Nógrád
A község Nógrád megyében
található. Vára nem csak a község, de a megye névadója is. A nógrádi
vár az ország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára.
A vár a 286 méter
magas Vár-dombon áll, a környező vidékből 60 méterre magasodik ki.
Ez a várrom nagy kedvencem. Sok helyen jártam már többször
is, de ez a rom az, ahová a legtöbbször visszajártam családdal is, baráti
társasággal is. Még a vár állagmegóvásának ideje előtt, szintén baráti
társasággal érkeztünk. Abban az időben még nem volt annyira felkapott hely,
mint manapság, így szinte csak a miénk volt a vár, egy-egy romantikázó párt
leszámítva. A parkoló melletti tűzrakó helynél megsütöttük a vacsoránkat, majd
a közeli kiskocsmában biliárdoztunk. Előbb csak magunkban, majd a hvcs-k is
becsatlakoztak, és egymás ellen, illetve velük vegyes csapatokat alkotva
játszottunk. Rengeteg emlék köt ide.
Sokféleképpen láttam már a várat, kíváncsi voltam, hogy sok
év kihagyás után, most milyen. Szerencsére nem változott sokat (nem építették
fel újra, ahogy manapság ez sok helyen divat), csak állagmegóvási munkákat
végeztek rajta. A domb aljában lévő kis parkoló mellett kiépítettek egy WC-t,
és egy kis üzlethelyiség is épült. A rom továbbra is ingyen látogatható.
Története
A vár építésének pontos ideje nem ismert. Története
a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, kulcsfontosságú hely volt
már akkor is. Szent István királytól városi rangot kapott és ő tette
megyeszékhellyé. Anonymus szerint a vár az Árpád korban
keletkezett.
1108-tól vannak oklevelek a királyi várról. A budai
káptalan 1299-es iktatólevelében „Castrum Novigrad” néven említik. Az
évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot IV. László király
valószínűleg 1274-1284 között adományozta I. Tamás váci püspöknek.
A tatárjárástól a XV. századig kevés adat maradt a várról.
Szilassy Vince váci püspök a Luxemburgi
Zsigmond halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen megerősítette.
A vár fénykorát Mátyás király idejében élte. A XV. század második
felében Báthory Miklós váci püspök nagyszabású
építkezésbe kezdett Jacobus Tragurinus itáliai építőmester
tervei alapján. A várat óriási költségen új épületekkel bővíttette, mély
szárazárokkal körbekeríttette, kutat fúratott és megépíttette az új tornyot, a
belső vár öregtornyát. Ennek a falára került fel a püspök vörös márványból
készült, sárkányos, farkasfogas díszítésű,1483-as évszámmal ellátott
emléktáblája, melyet a feltárás alkalmával találtak a törmelék között
a belsővár feltöltődött árkában.
A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a XVII.
századtól kezdve ó-olasz típusú bástyák látták el.
Szapolyai János birtoka lett, akitől I.
Ferdinánd serege foglalta el 1527-ben.
1544-ben, Buda eleste után, a közeledő törökök
elől Miskey István várkapitány az őrséggel együtt gyáván megfutamodott. Az
elhagyott várat Mohamed budai basa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül
szállták meg.
Visszafoglalására kerek 50 év esztendő múlva került sor.
Az 1600-as években többször gazdát cserélt, hol a királyé,
hol az erdélyi fejedelemé. A török csapatok 1663 őszén történt újra
megszállták. A királyi zsoldosok 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni
a várat, mely török kézen volt 22 évig, míg 1685 nyarán egy viharban villám
csapott a belsővár magas öregtornyába. Az ott tárolt puskapor felrobbant,
és teljesen megsemmisítette a belsővárat, mely ez által védhetetlenné vált. Ekkor
a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és elhagyta a várat.
A vár
a Rákóczi szabadságharc idején játszott utoljára némi katonai szerepet, de ezt
követően a császári csapatok lerombolták, és ezzel katonai jelentőségét végleg
elvesztette.
 |
| A vár rövid története |
Ahogy az lenni szokott, a romok állapotán az időjárás és a
környékbeli lakosság tovább rontott.
1949-ben egy kisebb ásatást végeztek a belsővár árkában.
1997-ben helyreállították. Ekkor egészült ki az új-olaszbástya, védőtetőt
kapott a kerek rondella, és felállították az országzászlót.
A közelmúltban a Nemzeti Várprogram keretén belül
felújították.
 |
| A 200 éve született gróf Széchenyi Istvánra emlékezünk, aki 1832. július 10-én hozzád hasonlóan megtekintette e vár romjait. Életműve előtti tisztelettel állítatta Nógrád község lakossága, Széchenyi Társaság Budapest, Dunakanyar Intézőbizottsága 1991 szeptemberében |
 |
| A kereszténység kétezredik, az európai magyar államiság ezredik évfordulójának emlékére hirdesse a tábla, hogy ez az ősi hely szemtanúja volt a honfoglalásnak, a magyar államiság megalakulásának és a kereszténység felvételének. Erről kapta nevét a megye, melynek a település három évszázadig székhelye volt, és vára három évszázadon át védte az országot a betörő ellenséggel szemben. Adassék tisztelet az ősöknek, és a magyarok Istene legyen velünk. 2000. augusztus 13-án |
 |
| 896-1996 |
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
Nógrád község MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1d_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Nógrádi vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1di_v%C3%A1r
Jól néz ki.
VálaszTörlésSzabad megjegyeznem valamit, de ez csak a saját ízlésem, ne vedd légyszi semmi negatívnak, biztosan másoknak így jó, de én a legtöbb bejegyzésed nem olvasom el, mert teleírod a történelmi, meg egyéb infókkal, amit aki akar, ugyanúgymegtalál a neten. Ez engem annyira untat, hogy nincs türelmem kibogarászni a személyes részt, ami pedig nagyon érdekel, mert azt szeretem a beszámolókban, hogy nektek mi tetszett, hogyan éreztetek, személyes kkis sztorik. Ez a történelmi rész, számodra is hatalmas munka, nem is értem, hogyan bírsz ennyit dolgozni a blogért a rendes munkád melletti kevés szabadidődban.
Szóval én sajnálom, hogy ezek a száraz tények így elnyelik a személyest, de ez csak egy baszolút személyes véleményem volt, remélem, nem bánt, hogy le mertem írni. Lehet, más pont ezt szereti. ;-)