Magdeburger Dom

 

Szász-Anhalt tartomány fővárosa, Magdeburg az új szövetségi államok egyik legrégebbi városa. Híres látnivaló a Szent Mauritius és Szent Katharina dóm, amely Németország egyik legnagyobb templomépülete.

Előző nap a Román stílus útján (Straße der Romanik) lévő bájos települést néztük meg. Sehol máshol Németországban nem láthatunk annyi favázas házat, mint Quedlinburgban. Onnan az airbnb-n foglalt szállásunkra mentünk, ahol az étkezőben a falinaptárban megláttunk egy képet. Ekkor döntöttük el, hogy nekünk ezt a helyet látnunk kell. Nem esett nehezünkre az újratervezés, hisz a másnapi úti célunkon egész napra zuhogó esőt jósoltak, míg Magdeburgban „csak” délelőttre és késő délutánra (amikor már amúgy is úton lettünk volna hazafelé - ami persze nem így lett). Reggeli után tehát Magdeburgba mentünk.

 

Straße der Romanik
Román stílus útja

Németországban számos különböző tematikájú útvonal (mint például a Játék-út, a Grimm testvérek meseútja, a Romantikus-út vagy a Luther-út) gyöngyként fűzik fel a különböző helységeket. Ilyen a Román stílus útja is Szász-Anhalt tartományban. A Straße der Romanik útvonala román stílusú templomokat, dómokat, várakat, kastélyokat és kolostorokat köt össze. Közülük is kiemelkednek Naumburg, Merseburg, Halberstadt és Quedlinburg dómjai. Magdeburg a Román stílus útjának központja, itt ér egybe az északi és déli kör.

 

Magdeburg

A várost először 805-ben említik. I. (Madarász) Henrik német király 919-ben megerősíttette várát a magyarok és a szlávok ellen. Amikor I. Ottó 929 végén feleségül vette Edith angolszász hercegnőt, nászajándékul neki adta a régi kereskedővárost, Magdeburgot, mely amúgy I. Ottó kedvenc helye volt. Edith kívánságára újraalapította a várost. Magdeburg első fénykorát I. Ottó uralkodása idején érte el. 937-ben birodalmi gyűlés színhelye volt, ahol érsekek, püspökök és számos világi méltóság vett részt. A királyi pár által alapított apátsági templomot 937. szeptember 21-én szentelték fel. A kolostor védőszentjei Szent Mauritius (Móric), Szent Innocentius (Ince) és vértanútársaik voltak, de a fő védőszent Móric volt.

946-ban a kolostorba, később a dómba temették Edith királynét. Szent Móric ereklyéi 961-ben érkeztek Magdeburgba. 962-ben itt koronázták meg I. (Nagy) Ottót és 973-ban itt is temették el.

Bár az Elba parti város 1200 éves múlttal rendelkezik, és Szász-Anhalt tartomány fővárosa is, mégsem volt túl népszerű turistalátványosság egészen 2005-ig. Ebben az évben adták át a Grüne Zitadelle von Magdeburg épületegyüttest, amely azóta a belváros egyik meghatározó épülete lett. Azonban nem csak emiatt érdemes ellátogatni ide, hisz több érdekes látnivaló is van a városban. Mint például a dóm. 

Dom zu Magdeburg St. Mauritius und Katharina
Szent Móric és Alexandriai Szent Katalin katedrális

A Szent Móric és Alexandriai Szent Katalin katedrális (Dom zu Magdeburg St. Mauritius und Katharina, röviden Magdeburger Dom) a város legismertebb látványosságai közé tartozik. Az épület megtekintését semmiképpen se hagyjuk ki!

Ez az első gótikus stílusban megépített katedrális, és egyike a legnagyobb templom épületeknek német földön.

Elődje az a Szent Mauritiusnak (Móric), Szent Innocentiusnak (Ince) és vértanútársaiknak szentelt kolostor volt, melyet 937-ben alapított I. Ottó és felesége Edith. (Szent Móric a Német-római Birodalom védőszentje volt, lándzsája pedig a császárok felségjelvénye.) Alig 10 évvel a kolostor alapítása után ide temették Edithet.

