Eldőlt tehát, hogy Egyiptomba utazunk. Megvettük a
repjegyeket Marsza Alamba, és lefoglaltuk a szállásunkat az airbnb-n a Blue Vision Diving Hotelbe.
Az, hogy a konzuli szolgálat honlapja szerint Egyiptom a „II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő
országok és térségek” biztonsági kategóriába tartozik, zavart a legkevésbé.
Ami igazán zavart, az a majd’ 13 éves emlék, ami úgy belém égett, hogy míg élek
nem felejtem el. Éppen ezért először azt mondtam Laurent-nak, hogy okés,
menjünk oda, de akkor a szállodából ki sem mozdulunk, csak tenger, esetleg
hajókirándulás, és pihenés lesz a program. Amikor öcsém ezt meghallotta,
kiröhögött. Méghogy te/ti meg ez a fajta nyaralás?!
Aztán persze igaza lett, mert szépen lassan megtöltöttünk
minden napot valamilyen programmal.
0. nap: délután utazás, este érkezés Marsza Alamba
1. nap: Marsza Alam felfedezése2. nap: Edfu, Asszuán
3. nap: Abu Szimbel, Asszuán
4. nap: Szuper szafari
5. nap: Intro bevezető merülés hajóról
6. nap: Sataya - Delfin-öböl
7. nap: Marsza Alam, este hazautazás
A gépünk picit késve indult, de időben érkeztünk a reptérre,
ahol 25 $-ért megvettük a vízumot, majd kitöltöttünk egy űrlapot, és mentünk az
útlevél ellenőrzésre. Megkaptuk a pecsétet a vízumra, és mehettünk a
bőröndökért. Az egész nem volt fél óra sem.
A reptér előtt várt a „limuzin” sofőrje, hogy a kb. 60 km-re
lévő szállodába vigyen minket. Ezen a limuzin dolgon sokat nevettünk már előre,
mert Mohamed, a hotel tulaja állandóan limuzinról beszélt, amikor a
transzferhez egyeztettünk. Így kíváncsian vártuk, hogy milyen is lesz az a
limuzin. Hát nem volt az persze! Csak egy kisbusz, ami viszont csak a miénk
volt. Helyi idő szerint valamivel este 10 után értünk a hotelbe, ahol egy
második emeleti szobát kaptunk, ami a belső udvarra, a medencére néz.
A szoba tágas, egyszerű fehér falakkal, egy franciaággyal,
éjjeliszekrényekkel, szekrénnyel, hűtővel, vízforralóval és tévével felszerelt.
A fürdőszoba majdnem akkora, mint a szoba, káddal, wc-vel, mosdóval. A szobához
tartozik erkély is, asztallal, székkel.
A reggeli a földszinten volt, ami csalóka, mert ez a szint tulajdonképpen
a föld alatt volt. Hasszán volt a hotel mindenese, ő mutatta meg, hogy mit hol
találunk. A reggeli is önkiszolgáló módon ment, ami kellett, kivettük a
hűtőből, és vittük.
Ezen a szinten van egy kis arab pihenősarok, és itt van a
medence és egy kis fitness terem is a hotel vendégek részére.
Még az este kiderült, hogy bár az airbnb honlapon, ahol a
szállást foglaltam, még szerepelt, hogy van wi-fi, mégsem volt, így délelőtt
első dolgunk volt a pénzváltás után internet kártyát venni.
Akinél pénzt váltottunk, elkísért bennünket vásárolni (vizet
és kólát akartunk venni), mondván, hogy be ne csapjanak bennünket, ne „turista”
áron adják nekünk a dolgokat. Vettünk 3 nagy üveg vizet meg egy kólát 85
LE-ért. Kicsit sokallottuk a kb. 3,75 €-t érte, de kifizettük. (Laurent csak
később mondta nekem -én nem vettem észre-, hogy kísérőnk „vett” magának egy
adag húst.
(Pár nappal később mikor visszamentünk, ugyanennyi vizet és
kólát, plusz még egy csomó zacsi kekszet is vettünk. Mondtam is Laurent-nak,
hogy ha 100 LE-nél többet kér a fickó, akkor a képébe röhögünk és otthagyjuk a
cuccokkal együtt. Erre a boltos, miután mindent beütögetett a gépbe, közli,
hogy 65 LE(!!!) lesz. Micsodaaa?! Az első nap ezek szerint a mi pénzünkön
lakott jól a pénzváltó pasi. L)
Korai vacsoránk helyszínéül az El Mashrabia restaurantot választottuk.
Azért volt szimpatikus, mert az árakat már a bejáratnál egy nagy táblán is
látni. Gyorsan letakarítottak nekünk egy asztalt, mi meg rendeltünk. Laurent
egy ¼ kebab and koftát, én egy ¼ koftát kértem. (Bármit is jelentsen az a ¼.)
Kaptunk mellé salátát és krémeket, és lepénykenyeret is. Kértünk hozzá sült krumplit
is és innivalókat. Vizet is kaptunk mellé. Jól belaktunk! Az egész kettőnkre
nem került 10 €-ba sem.
Terveztük, hogy lesétálunk a tengerpartra. Két különböző
helyen is megpróbáltuk, de az utcák tele voltak kutyákkal, és nem mertünk
(leginkább én nem mertem) közöttük átvágni. Az egyik így is a hotelig követett
bennünket. Itt korábban megy le a nap, így eddigre már sötétedett is.
Csalódottságában Laurent a szálloda medencéjében úszkált egyet.
Majd mivel másnap nagyon korán (04:50) kellett kelni, így
utána el is mentünk aludni.
Ha tetszett a
bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő
utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán,
ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
Hát, az a lehúzás a hússal nem semmi! Kíváncsian várom, mi következik :)
VálaszTörlésLesznek még érdekes sztorik! ;-)
TörlésMég egy rovás a "miértnemenjünkebbeazországba" listámon. Szavaidból kihallom, lesz még mit huzigálnom... :-(
VálaszTörlésEgyiptomban annak idején ezt a lenyúlást sem szerettem (most sem). Meg hogy mindenki baksisért tartja a kezét, holott semmit nem csinált... Csak látja, hogy külföldi vagy, abból egyenesen következik, hogy pénzed van, és hogy azt csak úgy nekik kell adnod. Ez totál kiakaszott.
TörlésMost meg ugye ez a pasi, hogy ilyen pofátlanul bevásárolt a pénzünkön.
És jól sejted, lesznek még "érdekes" dolgok. ;)
أنيق
VálaszTörlés:) Igen, az! Mióta beszélsz te arabul??? ;p
TörlésSziasztok!
VálaszTörlésMeg tudnátok írni, hogy melyik légitáraságnál foglaltátok a repjegyet Marsa Alamba? Köszönöm!
Szia! A Germania légitársasággal mentünk, ami kb. most egy hete, hogy csődöt jelentett. 🙁
Törlés