Csővár

A dimbes-dombos Cserhát vonulatai számos középkori várromot őriznek. Az egyik ilyen a Naszálytól keletre, a Csővár község felett lévő meredek falú hegyen magasló ódon várrom. 

Csővár

Csővár Észak-Magyarországon, Pest megyében, Váctól kb. 20, Budapesttől kb. 55 kilométerre található. A település leghíresebb látnivalója a csővári várrom.

 

A várrom a falu határától egy kényelmes turistaúton kb. 45 perces sétával érhető el. Kiépített parkoló nincs. A vár történetét bemutató tábla mellett felhívják a figyelmet, hogy a romok megközelítése veszélyes, a vár jelenleg csak saját felelősségre látogatható!

 

Csővár vára

A település hasonló nevű várát egy 1319-es oklevél említi először. A mongolok pusztításai után az országban kiépült a Balaton menti és a nógrádi várrendszer, melynek legdélibb erőssége volt Csővár. A vár a jelenleginél jóval kisebb elődje a feltételezések szerint IV. Béla magyar király szorgalmazására épült. Valószínűleg 1250-1400 között építették több részletben. Építésének időszakára az ott talált ezüstpénzek utalnak.

Később Csák Máté csapatai megostromolták és elpusztították, közel száz évvel később épült fel újra.

Az elszegényedő és birtokaikat vesztő Csői és Nézsai családok a huszitákkal összefogva 1444-ben elfoglalták. A következő évtizedekben valóságos rablótanyává változtatták a várat, innen indultak portyára a környező falvakba. 1470-ben Csői Miklós testvérgyilkosság és garázdálkodás miatt elveszítette birtokait. A vár a Nézsaiak kezén maradt, de a két várurat, Lászlót és Jánost Mátyás király „hűtlennek” nyilvánította. Miután mindketten fiúutód nélkül haltak meg, 1474-ben a birtok és a vár visszakerült a királyi kamara kezébe.

Mátyás király 1486-ban törvénytelen fia, Corvin János birtokába adta és az övé maradt még Mátyás halála után is egy ideig. Csővár következő gazdája 1496-tól Ráskay Balázs báró volt, aki Mátyás halála után is hű maradt Jánoshoz, a várat csak annak bukása után szerezte. Reneszánsz stílusban átépíttette és kényelmes lakópalotává változtatta a várat, amely a következő néhány évtizedben élte virágkorát.

Buda elfoglalása után ismét felértékelődött hadi szerepe. Megerősítették, felépítették a külsővárat, a bejárat irányába tüzelő ágyúk számára 20 méteres rondellát építettek. A törökök egy kisebb csapata 1551-ben azonban ennek ellenére is könnyedén elfoglalta. Néhány évtizedig lakták is a várat, majd magára hagyták és valószínűleg fel is gyújtották.

A törökök kiűzése után a vár a Ráskay-örökösök kezébe került. Később a Károlyi család lett a gazdája, majd a Prónay család 1730 körül. (Az ő birtokukban maradt 1945-ig.) A Prónay család a pusztuló vár maradványait részben lebontotta és részben a vár köveiből felépült Acsa belterületén az új, barokk Prónay-kastély.

A XIX. század közepén a vár már magára hagyott rom volt, melyet kőbányának használtak. 1954 és 1961 között megerősítették a leomlani készülő tornyot, megtisztították a területet, feltárták a ciszternát. Később a munkálatok abbamaradtak. Részletes régészeti feltárás nem történt.

 

Az újra mindent elborító növényzetben ma is látható az egykor külső- és belső várból a keleti palotaszárny kőfala, benne a nagyobb üregek az ablaknyílások voltak. Megvannak az alapfalak, valamint egy háromemeletnyi magas torony csonkja, és egy 4 m átmérőjű ovális ciszterna.

 

Cím: 2615 Csővár község határában

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK:

Csővár MAGYARul: Csővár – Wikipédia (wikipedia.org)
Csővár vára MAGYARul: Csővár vára – Wikipédia (wikipedia.org)

A helyszínen kihelyezett információs tábla.