Rammelsbergi bánya

 

A Rammelsbergi Bányamúzeum az Ipari Örökségek Európai Útvonalának (ERIH) egyik állomása. A németországi Goslar városától délre, a Rammelsberg nevű hegyen található. Elsősorban galenitet, kalkopiritet, szfaleritet, baritot valamint vitriolt hoztak felszínre 1988-ig, a bánya bezárásáig.

 

Alsó-Szászországban, a Harz-hegység szívében fekvő rammelsbergi bánya Goslar várostól délre helyezkedik el. Nevének eredetéről legendák zengenek.

„Egy német lovag a’ mint erre nyargala 972-ben , leszálla Rammel nevű paripájáról, mellyet miután egy fához köte , vadászni ment. Mire visszatére ime a’ ló érczet kapart ki lábával. Igy akadtak ezen gazdag bányára , mellyet azóta a’ Rammel lóról Rammel hegynek nevezvén szüntelen ásnak.” – Világegyetem vagy is az egész Földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi állapotjára és történetére, a mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Írta Rajcsányi János (1846)

A másik legenda szerint a hegy a nevét a mondabeli Ramm lovagról kapta, aki I. (Nagy) Ottó német római császár kísérőjeként egy vadászatra ment. A lovag üldözőbe vett egy vadat, de a hegy túl meredek volt előtte, ezért leszállt lováról, és azt egy fához kötötte, majd gyalog sietett a vad után. Amikor visszatért, Ramm meglepődve látta, hogy türelmetlenül rá várakozó paripája addig verte a patáit, hogy ezüst fémdarabok jelentek meg a föld alól. A lovag megmutatta a leletet I. Ottó császárnak. A helyen elkezdtek ásni, és rengeteg ércet találtak. A császár hálából elrendelte, hogy a hegyet nevezzék el a hűséges Ramm lovagról Rammelsbergnek, a bányászvárost pedig felesége, Gosa tiszteletére Goslarnak. A városon átfolyó kis folyót Gosének hívják, akárcsak a vizével főzött búzasört.

A legendás ló

 

UNESCO Global Geopark

A Harz · Braunschweiger Land · Ostfalen Geopark is az UNESCO Globális Geoparkjai közé tartozik. A Geoparkok tájékozódási pontjai (geopontok) különösen jól ismert helyek, különleges érdekességű pontok vagy a terep messziről látható pontjai, ahol a földtörténet és/vagy a kultúrtáj fejlődése is látható, és amelyek a Geoparkban való tájékozódást szolgálják. A Harz · Braunschweiger Land · Ostfalen Geopark egyik ilyen pontja a Rammelsberg Bergwerk (Rammelsbergi bánya).

Rammelsberg Bergwerk
Rammelsbergi bánya

Régészeti ásatások szerint a hegyen már a III. században folyt a bányászat. A bánya első írásos említése 968-ból származik. Először császári birtok volt, utána viszont a szomszédos Goslar városka felügyelte a bányát, nagy vagyonra szert téve ebből a tevékenységből. A XVI. században a braunschweigi hercegek szerezték meg. A nemzetiszocializmus korszakában a bányának különös jelentőséget tulajdonítottak a hadiipar szempontjából, így komoly fejlesztésekre került sor. 1936-1937-re kiépítették a mai külszíni létesítményeket az ércelőkészítéssel és a hegyi aknával. A Rammelsbergen elsősorban galenitet, kalkopiritet, szfaleritet, baritot valamint vitriolt hoztak felszínre. Az ércből egyebek mellett ezüstöt, ólmot, rezet, cinket, illetve a XVIII. századtól kezdve aranyat nyertek ki. 1988. június 30-án a bányát a lelőhelyek kimerülése miatt leállították. Ez a világ egyetlen olyan bányája, amely több mint 1000 éven át működött! Több mint 30 millió tonna ércet bányásztak ki innen.

Egy polgári egyesületnek köszönhető, hogy a bezárt bányát múzeummá alakították át.

A rammelsbergi bánya és Goslar történelmi óvárosa 1992-ben kerültek fel az UNESCO világörökségek listájára.

A rammelsbergi bányába tett látogatás az iparosodás korai szakaszába repít vissza. Bizonyos részeit egyedül is bejárhatjuk, azonban a legérdekesebb dolgok csak vezetővel látogathatók. Mi két „túrára” jelentkeztünk, az egyik a „Führung Feuer und Wasser - Der Roeder-Stollen”, a másik pedig a „Mit der Grubenbahn vor Ort: Bergbau im 20. Jahrhundert” volt. Ennek a kettőnek az ára 16 € / fő volt. A jegyeket online foglaltuk a Rammelsberg Bergwerk honlapján, és a helyszínen vettük át.

