román és egy XIV. századi gótikus
folyosóból áll. Valószínűleg ez az Alpoktól északra megmaradt legrégebbi
kerengő. Körülötte láthatók a templom káptalani épületei, melyeket a francia
forradalom idején államosítottak és eladtak.
Szentély
A szentélyt a XIII. században emelték. A boltozat hátsó
részének 8 bordája egyetlen zárókőbe fut össze. A barokk faburkolatot és a
szószéket a XVIII. században építették ide. A szárnyasoltár központi festménye
1518-ban készült.
A barokk kórus Ez volt a templom katolikus fele 1682-től, amikor XIV. Lajos egy fallal leválasztotta a protestáns felétől |
Szentháromság kápolna
A későgótikus kápolnát 1491-ben fejezték be. A keresztelőkút
a XV. században készült.
A Szentháromság kápolna és a keresztelő kút |
A Szentháromság kápolna és a keresztelő kút |
Az Angyal kápolna a keresztelővel |
Kripta
A főkapuhoz vezető lépcső előtt elhaladva juthatunk le a
kriptába.
Magyar király
A déli oldalhajó nyugati falán látható egy érdekes,
nagyméretű, XIV. századi freskó, mely az európai keresztény nemzetek vonulását
ábrázolja a kereszt felé. „A nemzetek menete a kereszt felé” néven ismertté
vált képen Európa uralkodói lovagolnak egy sorban. Élen Germánia királya, akit
Gallia, Italia, Anglia, Hibernia, Frisia, Scothia, Arragonia, Sicilia,
Castilia, Hungaria, Polonia, Oriens, Litavia követ. A sorrend részben
hierarchikus, részben geográfiai, a szomszédos országok uralkodói egy-egy
kisebb csoportot alkotnak. Így a 14 alak között az utolsó harmadban fedezhetjük
fel a Hungáriát megszemélyesítő, zöld ruhás, piros palástos alakot, Polonia
uralkodója mellett. A királyok lovai hasonlóak, ruhájuk, koronájuk is egyforma.
Mindegyik kezében van egy zászló, melyen országa neve látható. Az egyetlen
különbség, hogy a sor végén haladó Oriens és Litavia gyalogosan követi a
lovasokat.
„A nemzetek menete a kereszt felé” |
Hungaria és Polonia királyai |
Szent János kápolna
A XIV. században épült kápolna a freskó mögött található.
LINKEK/FORRÁSOK
Strasbourg MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Strasbourg
Église Saint-Pierre-le-Jeune de Strasbourg FRANCIAul: https://fr.wikipedia.org/wiki/%C3%89glise_protestante_Saint-Pierre-le-Jeune_de_Strasbourg
A templomban elérhető magyar nyelvű információs lap.
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése