2018. március 10., szombat

Asszuán I. - Egyiptom - 3. rész




A Marsza Alam-Edfu táv után egy rövidebb szakasz várt ránk. Bár kényelmes volt az autó, jól esett kicsit kinyújtózni, míg megnéztük a Hórusz templomot. Az Edfu-Asszuán távot egy új építésű úton tettük meg. Egy idő után azonban Mohamed Ali megállította és visszafordította a sofőrünket, mert úgy gondolta, hogy rossz felé megyünk. Elkezdtünk visszafelé száguldozni. Egy idő után leintettek egy másik autóst, aki újra megfordított bennünket, hogy menjünk csak, ez az út visz Asszuánba. Forduló, száguldás.
Eddigre nagyon éhesek voltunk már, mert nem reggeliztünk, és azt a kis nasit, amink volt, már rég felfaltuk.

És ahogy ott száguldozunk több mint 160-nal az autópályán, a sofőrünk belement egy előzésbe, ami nagyon-nagyon necces volt. Majd’ összesz@rtuk magunkat Laurent-nal. Szóltunk is az idegenvezetőnek, hogy lassítsa le a sofőrünket. Egy kis ideig lassabban mentünk, de szép lassan újra elkezdett felfelé kúszni a kilométeróra mutatója. Alig vártuk, hogy megérkezzünk Asszuánba, és kiszállhassunk az autóból.

A városba jutáshoz át kell haladni a régi Asszuáni-gáton, ahol olyan szigorúan ellenőriztek a katonák minden egyes alakalommal, hogy még a csomagtartót is kinyittatták.

A XIX. század fordulóján a britek építették fel a Nílus első vízesése felett az Asszuáni-gátat, mely akkor a világ legnagyobb duzzasztógátja volt. A gát 1898 és 1902 között épült, szinte teljes egészében asszuáni gránitból. Hossza 2441 méter. A magasságán később kétszer is emelni kellett. Azon kívül, hogy megművelhető földterületeket biztosít a lakosságnak, a vízerőműnek köszönhetően innen származik az országban felhasznált elektromos áram zöme.

A régi Asszuáni-gáton nem lehet megállni.

Távolabb (6 km) a Nagy-gát a régi Asszuáni-gátról

Innen származik az elektromos áram zöme.

A régi Asszuáni-gát a Nílusról
(A kép a Philae templom felé menet csónakból készült.)


A belvárosban végre megálltunk, és megebédeltünk.

Sült csirke, saláta, szósz, lepénykenyér


A Nagy-gát volt az első célunk az ebéd után, amihez megint ki kellett menni a városból, át a régi gáton. Ellenőrzés megint.

A Nagy-gát méreteire jellemző, hogy 111 méter magas beton kolosszusról van szó, ami alul, a talpazaton közel ezer méter széles. A tetején, ahová a turista buszok is megérkeznek 40 méter, a hossza pedig 3600 méter. Felmenni a gátra csak a Nílus túlsó oldaláról engednek. A gát tetejéről remek kilátás nyílik a Nílusra, Asszuán irányába, és Szudán felé is, azaz a Nasser-tóra. A gát által felduzzasztott víz hozta létre a kb. 500 km hosszú tavat, amely lehetővé teszi a Nílus völgy öntözését egész évben. A Nasszer-tó a világ legnagyobb mesterséges tava! Amióta 1971-ben átadták a gátat (Egyiptom büszkeségét), folyamatos a szakmai vita, hogy vajon ártott, vagy használt a természetnek a folyó felduzzasztása. A választ csak a távoli jövő fogja megadni.

A Nagy-gáton, háttérben a Nasszer-tó.

Balra a barátság emlékmű

Észak felé a Nílus

Észak felé a Nílus

Panoráma - észak felé a Nílus

Panoráma - dél felé a Nasszer-tó

Dél felé a Nasszer-tó


Az óriási építményt Egyiptom a Szovjetunió segítségével 12 év alatt építette meg, amit a gát elején magasodó barátsági emlékmű tudat az utókorral. A lótuszvirág szirmait jelképező, több mint 70 méter magas építményre is érdemes vetni egy pillantást.



Ezután mentünk csak a kis kikötőbe, ahonnan a hajók a Philae templomhoz mennek. A kikötő dugig volt hajókkal. El tudom képzelni, milyen iszonyatos forgalom lehet itt főszezonban. Most azonban csak mi voltunk, és rajtunk kívül még egy kis csapat. Ők egy másik hajóval mentek az Agilkia szigetre, a templom jelenlegi helyére. Észak felől kerültük meg a szigetecskét, a kikötő a sziget túlsó oldalán van. Kb. 10 perc volt az út.

VIDEO!!!









Mohamed Ali megint először körbevitt, magyarázott, ne fényképezzünk, majd kaptunk megint kb. 25 percet, hogy magunk is körbejárjunk és fényképezzünk. (Baromira nem tetszik nekem ez a módszer.)

Nubiában, Aswan közelében van Egyiptom egyik legszebb látnivalója, a Philae templom, ahol a központi Isis templomhoz az idők folyamán több kisebb szentélyt is építettek. Pearl of Egypt-nek azaz „Egyiptom gyöngyének” is nevezik ezt a szent szigeten látható épületegyüttest, amely -szerencsénkre- rendkívül jó állapotban maradt az utókorra. Több száz évig épült, a görög - római időkben, ie. 375-től kezdődően, eredetileg egy Philae nevű szigeten, kb. 10 km-re Asszuántól. Nem is volt semmi gond, amíg 1912 körül fel nem épült az első Asszuáni-gát. Ez éppen annyival emelte meg a Nílus vízszintjét, hogy a templom 18 méter magas pilonja szinte teljesen eltűnt a víz alatt. Évente alig két hónapig tartott az a vízszegény időszak, amikor annyira lecsökkent a folyó szintje, hogy a templomot látogatni lehetett. A felduzzasztott folyó vize azonban kevés volt az egész évi öntözéshez, így újabb, immár hatalmas 110 méter magas duzzasztógát épült. Ekkor fogott össze a világ (a UNESCO szervezte a Nagy Núbiai Mentőakciót), és több más épülettel együtt 1972 és 1980 között a templomot -darabokra szedve- átköltöztették a kb. 500 méterre lévő Agilkia szigetére.
A templom a UNESCO világörökség része, azonosítószáma: 88-005.

Az átszállítás nyomai itt-ott felfedezhetők a romokon


Az átszállítás nyomai itt-ott felfedezhetők a romokon
(feldarabolás, ékelés)


A romok régi helye, kb. 500 méterrel távolabb a mostani helytől



Ízisz az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz felesége, Hórusz anyja. (Azé a Hóruszé, akinek a templomát megnéztük Edfuban.)
A római időkben Ízisz volt az egyik legnépszerűbb egyiptomi istenség, akit az egész birodalomban, még a mai Európa területén is tisztelték. Ősi kultuszának riválisa a kereszténység lett. De Íziszt Philae szigetén még akkor is tisztelték, mikor Róma és a birodalom már rég felvette a kereszténységet.

A hajó a Nektanebo csarnok közelében kötött ki. Ez a komplexum legősibb része. Északnak indulva végigsétáltunk a külső templomudvaron, melynek két oldalán oszlopsor fut Ízisz templomának bejáratáig.

Ízisz anyaistennő, a termékenység istennője is volt. Így nem meglepő, ha templomához sokan zarándokoltak gyermekáldás reményében. Ennek nyomait láthatjuk az oszlopokon: a kikapart port megitták vagy megették, azért, hogy még abban az évben gyermekük szülessen.

Az első pülon 18 méter magas. Domborművein Kleopátra apja (XII. Ptolemaiosz) mészárolja le az ellenséget.

Az első pülon és a külső templomudvar

Ezen a képen jól látszanak a kapargálások nyomai.

A külső templomudvar

A külső templomudvar

Az első pülon

Az első pülon





A templom központi udvarán áll a Hórusznak szentelt mammiszi (születésház).

Hathor fejes oszlopfők a mammisziben


A második pülon a tízoszlopos hüposztül csarnokba, azon túl Ízisz belső szentélyéhez vezet. A keleti szárnyban állt az újévi ünnepségek számára kialakított nyitott udvaros apró szentély. A nyugati oldalon belső lépcső vezetett fel a templom tetejére. Ízisz aranyszobra a főtengelyen a leghátsó teremben állhatott egy vörös gránitból faragott ereklyetartóban (mely ma a British Museumban látható). A kőtalapzatot azonban még láthatjuk. A belső helyiségek falát ma számos kereszt és egyéb kopt szimbólum borítja, ami egy alapító felirat mellett arról tanúskodik, hogy a pogány szentélyt később keresztény templomként használták.

A második pülon

A második pülon

A második pülon




A belső templom oszlopai

A belső templom oszlopai

Ízisz aranyszobrának kőtalapzata



Keresztény motívumok a templomban

Keresztény motívumok a templomban

Keresztény motívumok a templomban

Keresztény motívumok a templomban

Keresztény motívumok a templomban

Keresztény oltár a templomban


A sziget északi csücskén van Augustus temploma és Diocletianus kapuja.



