Izland 2016. I. rész: Reykjavík

 

 

IZLAND
2016. 07. 09-16.

I. rész

 

2016. 07. 09-10.

Olaszország (Spilamberto) -› Izland (Reykjavík)

 

MXP   KEF    22:48   00:32   (3ó 44p)

 

A délelőtt sakkozással telt, hogyan pakoljunk be max. 30 kilónyi cuccot egy nagy (max. 20 kg) és két kicsi (max. 5-5 kg) bőröndbe. A télikabátokat a bőröndbe raktuk, mert itt majd’ 40 fokban mókásan néztünk volna ki benne. Így is a Milánó-Malpensa reptér parkolójába érve mikor a rövidnadrágot és a szandált lecseréltünk hosszúnadrágra és cipőre, majd megfőttünk.

A gépünk időben indult, és 3 óra és 44 perc múlva (melynek nagy részét végigaludtuk) megérkeztünk Keflavík repterére. Itt 2 óra eltolódás van, 2 órával van kevesebb, mint otthon. Tehát helyi idő szerint éjfél után érkeztünk meg. Az ég borús volt, de még így sem volt sötét. Az autókölcsönzős srác mondta, hogy ennél sötétebbre ne is számítsunk, és ez is csak pár óráig ilyen.

Átvettük az autót, ami egy Peugeot volt (fő a változatosság J). Miután sikertelenül ránk akartak sózni egy extra biztosítást, és körbefényképezték az autót az összes apró sérülésével, végre elindulhattunk a szállásunkra, amit az Airbnb-n foglaltunk, és Reykjavík külvárosában volt, kb. 50 km-re a reptértől. Szerencsére a házigazdának nem volt gond, hogy ilyen későn érkezünk, azt mondta, hogy ilyenkor nyáron nem alszanak, majd alszanak télen, mikor csak pár órára jön fel a nap. ;-)

Szép szobát kaptunk, külön bejárata volt, és volt ezen a szinten egy wc és fürdőszoba is.

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

2016. 07. 10.

Reykjavík: Hallgrímskirkja templom, Péniszmúzeum, Sólfarið (the Sun Voyager), Harpa koncert központ, kikötő, Alþingi (parlament), Dómkirkjan í Reykjavík (katedrális), Jón Sigurðsson szobor, Landakotskirkja (Krisztus király katedrális), Ráðhús (városháza), Tjörnin-tó

Seltjarnarnes: Grótta világítótorony

 

Némi alvás után, reggel 08:30-kor keltünk. A reggelit egy szinttel feljebb, a családdal együtt fogyasztottuk el, mindkét reggel, miközben házigazdánk, Guðjon érdekes dolgokat mesélt nekünk Izlandról, és a helyekről, ahová terveztünk menni.

Erre a napra Reykjavík, egy világítótorony, a forró vizes források és a Kék lagúna volt betervezve.

Reykjavíkban csak bő százezer ember lakik. A „Füstölgő öböl” nevet az első telepesektől kapta, a föld repedéseiből feltörő gőzök miatt.

Reykjavíkban kevesebb színes házat látni, mint más skandináv országban, ez kicsit furcsa volt. Érdekes az is, hogy sehol nem volt tömeg, vagy dugó. De ami még érdekesebb, hogy szemét sem!!!

Az izlandi főváros kisvárosi hangulatot áraszt. Az óváros 18. századi épületei a múltat idézik, de szinte minden sarkon találunk valami modernet is.

Erre az egyik érdekes példa a 20. század második felében épült Hallgrímskirkja (evangélikus templom). A templomot Hallgrímur Péturssonról (1614-1674) nevezték el, aki leginkább az egyházi énekeiről ismert evangélikus lelkész és izlandi költő volt. Hallgrímur Pétursson fő műve a Passíusálmar (Passió Egyházi Ének Gyűjtemény), melyet többek között magyar nyelvre is lefordítottak. Fent a toronyban nagy meglepetésemre találtam is egy magyar verset.

A Hallgrímskirkja 74,5 méteres tornyával Izland legmagasabb épülete. A templom építése 41 évig tartott, az építési munkálatok 1945-ben kezdődtek, és végül 1986-ban fejeződtek be. Feltűnő tornya sokkal előbb elkészült, mint maga a templom. A Hallgrímskirkja szokatlan, piramisra emlékeztető tornya igazából a vulkáni bazalt oszlopokat idézi; a különleges templom megalkotóját a Svartifoss vízesés ihlette meg. Érdemes fellifteznünk a templom tornyába, mert lélegzetelállító kilátásban lehet részünk. Belülről nem különleges, református templom révén nincs benne sok látnivaló. Viszont híres az orgonája, amely 5275 sípból áll. Mivel a templom a Skólavörðuholt dombtetőn épült, így az egész városból jól látszik, így könnyű tájékozódni, merre is kószáltál el. A város egyik legismertebb jelképe lett.

