2018. március 9., péntek

Marsza Alam - Egyiptom - 1. rész




Eldőlt tehát, hogy Egyiptomba utazunk. Megvettük a repjegyeket Marsza Alamba, és lefoglaltuk a szállásunkat az airbnb-n a Blue Vision Diving Hotelbe.

Az, hogy a konzuli szolgálat honlapja szerint Egyiptom a „II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek” biztonsági kategóriába tartozik, zavart a legkevésbé. Ami igazán zavart, az a majd’ 13 éves emlék, ami úgy belém égett, hogy míg élek nem felejtem el. Éppen ezért először azt mondtam Laurent-nak, hogy okés, menjünk oda, de akkor a szállodából ki sem mozdulunk, csak tenger, esetleg hajókirándulás, és pihenés lesz a program. Amikor öcsém ezt meghallotta, kiröhögött. Méghogy te/ti meg ez a fajta nyaralás?!
Aztán persze igaza lett, mert szépen lassan megtöltöttünk minden napot valamilyen programmal.

0. nap: délután utazás, este érkezés Marsza Alamba
1. nap: Marsza Alam felfedezése
2. nap: Edfu, Asszuán
3. nap: Abu Szimbel, Asszuán
4. nap: Szuper szafari
5. nap: Intro bevezető merülés hajóról
6. nap: Sataya - Delfin-öböl
7. nap: Marsza Alam, este hazautazás

A gépünk picit késve indult, de időben érkeztünk a reptérre, ahol 25 $-ért megvettük a vízumot, majd kitöltöttünk egy űrlapot, és mentünk az útlevél ellenőrzésre. Megkaptuk a pecsétet a vízumra, és mehettünk a bőröndökért. Az egész nem volt fél óra sem.

A reptér előtt várt a „limuzin” sofőrje, hogy a kb. 60 km-re lévő szállodába vigyen minket. Ezen a limuzin dolgon sokat nevettünk már előre, mert Mohamed, a hotel tulaja állandóan limuzinról beszélt, amikor a transzferhez egyeztettünk. Így kíváncsian vártuk, hogy milyen is lesz az a limuzin. Hát nem volt az persze! Csak egy kisbusz, ami viszont csak a miénk volt. Helyi idő szerint valamivel este 10 után értünk a hotelbe, ahol egy második emeleti szobát kaptunk, ami a belső udvarra, a medencére néz.

A szoba tágas, egyszerű fehér falakkal, egy franciaággyal, éjjeliszekrényekkel, szekrénnyel, hűtővel, vízforralóval és tévével felszerelt. A fürdőszoba majdnem akkora, mint a szoba, káddal, wc-vel, mosdóval. A szobához tartozik erkély is, asztallal, székkel.










A reggeli a földszinten volt, ami csalóka, mert ez a szint tulajdonképpen a föld alatt volt. Hasszán volt a hotel mindenese, ő mutatta meg, hogy mit hol találunk. A reggeli is önkiszolgáló módon ment, ami kellett, kivettük a hűtőből, és vittük.

Ezen a szinten van egy kis arab pihenősarok, és itt van a medence és egy kis fitness terem is a hotel vendégek részére.



Még az este kiderült, hogy bár az airbnb honlapon, ahol a szállást foglaltam, még szerepelt, hogy van wi-fi, mégsem volt, így délelőtt első dolgunk volt a pénzváltás után internet kártyát venni.

Akinél pénzt váltottunk, elkísért bennünket vásárolni (vizet és kólát akartunk venni), mondván, hogy be ne csapjanak bennünket, ne „turista” áron adják nekünk a dolgokat. Vettünk 3 nagy üveg vizet meg egy kólát 85 LE-ért. Kicsit sokallottuk a kb. 3,75 €-t érte, de kifizettük. (Laurent csak később mondta nekem -én nem vettem észre-, hogy kísérőnk „vett” magának egy adag húst.

(Pár nappal később mikor visszamentünk, ugyanennyi vizet és kólát, plusz még egy csomó zacsi kekszet is vettünk. Mondtam is Laurent-nak, hogy ha 100 LE-nél többet kér a fickó, akkor a képébe röhögünk és otthagyjuk a cuccokkal együtt. Erre a boltos, miután mindent beütögetett a gépbe, közli, hogy 65 LE(!!!) lesz. Micsodaaa?! Az első nap ezek szerint a mi pénzünkön lakott jól a pénzváltó pasi. L)

Korai vacsoránk helyszínéül az El Mashrabia restaurantot választottuk. Azért volt szimpatikus, mert az árakat már a bejáratnál egy nagy táblán is látni. Gyorsan letakarítottak nekünk egy asztalt, mi meg rendeltünk. Laurent egy ¼ kebab and koftát, én egy ¼ koftát kértem. (Bármit is jelentsen az a ¼.) Kaptunk mellé salátát és krémeket, és lepénykenyeret is. Kértünk hozzá sült krumplit is és innivalókat. Vizet is kaptunk mellé. Jól belaktunk! Az egész kettőnkre nem került 10 €-ba sem.







Terveztük, hogy lesétálunk a tengerpartra. Két különböző helyen is megpróbáltuk, de az utcák tele voltak kutyákkal, és nem mertünk (leginkább én nem mertem) közöttük átvágni. Az egyik így is a hotelig követett bennünket. Itt korábban megy le a nap, így eddigre már sötétedett is. Csalódottságában Laurent a szálloda medencéjében úszkált egyet.


Majd mivel másnap nagyon korán (04:50) kellett kelni, így utána el is mentünk aludni.

ELŐZMÉNY ITT, FOLYTATÁS ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!!!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)


6 megjegyzés:

  1. Hát, az a lehúzás a hússal nem semmi! Kíváncsian várom, mi következik :)

    VálaszTörlés
  2. Még egy rovás a "miértnemenjünkebbeazországba" listámon. Szavaidból kihallom, lesz még mit huzigálnom... :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyiptomban annak idején ezt a lenyúlást sem szerettem (most sem). Meg hogy mindenki baksisért tartja a kezét, holott semmit nem csinált... Csak látja, hogy külföldi vagy, abból egyenesen következik, hogy pénzed van, és hogy azt csak úgy nekik kell adnod. Ez totál kiakaszott.
      Most meg ugye ez a pasi, hogy ilyen pofátlanul bevásárolt a pénzünkön.
      És jól sejted, lesznek még "érdekes" dolgok. ;)

      Törlés
  3. Válaszok
    1. :) Igen, az! Mióta beszélsz te arabul??? ;p

      Törlés