2018. június 18., hétfő

Nógrádi vár





Nógrád község Nógrád megyében található. Vára nem csak a község, de a megye névadója is. A nógrádi vár az ország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. A vár a 286 méter magas Vár-dombon áll, a környező vidékből 60 méterre magasodik ki.



Ez a várrom nagy kedvencem. Sok helyen jártam már többször is, de ez a rom az, ahová a legtöbbször visszajártam családdal is, baráti társasággal is. Még a vár állagmegóvásának ideje előtt, szintén baráti társasággal érkeztünk. Abban az időben még nem volt annyira felkapott hely, mint manapság, így szinte csak a miénk volt a vár, egy-egy romantikázó párt leszámítva. A parkoló melletti tűzrakó helynél megsütöttük a vacsoránkat, majd a közeli kiskocsmában biliárdoztunk. Előbb csak magunkban, majd a hvcs-k is becsatlakoztak, és egymás ellen, illetve velük vegyes csapatokat alkotva játszottunk. Rengeteg emlék köt ide.

Sokféleképpen láttam már a várat, kíváncsi voltam, hogy sok év kihagyás után, most milyen. Szerencsére nem változott sokat (nem építették fel újra, ahogy manapság ez sok helyen divat), csak állagmegóvási munkákat végeztek rajta. A domb aljában lévő kis parkoló mellett kiépítettek egy WC-t, és egy kis üzlethelyiség is épült. A rom továbbra is ingyen látogatható.


Története

A vár építésének pontos ideje nem ismert. Története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, kulcsfontosságú hely volt már akkor is. Szent István királytól városi rangot kapott és ő tette megyeszékhellyé. Anonymus szerint a vár az Árpád korban keletkezett. 

1108-tól vannak oklevelek a királyi várról. A budai káptalan 1299-es iktatólevelében „Castrum Novigrad” néven említik. Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot IV. László király valószínűleg 1274-1284 között adományozta I. Tamás váci püspöknek.

A tatárjárástól a XV. századig kevés adat maradt a várról.

Szilassy Vince váci püspök a Luxemburgi Zsigmond halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen megerősítette. A vár fénykorát Mátyás király idejében élte. A XV. század második felében Báthory Miklós váci püspök nagyszabású építkezésbe kezdett Jacobus Tragurinus itáliai építőmester tervei alapján. A várat óriási költségen új épületekkel bővíttette, mély szárazárokkal körbekeríttette, kutat fúratott és megépíttette az új tornyot, a belső vár öregtornyát. Ennek a falára került fel a püspök vörös márványból készült, sárkányos, farkasfogas díszítésű,1483-as évszámmal ellátott emléktáblája, melyet a feltárás alkalmával találtak a törmelék között a belsővár feltöltődött árkában.

A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a XVII. századtól kezdve ó-olasz típusú bástyák látták el.

Szapolyai János birtoka lett, akitől  I. Ferdinánd serege foglalta el 1527-ben. 

1544-ben, Buda eleste után, a közeledő törökök elől Miskey István várkapitány az őrséggel együtt gyáván megfutamodott. Az elhagyott várat Mohamed budai basa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.
Visszafoglalására kerek 50 év esztendő múlva került sor.

Az 1600-as években többször gazdát cserélt, hol a királyé, hol az erdélyi fejedelemé. A török csapatok 1663 őszén történt újra megszállták. A királyi zsoldosok 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni a várat, mely török kézen volt 22 évig, míg 1685 nyarán egy viharban villám csapott a belsővár magas öregtornyába. Az ott tárolt puskapor felrobbant, és teljesen megsemmisítette a belsővárat, mely ez által védhetetlenné vált. Ekkor a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és elhagyta a várat. 

A vár a Rákóczi szabadságharc idején játszott utoljára némi katonai szerepet, de ezt követően a császári csapatok lerombolták, és ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette.

A vár rövid története

Ahogy az lenni szokott, a romok állapotán az időjárás és a környékbeli lakosság tovább rontott.

1949-ben egy kisebb ásatást végeztek a belsővár árkában. 1997-ben helyreállították. Ekkor egészült ki az új-olaszbástya, védőtetőt kapott a kerek rondella, és felállították az országzászlót.
A közelmúltban a Nemzeti Várprogram keretén belül felújították.








A 200 éve született
gróf Széchenyi Istvánra
emlékezünk, aki 1832. július 10-én hozzád hasonlóan
megtekintette e vár romjait.
Életműve előtti tisztelette állítatta
Nógrád község lakossága, Széchenyi Társaság Budapest, Dunakanyar Intézőbizottsága
1991 szeptemberében





















A kereszténység kétezredik, az európai magyar államiság ezredik
évfordulójának emlékére hirdesse a tábla, hogy ez az ősi hely
szemtanúja volt a honfoglalásnak, a magyar államiság
megalakulásának és a kereszténység felvételének.
Erről kapta nevét a megye, melynek a település három
évszázadig székhelye volt, és vára három évszázadon át védte
az országot a betörő ellenséggel szemben.
Adassék tisztelet az ősöknek, és a magyarok Istene legyen velünk.
2000. augusztus 13-án






















896-1996



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK/FORRÁSOK




(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)



1 megjegyzés:

  1. Jól néz ki.
    Szabad megjegyeznem valamit, de ez csak a saját ízlésem, ne vedd légyszi semmi negatívnak, biztosan másoknak így jó, de én a legtöbb bejegyzésed nem olvasom el, mert teleírod a történelmi, meg egyéb infókkal, amit aki akar, ugyanúgymegtalál a neten. Ez engem annyira untat, hogy nincs türelmem kibogarászni a személyes részt, ami pedig nagyon érdekel, mert azt szeretem a beszámolókban, hogy nektek mi tetszett, hogyan éreztetek, személyes kkis sztorik. Ez a történelmi rész, számodra is hatalmas munka, nem is értem, hogyan bírsz ennyit dolgozni a blogért a rendes munkád melletti kevés szabadidődban.
    Szóval én sajnálom, hogy ezek a száraz tények így elnyelik a személyest, de ez csak egy baszolút személyes véleményem volt, remélem, nem bánt, hogy le mertem írni. Lehet, más pont ezt szereti. ;-)

    VálaszTörlés