Hallgrímskirkja

A Hallgrímskirkja orgonájának 5275 sípja van

Kilátás a Hallgrímskirkja tornyából, a templom előtti térre

Kilátás a Hallgrímskirkja tornyából a repülőtérre, mely főként belföldi légiforgalmat bonyolít

Kilátás a Hallgrímskirkja tornyából a Tjörnin-tóra és a Városházára

Kilátás a Hallgrímskirkja tornyából a templom hátuljára

A Hallgrímskirkja tornyában egy magyar versre bukkantam: Hallgrímur Pétursson: Passíusálmar (Passió Egyházi Ének Gyűjtemény) egyik énekének szövege

A templom előtt látható szobor Leif Eriksson vikinget, Vörös Erik fiát ábrázolja. Leif Ericsson 1000 körül már elérte Észak-Amerikát, a mai Kanada területén Új-Fundlandon ért partot egykor. Ő volt az első európai, aki eljutott az amerikai kontinensre. Mivel majd’ 500 évvel később Kolumbusz Kristóf is járt Izlandon, valószínűnek tartják, hogy ekkor hallott Amerikáról, és kezdte el szövögetni terveit, hogy elhajózzon oda. Az emlékmű régebbi, mint maga a templom, az Egyesült Államok ajándéka volt az 1930-as Alþing Millenniumi Fesztiválra, amelyet Izland parlamentje fennállásának 1000. évfordulója alkalmából rendeztek.

Leif Eriksson viking szobra a Hallgrímskirkja előtti téren

Az Izlandi Péniszmúzeum (Hið Íslenzka Reðasafn) Reykjavík Laugavegur 116 szám alatt működő múzeum, amely az emlősök péniszét és azokat formázó tárgyakat gyűjti.

Az eredetileg az izlandi fővárosban, 1997-ben megnyitott múzeumot Sigurður Hjartarson (sz. 1941) egykori reykjavíki főiskolai történelem és spanyol nyelv tanár alapította. 1974-ben kapott először egy bikacsököt. Ebben az időben a dél-nyugati parton lakott és iskolaigazgatóként dolgozott Akranes-ben. Tanárai a nyári szünetben bálna állomásokon dolgoztak, és az első darab után elkezdtek neki bálna péniszeket is vinni, valószínűleg azért, hogy a kedvében járjanak. A gyűjtemény ötlete lassan alakult ki, azzal a céllal, hogy az Izlandon és a környező vizekben honos valamennyi emlős hímvesszőjét bemutathassa. 1980-ban 13 mintája volt;  4 bálna és 9 szárazföldi emlős. 1990-ben 34, majd a múzeum 1997-es megnyitásakor már 62.

2004-ben nyugdíjba ment, és Húsavík-ban telepedett le, ide költöztette a múzeumot is.

2011-ben Hjörtur Gísli Sigurðursson (az alapító fia) lett a múzeum kurátora, és ő költöztette vissza a múzeumot Reykjavík belvárosába a mai helyére. A gyűjtemény 285 katalogizált darabból áll. Ezek vadásztrófeák, formalinban tartósított vagy kiszárított állati nemi szervek. Az utóbbi időben Izlandon nem honos emlősök hímvesszői, valamint péniszt formázó tárgyak és művészeti alkotások is helyet kaptak a gyűjteményben.

A múzeumban szekciókra osztva tekinthetjük meg a különböző példányokat. A legnagyobb részt a bálnák teszik ki. Van jegesmedve, fóka, szárazföldi emlős, és egyéb állatok szekció. Van egy kisebb folklór, külföldi rész is.

Jávorantilop (Taurotragus Oryx)
Kifejlett állat. Namíbiában lőtte Ásgeir Atli Einarsson és Emil Már Einarsson 2015 júliusában. A múzeumnak adományozva: 2015. 07. 22. Formalinban.

Ámbráscet (Physeter catodon)

Ámbráscet (Physeter catodon) metszetek

Grönlandi fóka (Pagophilus groenlandicus) Pénisz csontok

Elefánt (Loxodonta africana)
Öreg hím, egy cukor ültetvényen ölték meg Malelane közelében, Transvaal, Dél-Afrika, 2001 augusztusában.
Kitömve és alaplapra szerelve.

A gyűjtemény legkisebb darabja: Hörcsög (Mesocricetus auratus)
Pénisz csont. Kifejlett állat. 2000. Október

Fülbevalót valaki? :-)
Nyest (Martes foina)
Pénisz csontokból készült fülbevaló. Alaska. 2005. május.

Esetleg nyakkendőt? :-)
Ámbráscet (Physeter catodon)
A2 c) Felnőtt, két másikkal együtt partra vetett állat az észak-keleti parton. 1995. június. Bőr nyakkendők, csokornyakkendő, stb.
A2 e) Fiatal állat, körülbelül 20 éves, hossza 14 méter, partra vetett és elhullott az északi parton 1998 áprilisában. 42 foga volt (21+21). A bőr kilapítva és megmunkálva.

 

Vagy lámpabúrát? ;-)

A 2008-as pekingi olimpián ezüst érmes izlandi nemzeti kézilabdacsapat "szerszámai"

Egy kis poénkodás is belefér
2 EURO régi dizájn - új dizájn

 

Innen az óceánpartra mentünk le, és sétáltunk vissza a városközpont felé. A part egyik látványossága a Sólfarið (the Sun Voyager). A Sun Voyager Jón Gunnar Árnason alkotása. Egy álomhajó, egy óda a naphoz, mely magában foglalja egy felfedezetlen terület ígéretét, egy remény álmát, a haladást és a szabadságot.

1986-ban, a város nyugati részének kerületi egyesülete versenyt hirdetett egy új szabadtéri szobor elkészítésére a Reykjavík város 200. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre. Jón Gunnar terve nyerte meg a versenyt. A teljes méretű Sun Voyager szobrot a város születésnapján 1990. augusztus 18-án leplezték le.

 

 

Sólfarið (the Sun Voyager) Jón Gunnar Árnason alkotása

Sólfarið (the Sun Voyager) Jón Gunnar Árnason alkotása

Sólfarið (the Sun Voyager) Jón Gunnar Árnason alkotása

 

Tovább sétáltunk a Harpa koncert központ felé. Az épület neve egy angol húros hangszer nevéből, valamint az északi naptár nyár kezdetét jelentő hónapjának régi izlandi elnevezéséből származik. A Nemzeti Koncert- és Konferencia Központ hivatalos átadására 2011. augusztus 20-án került sor. A ház az Izlandi Szimfonikus Zenekarnak és az Izlandi Operának ad állandó otthont, valamint nemzetközi üzleti konferencia-helyszínként és kulturális központként működik. A világszínvonalú komplexum építése 2008-ban maradt félbe, amikor az ország gazdasága a globális válság következtében a tönk szélére került. A kormány 2008 végén úgy döntött, hogy magára vállalja az építkezés fennmaradó költségeit. A 43 méter magas, 28 ezer négyzetméteres épület Olafur Eliasson ötlete alapján készült. Homlokzatát szabálytalan formájú, de alapvetően hatszög alakú üvegelemek alkotják, amelyeket az izlandi tájra oly jellemző természetes bazaltoszlopok formája ihletett. Az eltérő síkba állított üvegelemek nappal a természetes fényben kaleidoszkópszerű összképet nyújtanak; ugyanezt a hatást esténként pedig a mesterséges kivilágítás hozza létre.

Reykjavíknak két kikötője van. A város keleti részén van a Sundahöfn, az ország legnagyobb teherkikötője. A régi kikötő pedig a belvároshoz közel, ezt főleg a halászok és a sétahajók használják. A régi kikötőben található az egyetlen gőzmozdony, mely már rég nincs forgalomban, hiszen Izlandon nem épült ki vasúthálózat.

Az Alþingishúsið (parlament) épülete kifejezetten kicsi, szerény, kedves és puritán, akár egy családi villának is beillik. Majdnem el is mentünk mellette. Klasszikus, 19. századi épület. A dán Ferdinand Meldahl tervezte, és 1880-81 között épült. A házban találhattuk az Izlandi Nemzeti Könyvtárat, a Régiség Gyűjteményt, és az Izlandi Nemzeti Galériát. 1973-ig az izlandi elnök irodája is itt volt. Ma néhány kisebb tárgyalóterem és néhány parlamenti alkalmazott dolgozik itt. A többiek szétszórva a környéken dolgoznak. Tervben van egy új parlament épület építése.

Az Alþingishúsið (parlament) épülete

A Dómkirkjan í Reykjavík (katedrális) 1787-1796 között épült Andreas Kirkerup tervei alapján, klasszicista stílusban. 1847-1848 között kibővítették Winstrup tervei szerint post-klasszicista stílusban. 1999-2000 között a katedrálist restaurálták, Þorsteinn Gunnarsson tervei alapján.

A katedrálist 1796-ban szentelték fel, és ez volt az első épület, melyet kifejezetten azt a gondolatot észben tartva építettek, hogy Reykjavík lesz az ország fővárosa.
Körülbelül egy évszázaddal később megépült a Parlament épülete is a templom mellett jobbra. Abban az időben ez a két épület eggyé lett a nemzet fejében, a töretlen kapcsolatot szimbolizálja a törvények és az ország hagyományai között.

A Dómkirkjan í Reykjavík (katedrális)

A katedrálissal és a parlamenttel szembeni kis téren van Jón Sigurðsson szobra (1811. június 17.-1879. december 7.), aki a 19. század izlandi függetlenségi mozgalom vezetője volt.

Jón Sigurðsson szobra

A Landakotskirkja (Krisztus király katedrális) még mindig Reykjavík belvárosában, bár annak a nyugati szélén található. Hivatalosan Krisztus Király katedrális, a katolikus egyházhoz tartozik.

Ez egy jellegzetesen lapos tetős templom. A tervezője ugyanaz a Guðjon Samuelsson, aki a már említett Hallgrímskirkja-t is tervezte.
Az első katolikus papok, akik Izlandra érkeztek a reformáció után franciák voltak; Bernard Bernard és Jean-Baptiste Baudoin. Ők vették meg a Landakot farmot és telepedtek ott le a 19. század elején. Építettek egy kis kápolnát 1864-ben, majd néhány évvel később, egy kis fatemplomot emeltek, közel Landakot-hoz. Az Első Világháború után, izlandi katolikusok szükségesnek látták egy nagyobb templom építését az egyre növekvő számú katolikus hívők számára. Úgy döntöttek, hogy egy neogótikus templomot építtetnek, és a feladattal Guðjon Samuelsson építészt bízták meg. Évekig tartó építkezés után a Landakotskirkja-t végül 1929. július 23-án szentelték fel. Abban az időben ez volt a legnagyobb templom Izlandon.

Landakotskirkja (Krisztus király katedrális)

A Ráðhús (városháza) és a Tjörnin-tó környékén találhatók a leghangulatosabb utcácskák. Az új városháza félig vízen nyugvó épülete jól megfér a jellegzetes izlandi házakkal. A múlt századi lakóházakat farönkökből ácsolták, és élénk színekre festették, a sötét téli napok ellensúlyozásául. A városháza épületén belül egy óriási makett is látható, mely méretarányosan mutatja Izland domborzatát. Ezt csak kintről kukucskálhattuk meg, mert az épület zárva volt. A Tjörnin-tó egy édesvizű tó, így ez a télen befagy. Most nyáron viszont tele volt kacsákkal, hattyúkkal, sirályokkal és egyéb madarakkal, akik lelkesen fogadták a nekik dobált falatokat.

Ráðhús (városháza)

A Ráðhús (városháza) oldala/hátulja, a Tjörnin-tó, és középen hátul a Hallgrímskirkja 74,5 méteres "bazaltos" tornya

Tjörnin-tó

Reykjavík egy másik modern épülete a Perlan. Ez egy a város melegvíz-tartályai fölé épített futurisztikus üvegpalota, egy étterem, mely körbe forog, és amelynek teraszáról is hasonló kilátás tárul a szemünk elé, mint a Hallgrímskirkja tornyából. 25,7 méter magas.

Elmentünk a Seltjarnarnes-félszigetre, megnézni a Grótta világítótornyot. Ez egy kis külváros Reyjkavík nyugati csücskében, és a legvégében van egy apró sziget, ahová apálykor száraz lábbal lehet átmenni egy keskeny homoktöltésen. Itt áll a Grótta világítótorony a maga karcsú és fehér valójában. Körülötte pedig az Atlanti-óceán. Egy gond volt csak, hogy most párzási vagy költési időszak volt, és így nem mehettünk el teljesen a toronyig.

 

Seltjarnarnes-félsziget, Grótta világítótorony

Apálykor a töltésen át lehet sétálni a Seltjarnarnes-félszigetre

A Grótta világítótorony

 

 

A délelőttöt egy jó kis krémlevessel zártuk, melyet kenyércipóban tálaltak fel. Az izlandiak szeretik a sűrű krémleveseket, ezeket kenyérrel és vajjal eszik. Emellé most csak vajat kaptunk, hisz a "tányért" is megettük.

 

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

 

 

LINKEK:

Izland MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Izland

Reykjavík MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reykjav%C3%ADk

Hallgrímskirkja MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hallgr%C3%ADmskirkja

Izlandi Péniszmúzeum MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Izlandi_P%C3%A9niszm%C3%BAzeum

Az Izlandi Péniszmúzeum hivatalos honlapja ANGOLul: http://phallus.is/en/

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)

 

FOLYTATÁS ITT!!!