Izland 2016. XII. rész: Keldur, Kerið

Izland

2016. 07. 09-16.

XII. rész

2016. 07. 16.

Keldur, Kerið

Elérkezett ez a nap is… az utolsó Izlandon! L És annyi-de-annyi minden látnivaló lenne még itt! Pedig igyekeztünk nagyon, minden napból kihozni a maximumot.

A farmon gyorsan megreggeliztünk a frissen készült zsömléből és a finom sajtokból, összekaptuk magunkat, és irány az autó. Elköszöntünk az állatoktól, akik az úton és út mellett üdvözöltek bennünket. :-)

Az idő szorított, így csak két programot tudtunk beleszorítani a mai napba.

Az első megállónk Keldur falucska volt. A farm megközelítése felért egy kisebb kalanddal. Le kellett ugyanis térnünk a főútról. Eddig is nagyon vigyáztunk és féltettük a kölcsön-autót, nehogy a végén a felverődött kavicsok miatt egy csomó pénzt itt kelljen hagynunk... Ezeken a köves utakon 80 km/h-val lehet menni, de mi nagyon óvatosak voltunk, és max. 40-nel mentünk. Szerencsésen az út végére értünk, mert alig volt forgalom, csak a szembe jövőket vagy a gyorsabbakat kellett elengedni néha.

Az izlandi utakra jellemző, hogy ahogy letérünk a főútról, egy táblán részletes rajzot találunk arról, hogy a környék mellékútjai merre vezetnek. Kár, hogy ezt nem mindenhol teszik ki, mert néha a köves szakaszokon jól jött volna, mikor a GPS nem állt a helyzet magaslatán, és a papír térkép is használhatatlan volt.

A Keldur farmot az 1800-as évek vége felé alapították, 1946-ig laktak is itt. A múzeum hangulatos, félig a földbe vájt lakó- és gazdasági épületekből és egy aprócska katolikus templomból áll. A házikók egy részének tetejét itt is fű borítja. Mellette üzemel egy farm, ami magántulajdonban van, de a kerítések úgy vannak megépítve, hogy a régi épületek látogathatók. Izgalmas volt, mert a még most is üzemelő farmról egy fiúcska pont hajtotta ki a teheneket legelni, és ahogy azok jöttek, hirtelen azt se tudtuk, hova meneküljünk előlük.

Feltártak itt egy alagutat, ami az egyik házat a patak parti kis házzal köti össze. Ez az alagút a 11-13. században valószínűleg védelmi célokat szolgált. Keldur és lakói több ősi izlandi Saga-ban is feltűnnek.

Innen a Kerið kráterhez mentünk, aminek az előnye, hogy aszfaltúton könnyen megközelíthető. Nekünk pedig nem volt sok időnk. Itt láttuk az első balesetet. Egy előttünk haladó autó hungarocell lapokat szállított, és azok nem voltak rendesen lekötözve a platón. Egyszer csak elrepültek, be egy velünk szembe jövő autó alá. Ahogy az aztán tolta mega előtt a hungarocellt, olyan hangot adott ki, hogy még a csukott ablakokon keresztül is hallani lehetett. Még most is beleborzongok. (Becsületükre legyen mondva, hogy kb. fél óra múlva, amikor jöttünk vissza, az egészből semmit nem láttunk, pedig a hungarocell apró darabokra forgácsolódott. Mindent eltakarítottak.)

Szóval megnéztük a Kerið krátert, ami egy szép tóval feltöltődött szinte teljesen szabályos kör alakú (170 méter széles és 270 méter hosszú) kráter, egy 55 méter mély üst. Ez a szép krátertó feltehetően úgy jött létre, hogy a vulkán elcsendesülése után annak alja a talajvíz szintje alá süllyedt, és a víz alulról töltötte meg a krátert.

A környéken számos kráter tó található még. A Kerið- kráter felső peremén több kisebb kráter sorakozik, mintegy körbevéve a nagy krátertavat. Különös érdekessége, hogy sértetlen maradt. A falát alkotó kőzet vörös színű, a tó vize pedig mélyzöld, opálos. Meredek fala van, melyet gyér növényzet borít. Egyik fala azonban enyhén lejtős, ezen az oldalon könnyen leereszkedhetünk a kis tó partjára. Ez az oldal tele volt zöld növényekkel, virágokkal. A tó sekély, 7-14 méter. Nem gondolná az ember, hogy ez egy természet alkotta amfiteátrum, remek akusztikával. Mint ahogy azt sem, hogy koncertezett itt Björk (izlandi énekesnő, zeneszerző).

A tavat teljesen körül lehet járni. Fent a peremen, és lent a tóparton is.

Sajnos ide le már nem volt időnk menni, mert vinni kellett vissza az autót a kölcsönzőbe. Nagyon alaposan megnézték, szinte nagyítóval az autót, hogy nincs-e a karosszérián nyoma kavicsfelverődésnek. Szerencsénkre nem volt, de az a pár perces vizsgálat az örökkévalóságnak tűnt.

Az árban benne volt a transzfer vissza a repülőtérre.

Ott kinyomtattuk magunknak a beszállókártyát, feladtuk a nagy bőröndöt, majd mentünk a kapuhoz.

Izland (Reykjavík) -› Olaszország (Spilamberto)

KEF    MXP   15:36   21:16   (3ó 40p)

A gépen az utat szinte végigaludtam. Malpensa reptérről várt még ránk pár óra vezetés, éjfél körül érkeztünk haza.

Nagyon kimerítő volt az út, sok mindent belezsúfoltunk ebbe a pár napba, és nem sokat aludtunk. Izland gyönyörű, még annál is szebb, mint amilyennek képzeltem. Ide vissza kell még menni, az egyszer biztos!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK / FORRÁSOK:

Izland MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Izland



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)



VÉGE