A második pülontól keletre a Hathor-templom áll, melynek domborművein zenészek (egy lanton játszó majom például) és Bész, a gyermekek születésért felelős istenség szerepelnek.

Előtérben a Hathor-templom, háttérben a Traianus csarnoka

Hathor-templom

Hathor-templom


Bész, a gyermekek születésért felelős istenség









Délre, a vízparton áll Traianus csarnoka (A fáraó ágya). Ez egy elegáns, befejezetlen pavilon. A csarnok domborművein Traianus császár mutat be áldozatot Ízisznek, Ozirisznek és Hórusznak.














A hely misztikumát jelentősen növeli a csend, ami -távol a világ zajától- nagyban segíti a nyugodt nézelődést. Nem kell a téma szakértőjének lenni ahhoz, hogy ámulva-bámulva nézzük Isis istennő falba vésett óriási képeit, vagy az oszlopok gazdag díszítését. Itt valóban mesélnek a kövek. És az önjelölt idegenvezetők is baksis reményében.




A megbeszélt időpontra visszamentünk Mohamed Alihoz, majd a hajó kikötőbe. A szigetet ezúttal a másik irányból kerültük meg, újabb kb. 10 perces hajókázás után a be/kijáratnál lévő kikötőben voltunk. Az út mentén az árusok földre pakolt ajándéktárgyai közül lehet válogatni, ha valaki vásárolni akar.




Beültünk az autóba, ahol Mohamed Ali még programokat ajánlgatott a délutánra: papírusz-készítő, vagy parfüm-készítő helyek, vagy menjünk a Nílusra hajókázni. Laurent-ra hagytam a döntést, én ezeket a helyeket már láttam, válasszon ő. De én sem hajókáztam még a Níluson, és a núbiai falvakat sem láttam. Ezt választottuk. Volna. Ugyanis míg tanakodtunk, valami történt, mert Mohamed Ali meggondolta magát. A hotelbe megyünk. A Níluson majd másnap délután is ráérünk hajókázni. Hát jó, végülis hajnalban keltünk, utaztunk egy csomót, láttunk sok mindent, és másnap Abu Szimbel miatt megint hajnalban kell kelni, ránk fér a pihenés.

Azt hiszem, a hotellel is kavart valamit. Valahová a városon kívülre vitt bennünket. A Sunset Resort hotel szép volt, a szoba nagy és kényelmes, és a vacsora finom, úgyhogy nem bántuk. Mondjuk a programunk szerint az étkezéshez járt az innivaló, de ezt a szállodában kifizettették velünk. Ez is csak megerősített abban, hogy Mohamed Ali kavart valamit. Megegyeztünk, hogy másnap hajnali 5-kor indulunk. Hasszán (a sofőr), és mi átvettük a kulcsokat, ő meg sietősen távozott. Aznap már nem is láttuk.
Hasszán szobája mellettünk volt. Pihentünk, majd vele a vacsoránál találkoztunk újra.




Hasszán megkérdezte, hogy be akarunk-e menni a városba. (Este 8 körül járt már.) Mondtuk, hogy nem, hisz másnap korán kell indulni. Ekkor mondta, hogy nem is 5-kor, hanem 4:30-kor indulunk. Oké. Beállítottuk a mobilt, majd mi mentünk a szobánkba. Ő meg tuti ment be a városba. Olyan illatfelhőbe volt burkolózva, hogy tuti biztos ment valahova.


ELŐZMÉNY ITT, ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!!!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK/FORRÁSOK

Asszuán MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Asszu%C3%A1n
Asszuáni-gát MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Asszu%C3%A1ni-g%C3%A1t
Nasszer-tó MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nasszer-t%C3%B3
Philae templom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Philai
Ízisz MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dzisz

Egyiptom a Lonely Planet útikönyvsorozata alapján ISBN 963 530 204 5
Égypte LeRoutard ISBN 978-2-01-280032-8



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)



2 megjegyzés:

  1. Nem semmi, hogy ilyen kaliberű épületeket szétszednek és átszállítanak!
    Látszik a fotókon, mennyire sokrétű ez a hely, mennyi kultúrkör és politikai hatalom képviselteti magát! Az ember hajlamos elfelejteni, hogy Egyiptom történelme nem állt meg a fáraóknál, sőt, még csak le sem fékezett :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óriási munka lehetett, az biztos! Hálásak lehetünk, hogy megmentették ezeket az utókornak. :)

      Törlés

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!