955-ben az Augsburgtól délre fekvő Lech-mezőn I. Ottó német király Ulrich augsburgi püspök segítségével vereséget mért a kalandozó magyarokra. I. Ottó a csata előtt a Szent Móric-lándzsa előtt térdelve imádkozott. (A Szent Móric-lándzsa egy frank szárnyas lándzsa, melynek pengéjébe hosszanti nyílást vágtak, ebbe erősítették négyszeres ezüst drótköteggel Jézus keresztjének szent szögereklyéjét.) Bár a csatában a németeket is súlyos veszteségek érték, a közelharcban a magyarok maradtak alul. A magyar csapatok vezéreit (Bulcsút, Lehelt és Súrt) Ottó Regensburgban kivégeztette. A csatában elszenvedett vereség magyar részről a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte. Német részről Ottót császárrá koronázták (hivatalosan 962-ben, de már a csata után császárként ünnepelték), valamint Ulrich püspököt szentté avatták (993-ban).

A győzelem után, 955-ben a templom épületét kibővítették, majd a 968-ban a megalakult magdeburgi püspökség székesegyháza lett. Értékes antik műtárgyakat, valamint porfírt, márványt és gránitot szállítottak a dekoráláshoz Észak-Olaszországból.

A Szent Móric és Alexandriai Szent Katalin katedrális a legrégebbi kereszténység, és az egyiptomi szentek kultuszát honosította meg a Német birodalomban. I. Ottó 961-ben elhozatta Regensburgból Szent Móric és társainak testét és más szentek ereklyéit.

973-ban meghalt I. Ottó, és az ő földi maradványait is a katedrálisban helyezték el.

1207-ben óriási tűz pusztított a városban, és a székesegyház is súlyosan megrongálódott. II. Albrecht érsek úgy döntött, hogy új, modern templomot épít. A gótikus székesegyház építése 1362-ig tartott, ekkor szentelték fel. A dóm 104 méter magas nyugati tornyai csak 1520-ban készültek el. Ma evangélikus püspöki székhely a templom.

 

A dómba belépve monumentális, természetes fénnyel megvilágított, világos belsőteret látunk. Számos egyedülálló műalkotást tekinthetünk meg benne, mint például I. Ottó császár és első felesége, Edith síremléke, román stílusú bronz sírjelek, korai gótikus homokkő szobrok, köztük az „Okos és balga szüzek” híres alakjai, a kórus faragott székei, kőfaragások és festmények.

A dóm és a kolostor makettje

I. Ottó sírja

I. Ottó sírja

Edith sírja

Edith sírja (részlet: Szent Erzsébet)

Alexandiai Szent Katalin szobra

Késő reneszánsz alabástrom szószék

Késő reneszánsz alabástrom szószék
(részlet: Alexandriai Szent Katalin)

Késő reneszánsz alabástrom szószék
(részlet: Szent Móric)

Fent: az 5 okos szűz, az 5 balga szűz
Lent: az 5 okos szűz, Mária mennybevétele, az 5 balga szűz

Az uralkodó házaspár, I. Ottó és Edith

Szintén egyedülálló a székesegyházban a fekete katona szobra, mely az első alkotás, amely fekete bőrszínnel ábrázolja Móricot. A XI. századtól kezdve Móric régies páncélzatba öltözött szent lovagként jelenik meg, attribútumai a pajzs és a lándzsa. Ennek ellenére sokféleképpen ábrázolták, de Európában sohasem fekete bőrűnek! Pedig tudvalevő volt, hogy a szent a Római Birodalom Thebais nevű provinciájából származott (a mai Egyiptom és Szudán határvidéke), melynek a központja Théba volt. Móric tehát afrikai, fekete bőrű volt, mégsem ábrázolták ebben a korban a művészek a szentet afrikai arcvonásokkal. Ennek oka a fekete színnel kapcsolatos előítéletek, és az afrikai arcvonások iránti megvetés volt. 1240 körül készült az a szobor, melyet a szobrász merészen faragott: a katedrális és az egyházmegye fővédőszentjét fekete bőrűnek és valósághű, afrikai arcvonásokkal ábrázolta.

Szent Móric, afrikai arcvonásokkal ábrázolva

Kloster
Kolostor

Ahogy az időjárás jelentés megjósolta, zuhogott az eső mikor Magdeburgba értünk, és míg a dómban voltunk. Szerencsére az a jóslatuk is bevált, miszerint késő délelőtt-kora délután napos idő lesz, így sikerült kék éggel is megörökítenünk a templomot.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK:

 

Magdeburg MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magdeburg

LeRoutard Allemagne kötete, 2016, ISBN978-2-01-912442-7

Panoráma NDK kötetet, 1980, ISBN-963-243-215-0