 

Führung Feuer und Wasser - Der Röder-Stollen
Tűz és víz: A Röder Galéria

A Röder galéria - mely Johann Christoph Röder bányatisztviselőről kapta a nevét -, 200 éves „elektromos vezetékek” és gépek rendszere. Több mint 100 évig csak emiatt a rendszer miatt volt lehetséges a bányászat a Rammelsbergnél. A túra során a víz földalatti útját követtük, elhaladtunk hatalmas vízikerekek mellett, és felfedezhettük a hegy rejtett színeit.

 

Mit der Grubenbahn vor Ort: Bergbau im 20. Jahrhundert
Bányavonat-túra: Bányászat a XX. században

A Rammelsbergi bánya újkori történetével ismerkedhetünk meg e vezetett túra során: eredeti bányagépeket láthatunk élőben. Megtudhatjuk, hogy ezeknek a gépeknek a használata hogyan hozott alapvető változásokat a bányászok életében.

A bányavonattal a hegy belsejébe utaztunk, akárcsak a bányászok. Most kivételesen örültünk a COVID-19-nak, mert nem a speciális, látogatók számára épített, hanem ténylegesen a bányászok által használt vagonokkal utaztunk!!! Az út befelé a hegy gyomrába 12 percig tartott. Bent a vezető elmagyarázta és megmutatta a XX. századi bányászat legfontosabb munkamódszereit és gépeit. Ez kb. 30 perc volt. A végén egy másik útvonalon, szintén a bányavonattal jöttünk vissza a felszínre kb. 12 perc alatt.

"Normál" időben ilyen vagonokkal vittek volna be a bányába.

"Normál" időben ilyen vagonokkal vittek volna be a bányába.

A COVID-19-nak "hála" azokkal a vagonokkal mentünk, melyeket a bányászok is használtak!

A COVID-19-nak "hála" azokkal a vagonokkal mentünk, melyeket a bányászok is használtak!

VIDEO!!!

Ezek a túrák minden nap indulnak. Német nyelvűre nem kell előre jelentkezni, de angol vagy más idegen nyelvű túrát előre kell foglalni!

A földalatti hőmérséklet állandóan 12 °C, a talaj nedves, ezért erős cipő és meleg ruha ajánlott! 4 év alatti gyermekek nem vehetnek részt földalatti túrákon. Az első nem járható kerekesszékkel, és nem alkalmas mozgáskorlátozottak számára (sok a meredek lépcső). Időtartama 1 1/4 óra volt.

A második túra bizonyos pontokon nagyon zajos. Itt speciálisan kialakított vagonban 2 fő kerekesszékes utast be tudnak vinni. Ennek időtartama kb. 1 óra volt.

A Rammelsbergi Bányamúzeum területén lévő többi kiállítást magunkban jártuk be.

Az öltöző

Az öltöző

A zuhanyzó

Lámpák

Lámpák

Az utolsó vagon 1988. 06. 28.

Az utolsó vagon 1988. 06. 28.

Rammelsbergi ércbánya 968-1988
Ólom-, cink-, rézércek ezüst és aranytartalommal
968-1858 9 millió tonna
1859-1923 3 millió tonna
1924-1988 15 millió tonna

Rammelsberger Pils

Strombeck bányatisztviselő földalatti munkaruhája,
melyet 1868 áprilisában és júniusában használt.

 

A Felső-Harz-vidéki vízgazdálkodási rendszer

A környéken több mint 20 túraútvonalon tehető kirándulásokkal megismerhetjük a felső-harzi víztározó rendszert. A XIII. századi vízvezetékrendszer korai bányászati és mérnöki mesterműnek számít, ezért 2010-ben a rammelsbergi bánya helyszínei és Goslar óvárosa mellett ez is az UNESCO világörökség része lett.

Első este Altenauban vacsoráztunk (ide foglaltunk az airbnb-n szállást), a Restaurant Klippen Grill Altenauban. 

 

 

További látnivalók a Harz-hegységben:

Csodás középkori település favázas házakkal: Goslar
Adrenalinfüggőknek: Bad Harzburg
Kb. 1300 meseszerű favázas ház Quedlinburgban
"A Harz színes városa": Wernigerode
Wernigerode kastélya: Schloss Wernigerode
Légiközlekedési Múzeum: Luftfahrtmuseum Wernigerode
A Harz Nemzeti Park legmagasabb hegye: Brocken

A cseppkőbarlang, mely a már kihalt barlangi medve számos csontlelete miatt vált ismertté: Baumannshöhle

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK:

 

Németország világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei

Rammelsbergi bánya MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rammelsbergi_b%C3%A1nya

Rammelsberg hivatalos honlapja NÉMETül, ANGOLul: https://www.rammelsberg.de/

 

LeRoutard Allemagne kötete, 2016, ISBN978-2-01-912442-7

Panoráma NDK kötetet, 1980, ISBN-963-243-215-0

Világegyetem vagy is az egész Földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi állapotjára és történetére, a mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Írta Rajcsányi János (1846)